Hajdúszoboszló cserépgyártó nagyhatalommá vált
Közel 5 milliárd forintos beruházással megújult és bővült a Leier tetőcserépgyár hajdúszoboszlói gyáregysége. A két évvel ezelőtt kezdődött fejlesztés ünnepélyes lezárása szeptember 13-án volt. Mint az az avatón elhangzott, a Leier család 1998-ban vette át a hajdúszoboszlói tetőcserép gyárat, bár azt folyamatosan fejlesztette, az egyre nagyobb igényeket nem tudta kielégíteni, és ezért döntött egy nagy beruházás mellett. Ebben partner volt a magyar állam is.
Matthias Ebner tulajdonos, a Cívishírnek elmondta: a mostani beruházás bizonyítja, hogy hisznek a jövőben, a hajdúszoboszlói emberekben, és ezért vágtak bele a korábbi termelési mennyiséget megháromszorozó, a dolgozói létszámot megduplázó – ötvenről százra – beruházásba. Hajdúszoboszlói gyárukba a világ lekorszerűbb technikáját és technológiáját telepítették. Ezzel, bár a minőség mindig a csúcson volt, hatékonyabb lesz a gyártás és a cserepek felülete simább, finomabb lesz. Mint fogalmazott, az egyre jobb piaci pozícióik a széles termékpalettájuknak, a kiválóan dolgozó munkatársaiknak, továbbá a kiterjedt piaci kapcsolataiknak köszönhetőek. Kiemelte, Hajdúszoboszló földrajzi elhelyezkedése nagyszerű, innen könnyen el lehet érni Szlovákiát, Ukrajnát, Romániát.
Az ünnepségen ott volt Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese is. Avató beszédében megköszönte a Leier családnak a beruházást, hogy hittek és hisznek Magyarországban. Volt hitük, hogy 1985-ben Magyarországon fektessenek be, és az elmúlt 35 évben Magyarország egyik legkomolyabb építőipari beszállítójává váltak.
– Az elmúlt 12 év gyakorlata bebizonyította, hogy összekapaszkodva képesek vagyunk eredményeket elérni – tért át a gazdasági témára Csepreghy Nándor. – 12 év kormányzás és a magyar beruházásokra elköltött 23,5 ezer milliárd forint fejlesztési forrás sokkal sikeresebbé és erősebbé tett bennünket. Vállaltuk, hogy a magyar vállalkozások fejlesztésébe tőkét teszünk, és ezt érvényesítettük is. A háborús helyzet miatt azonban olyan kihívásokkal nézünk szembe, ami újragondolásra, újratervezésre készteti a magyar államot is. Újra kell gondolni és újra kell szervezni a magyar állam beruházások rendjét. Ma az országban 10 ezer milliárd forint összértékű fejlesztés valósul meg egymással párhuzamosan. Szembe kell azonban nézni az emelkedő energiaköltségekkel, az alapanyagellátás nehézségeivel, a munkaerő emelkedő költségeivel. 10 ezer milliárd forint összegű állami fejlesztést kell konszolidálni. Ezeket a fejlesztéseket egyenként kell átvizsgálni, időszakosan felfüggeszteni, újratervezni, majd a válság és a pénzügyi lehetőség mértékében újraindítani és befejezni a kivitelezést. Új törvényt alkotunk a beruházásokról, aminek az a célja, hogy a kiszámíthatatlanabb gazdasági körülmények között védőhálót, megrendelői partnerséget és egy együttműködő rendszert kínáljunk.
A miniszterhelyettes arról is beszélt, hogy a 10 ezer milliárdos állami fejlesztési portfólióra az áremelkedés miatt az idén és jövőre mintegy 1500 milliárd forint plusz forrást tesz. A háború elhúzódása miatt az építőiparnak okozott kárt közösen kell kezelni. A magyar alapanyag előállítást a szakmával együttműködve kell megoldani.
– Magyarország és Hajdúszoboszló is fejlődik, és ennek ékes bizonyítéka ez a beruházás
– ezt már Bodó Sándor országgyűlési képviselő mondta az ünnepségen. A politikus kitért arra is, hogy a Hajdúszoboszlóra, a fürdő fejlesztésére eddig érkezett összes támogatás megtérült, és ez várható a Leier gyárfejlesztésében is. Majd ő is az összefogás jelentőségére hívta fel a jelenlévők figyelmét. Így sikerült javítani az országunk gazdasági teljesítményén, javítani a foglalkoztatási mutatókon, és nem lehet ez másként a bonyolultabbá váló világunkban sem annak érdekében, hogy úrrá tudjunk lenni a kihívásokon. Hangsúlyozta: a vállalkozások számíthatnak a Kormány segítségére, ugyanakkor növelniük kell a termelés hatékonyságát, és mindenkinek egy kicsivel többet kell teljesítenie.
– Kitartásra, találékonyságra, szorgalomra van szükség ahhoz, hogy elérjük a maximális kapacitásunkat, és ezzel átlendüljünk a nehézségeken – zárta gondolatait Bodó Sándor.
Czeglédi Gyula, Hajdúszoboszló polgármestere meleg szavakkal köszöntötte a Leier család jelen lévő tagjait, és ő is köszönetet mondott a bizalomért, a beruházásért. Majd emlékeztette a hallgatóságot, hogy Hajdúszoboszló az elmúlt két évtized célzott beruházásainak köszönhetően Európa legnagyobb fürdőkomplexumát tudhatja magáénak. Ez ma is meghatározza a város életét, gazdaságát. A jövőben is bővítik a fürdőhöz kapcsolódó szolgáltatásokat, és a fürdőturizmus mellé a konferenciaturizmust is szeretnék felvenni Hajdúszoboszló kínálati palettájára.
– A 2019-ben felállt új városvezetés azonban szakított a korábbi gyakorlattal, miszerint a gyógyvízre alapozott gazdaságot helyezte előtérbe. Az új képviselő-testület a vállalkozásfejlesztés mellett tette le a voksát – beszélt a Leier cég jelentős beruházását megelőző várospolitikai lépésről Czeglédi Gyula. – Szándékunkkal felkerestük a városban tevékenykedő cégeket, és kiderült, törekvésünk egybe esik a Leier tetőcserépgyár elképzeléseivel. A város kiemelten kezelte ezt a beruházást. Ma már a Leier cég támogatja a város kulturális életét, példát mutatva abban, hogy az összefogásból mi mindent ki lehet hozni. Ezt az együttműködést pedig a gazdaság más területeire is ki lehet terjeszteni.
Bodnár Viktóriától, a hajdúszoboszlói gyár vezetőjétől megtudtuk, hogy ott nem csak tetőcserepet, hanem térkövet is készítenek, majd bepillantást adott a Leier cég fürdővárosi történetébe. Mint mondta, bár 1998-ban vetette meg a lábát a vállalat Hajdúszoboszlón, a legmozgalmasabb időszaka az elmúlt hat év volt. 2016-ban és 2017-ben betonelemgyártó csarnokkal bővült, 2020-ban kezdődött a betoncserépgyár modellváltása, a mostani üzemrész építése. 2021-ben modernizálták az irodaépületet. Mára a hajdúszoboszlói gyár a Leier cég magyarországi egységei között az egyik legnagyobb árbevételt termelő egysége.
