Egyszerűen: EMBER

Hány szerepe van az embernek életében? A munka, a család, egyéb kötelezettségeink: a folyamatos megfelelés dinamikája adja életünk ütemét. Görömbei András professzor úr, akadémikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár, tiszteletbeli elnök, szerkesztő, író, apa, férj, nagyapa, hívő keresztény – példakép. Ha valakiről azt mondják, jó ember, az mindig lehet szubjektív vagy érdek vezérelte vélemény. Ha valakiről pap, vagy lelkész mondja ezt, az már mindig többet jelent. Nekem Bosák Nándor püspök úr jegyezte meg Görömbei Andrásról, miután megtudta, hogy tanárom, mentorom. Nem azt mondta, hogy „jó tanár”, jó irodalomtörténész – ezek is megállták volna helyüket –, hanem jó ember, tegyük hozzá, manapság az is nagy szó, hogy: EMBER. Így, csupa nagy betűvel. Ember, aki csendben, megértéssel, alázattal – a hívő ember alázatával – közelített mindenkihez (Pomogáts Béla mondta egy alkalommal, hogy „vigyázni kell, mert a hangos emberek bármire képesek” – negatív előjellel).

Görömbei András tanár úr csendessége az értéktudatot hordozta, annak tudatát, hogy – Iancu Laura szavaival – „Itt a földön ember s ember közt a leghalkabb, de legértékesebb kapocs: egymás életének a csendes helyeslése.”  Ezt képviselte tanári, irodalomtörténészi munkájában egyaránt, sőt, egész lényével. Hívőként tudom, hogy halála nagy veszteségünk „inneni” világunkban, de Ő békében lakja már az „odaátot”. Isten nyugosztalja.

Farkas Gábor