Hajdúszoboszlón a Hajdúk Szent Koronája!

Bocskai István koronájának és jogarának „nemes és hiteles” másolatát bemutató fejedelmi kincstárat avattak a hajdúszoboszlói Bocskai múzeumban június 26-án.

Az új turisztikai attrakciót a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által vezetett konzorcium tagjaként Hajdúszoboszló önkormányzata valósította meg európai uniós támogatással.

Bihari-Horváth László múzeumigazgató közlése szerint a támogatás értéke 100 millió forint volt, amit a városi önkormányzat és a múzeum további, összesen 60 millió forintos saját forrással egészített ki. A projekt egy Hajdú-Bihar megyei kulturális turisztikai útvonal létrehozására irányult. Ennek az útvonalnak az egyik állomása a fejedelmi kincstár, amely a hajdúszoboszlói múzeum 200 négyzetméteres épületbővítésével valósult meg.

Az új épületszárny legnagyobb attrakciói az egyetlen győztes szabadságharc vezetőjének, Bocskai István erdélyi fejedelemnek a koronájáról és jogaráról készült nemes és hiteles műtárgymásolatok, amelyek ugyancsak a pályázati projekt keretében készültek.

Oláh Gábor, a Pénzügyminisztérium regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára azt mondta, Budapest mellett immár Hajdúszoboszló az a város, ahol a magyar függetlenség ereklyéit őrzik. Utalt rá, hogy Bocskai István mindig tárgyalásra alapította politikáját, akkor is, amikor harcolt, de a minél korábbi békére készült. Ez ma is példa – nyomatékosította véleményét a helyettes államtitkár.

Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke a térség közös örökségének nevezte Bocskai István hagyatékát, aki „egyszerre tudott társadalmi és államközi békét teremteni”.

Reményét fejezte ki, hogy a fejedelmi kincstár közös zarándokhellyé válik, amely egyebek mellett a nemzeti önrendelkezésre figyelmeztet. 

Czeglédi Gyula (független), Hajdúszoboszló polgármestere felidézte: szeptemberben lesz a 415. évfordulója, hogy Bocskai István a városba telepítette a hajdúkat, a haza érdekében hűségesen szolgáló katonákat. Arra utalva, hogy a korona és a jogar eredetijét Bécsben, illetve Bukarestben őrzik, kiemelte: történelmi igazságtétel, hogy „a nemes és hiteles másolat a hajdúkhoz került”. Mindez a hajdúk közös kulturális öröksége, ezért azt tervezik, hogy vándorkiállítás keretében a többi hajdúvárosba is elviszik az ereklyéket.