Egy jó kapus aranyat ér! És négy?
Kedves olvasónk, Vékony Gyula lepett meg bennünket ezekkel a fényképekkel. Az elsőn négy egykori Loki-portás pózol, akiket természetesen nem merő véletlenségből kapott lencsevégre az élelmes fotós. Figyelmen kívül hagyva azt az egyébként jelentéktelen állapotot, hogy négyen együtt majdnem kétszáz évesek, gyakran emlegetjük őket mostanság, amikor a DVSC-nek nem éppen a kapusposzt az erőssége. Mező Jóska reaktiválása bizonyos vendéglátó egységekben komoly igényként is megfogalmazódott már.
A szűk kétszázból Horváth Béla pontosan ötvenet vállalt a közelmúltban, és e kerek évforduló méltó megünneplését jelentette egy átmulatott éjszaka. A koccintások és az NB I-es mérkőzések száma nagyjából arányos volt, állítólag Benyó Szuszi számolta is egy darabig. Apropó, Benyó! A mulatságon a ballábasokat sem diszkriminálták, sőt még sziklaszilárd hátvédek, mi több, játékvezetők (!) is meghívót kaptak. A fiúk a hivatalos verzió szerint mértékkel, visszafogottan rúgtak ki a hámból, a buli alig tartott tovább reggel öt óránál.
Az alábbi felvételen a „Horváth Béla, Isten áldjon!” afterparty boldog és vidám vendégseregének egy kifejezetten jókedélyű csoportja látható. A sok futballista közé egy bokszoló is keveredett. Ki a kakukktojás? A helyesen válaszolók között sört sorsolunk ki a társaság törzshelyén, a Dorottya Presszóban. Hozzátartozók és absztinensek a játékban nem vehetnek részt!
Balról: Hencz Csaba, Takács Barna, Serfőző Attila, Benyó Sándor és Vékony Gyula. A kép előterében: Pajkos János (Fotók: magánarchívum)
