„Magyarország a szomorú lelkek országa lett” – így Komjáthi
A kormánypártok távolléte miatt határozatképtelen volt az Országgyűlés ellenzék által kezdeményezett május 31-i rendkívüli ülése, így csak a napirend előtti felszólalások hangozhattak el. A mintegy háromnegyed órás ülésen a kormány képviselői nem vettek részt.
Az este 8 órára összehívott rendkívüli parlamenti ülésen az ellenzéki pártok a köztársasági elnök tisztségétől való megfosztásáról szóló kezdeményezést, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai rendszerét ért orosz kibertámadás ügyét szerették volna megtárgyalni.
Az ülés elején Latorcai János levezető elnök felkérte az Országgyűlés Hivatalának munkatársait, hogy távolítsák el a több padra is kitett külföldi zászlókat. A Momentum az ügyben közleményt adott ki, amelyben azt írják, hogy képviselőik "orosz zászlókkal jelölték meg a kormánytagok székeit" a rendkívüli parlamenti ülésen.
Egy olyan botrány derült ki és bizonyosodott be az elmúlt hetekben, amibe "minden tisztességes országban belebukik nemcsak a felelős miniszter, de az egész kormány" – fogalmazott Tordai Bence (Párbeszéd) frakcióvezető. Az Orbán Viktor kormányfő felelősségét hangoztató képviselő azt mondta, nem az a botrány, hogy orosz hekkerek megtámadták Magyarországot, hanem az, hogy a magyar kormányzat semmilyen reakciót nem adott a "példátlan kiberháborús lépésre". A Fidesz "sportot űz abból", hogy olyan ügyek miatt rendeli be szövetséges államok nagyköveteit, mint amikor kirúgnak egy edzőt egy Bundesliga-csapattól, de mélyen hallgat, amikor Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának teljes informatikai rendszerét feltörik – szögezte le. Tordai Bence kijelentette, hogy a kormány folyamatosan szuverenitásról beszél, de amikor tényleg sérül az ország biztonsága, akkor nincs egy szava sem.
Brenner Koloman, a Jobbik képviselője arról beszélt, "autoriter rendszerekhez dörgölőzik" a kormány, majd elképesztőnek nevezte, hogy a külügyminisztériumot ért hackertámadás ügyében az amúgy határozottan nyilatkozó tárcavezető csak hebegni-habogni tudott, nem volt képes megmondani, jutottak-e érzékeny adatok a támadók birtokába. Kifogásolta azt is, hogy a miniszter az esetet követően Minszkbe utazott, egy olyan állam fővárosába, amely "Oroszország szövetségese az Ukrajna elleni háborúban". Hangsúlyozta: először a Jobbik tiltakozott az ellen, hogy az orosz tankönyvekben 1956 hőseit fasiszta csőcselékként említik. A köztársasági elnökkel szembeni megfosztási eljárás kapcsán Brenner Koloman osztotta pártja nevében azt a véleményt, hogy az államfő méltatlanná vált hivatalához. Arról beszélt: az uniós csatlakozás előtt évekkel látták már az érintettek, hogyan működik a zsebszerződések rendszere. Hozzátette: a 2002 és 2010 között kormányzó balliberális oldalnak nincs morális alapja számon kérni az ügyet, mert nem tettek semmit a zsebszerződések jelensége ellen. A jobbikos politikus ugyanakkor felrótta a jelenlegi kormányoldalnak, hogy bő egy évtizede a magyarokéval egyenlő jogokat adtak a földszerzés terén az uniós polgároknak.
Magyarország a szomorú lelkek országa lett – fogalmazott napirend előtti felszólalásában Komjáthi Imre (MSZP), aki arról beszélt, változtatni kell a jelenlegi helyzeten, amelyet alacsony bérek és rossz munkakörülmények jellemeznek, ez pedig rossz lelki állapotba hozza az embereket. Szavai szerint hiányzik napjaink Magyarországából az odafigyelés, a megbecsülés, a tisztelet, a gondoskodás. A képviselő arról beszélt: a kormány 96 stratégiai partneri szerződést kötött, ám ezekben a megállapodásokban ezekben egyetlen mondat sem szerepel a munkavállalóknak adott garanciákról. Felvetette: ezekről a cégekről milyen adatokat szerzett meg az orosz titkosszolgálat a külügyminisztérium szerverei ellen intézett hackertámadás során. Hangsúlyozta: a kormányzat eltakarítja az akadályt annak útjából, hogy olcsóbbá tegyék a magyar munkaerőt, a munkahelyi balesetek elszaporodására pedig nem a szabályok szigorításával, a büntetések súlyosbításával, hanem a munkavédelmi ellenőrök számának csökkentésével reagál a kormány. A szocialista politikus külön szólt a nyugdíjasok rossz anyagi helyzetéről is.
Tompos Márton (Momentum) a Magyarország elleni orosz kibertámadásokról beszélt. Azt mondta: ha egy külügyminiszter képes berendelni az osztrák nagykövetet azért, "mert az osztrák köztévében csúnyákat mondtak Orbán Viktorra, a német nagykövetet azért, mert kirúgtak egy magyar kapusedzőt egy német fociklubtól, a dán, a finn, az izlandi, a svéd és a norvég nagyköveteket egyszerre, mert ezek az országok levélben biztosították támogatásukról az Európa Tanács magyar koronavírus-törvény miatt aggódó főtitkárát, de nem rendeli be az orosz nagykövetet, miután az oroszok "feltörik a saját minisztériumát", akkor az a miniszter "egyértelműen nem áll a józan ész talaján".
Gyurcsány Ferenc (DK) azt mondta: Sulyok Tamás köztársasági elnök a DK véleménye szerint "köztörvényes bűnöző". Miután az ülést levezető Latorcai János megkérte, hogy "finomítsa jelzős szerkezeteit", az ellenzéki politikus arról beszélt: bemutatták azokat a dokumentumokat, amelyek szerint Sulyok Tamás törvényt sértett, magyar földeket külföldiek kezébe játszott át. Hozzátette: nem lehet egy elnök független, ha "nyilvánvalóan bűnös", csak "Orbán Viktor elnöki hivatalának szolgalelkű titkára". Felszólalása végén azt szorgalmazta, hogy az ellenzék szakítson meg minden kapcsolatot Sulyok Tamással, "át kell rajta nézni, mintha elnökként nem létezne".
A napirend előtti felszólalásokat követően Szűcs Lajos jegyző ismertette Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetőjének levelét, amelyben arról tájékoztatott, hogy a kormánypárti képviselőcsoportok nem vesznek részt sem a házbizottsági ülésen, sem a rendkívüli ülésen. A napirend elfogadásához nem volt elegendő jelenlévő képviselő, 43 igen és két nem szavazattal az Országgyűlés határozatképtelennek bizonyult. Az elnöklő Latorcai János megjegyezte, hogy a rendkívüli ülést 49-en kezdeményezték, megállapította a határozatképtelenséget, és az ülést bezárta.
