Piaci körkép Debrecenben: csak a pénz szabhat határt

Nem lett drágább, de olcsóbb se. Röviden így összegezhetjük a debreceni vásárcsarnokban szerzett tapasztalatainkat. Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt az árusok nagyjából ugyanazon az áron kínálták portékájukat, mint 2024 májusának legvégén. Van, amiért valamivel kevesebbet kell fizetni, de azért olyan termék is akad bőven, aminek az ára azért minimum megfontoltságra készteti a gyanútlan nézelődőt.
Idős néni húzza maga után a kiskocsit, vagy ahogy mindenki ismeri, a banyatankot. Éva kérésemre készséggel megáll, mint mondja, nem siet sehova, hiszen egyedül él, a férjét a koronavírus-járvány ideje alatt elveszítette. A szokásosnál nagyobb bevásárlást tart, mert hétvégén érkeznek a gyerekek és az unokák. Húslevessel és rántott csirkemellel várja őket, meg egy kis gyümölccsel, eperrel és cseresznyével. – Szerencsés helyzetben vagyok, mert egész tűrhető a nyugdíjam, és még a férjem után is jár valamennyi – mondja. – Ha vendégül látom a családot, akkor nem kell garasoskodnom, olyan gyakran meg sajnos úgysem jönnek, hogy ne tudnék megfizetni egy-egy közös ebédet. Miután nem volt ellenére, hogy elkísérjem, megindultunk a sorok között.

Zöldborsó 1600 forintért

Először a zöldségeket vettük meg. Új sárgarépát vásárolt, hiszen ilyenkor azzal az igazi a húsleves – indokolta a döntést. Kilóját 600 forintért adják, a tavalyit 480-520 forint közötti áron lehet megvásárolni. Kell a levesbe néhány szál petrezselyem is, egy kiló most 1500 forint, a vöröshagyma ára 450-700 forint között van, ebből is kerül egy szép nagy fej a fazékba. Akárcsak zellerből, amiből egy kiló 800 forint, és persze egy szép, zsenge karalábé is dukál a húslevesbe, darabja 250-330 forint.  És ha már jönnek a gyerekek, legyen benne karfiol is, aminek kilójáért igen szép summát kérnek el: láttunk 980 forintért, de 1100-ért is. Míg sétálunk, a többi zöldségféle árát is szemügyre vesszük. A magmentes paradicsom kilóját 1800 forintért kínálják, a normál paradicsom árában viszont nagy a szórás. A kisebb, kevésbé mutatós kilójához 500 forintért hozzá lehet jutni, van 700 forintért is, de 1000 forintért is láttunk az asztalokon. A tv-paprika ára 1200 forint körül van, a fejes káposzta 300-450 forint, a kelkáposzta kilója 750, az uborkáé 600 forint. Padlizsán és cukkini van 1000 és 1200 forintért is, brokkoli 1600 forintért vehetünk, a retek csomagja 150-250, az újhagymáé 200-300 forint. Nagy sláger ilyenkor a friss zöldborsóból készül leves. Valószínűleg az időjárás nem kedvezett az idei termésnek, mert csak néhány helyen lehet kapni, és az ára láttán lehet, hogy sokak kedve el is megy tőle, hiszen egy kilót 1300-1600 forint között adnak.

A nagy dilemma: kisebbet vagy nagyobbat?

A zöldségek után jöhetnek a gyümölcsök. A korai cseresznye még nem az a ropogós, amit igazán szeretünk, de az íze elvileg azért finom, az ára viszont már nem annyira kedves. Alaposan körbe kell nézni, mert sok helyen kapható, de a laikus vásárló legfeljebb a szemeire hagyatkozhat, a színe alapján hozza meg a döntést, hogy aztán otthon vagy elégedetten falatozzon belőle, vagy szomorúan állapítsa meg: ezzel lehet, várni kellett volna még vagy két hetet. Éva a legolcsóbból, az 1400 forintosból vett egy kilót, de az 1500, sőt az 1800 forintos is szépen fogyott már ottjártunkkor. Földi eperből is bőséges a kínálat, de meg is kérik az árát. Az apróbb szemű gyümölcs kilója 1300 forint, de van 1500-ért, 1800-ért és 2200-ért is. A dilemmát itt is ugyanaz okozza, mint a cseresznyénél: mi alapján döntsünk? A kisebb szemű általában finomabb, legalábbis van egy ilyen, egyáltalán nem biztos, hogy helytálló tézis. A nagyobb viszont sokkal gusztusosabb, ráadásul már többször kiderült, hogy az íze mégis jobb, mint a kicsié. Éva a középutat választotta, nem is kicsit, nem is nagyot vett, egy kilót éppen 1800 forintért. Mondja, kóstoljam meg, de nem vállalom az utólagos minőségellenérzés felelősségét. Mi van, ha véletlenül savanyú, vagy nincs is semmi íze? Körtét ugyan nem vesz, de 1100 forintért akár vehetne is, a pöszméte kilója 1800, a banáné és a narancsé 800, a marokkói görögdinnyéé szintén 800, a sárga dinnyéé 1350 forint, a citromot pedig 1000 forintért adják. Esti csemegének jól jöhet egy kis dióbél, bár az árát látva annyira nem is biztos, hogy jó ötlet, hiszen 3400-3500 forintért mérik a kilóját.

Tarját és pulykanyakat a levesbe!

A húsleveshez hiányzik még valami, mégpedig az egyik legfontosabb alkotóeleme, maga a hús. Éva tarjaszeleteket és pulykanyakat főz bele, ugyanis ez a verzió a család kedvence. Az árusoknál jelenleg 1900 és 2200 forint között van a tarja ára. A szemre legszebb, kellően márványozott, de nem túl zsíros áru mellett dönt, vesz is egy kilót belőle. A pulykanyak kilóját 1800 forintért kínálják, abból egy nagyjából fél kiló kerül a szatyorba. Hátravan még a csirkemell a rántott húshoz. Egy kilót most 2000 forintért lehet megvenni. Nem könnyű a választás, mert inkább a kisebb filékkel szeret dolgozni, a hűtőpult mögött viszont némelyik akkora, hogy kis túlzással akár egy pulykáé is lehetne, ráadásul szerinte azoknak az íze is egészen más, azaz egyáltalán nem finom. Megjegyzi: régen ekkora csirkemellfiléket nem lehetett látni, abba pedig nem is szeretne belegondolni, hogy vajon hogyan tartják azokat az állatokat, amelyekből ilyen hatalmas húsdarabokat lehet kinyerni. Kér még egy kevés csirkemájat, aminek 900 forint a kilója, és az 1000 forintos csirkezúzából is vesz egy negyed kilónyit. Amíg fizet, van idő a többi húsféleség árát is szemrevételezni. A csirkeláb 900, a szárny 950-1000, a comb 1100, a csontos mell 1500-1600, a kacsaszárnytő 1000, a kakashere 2800, a kakastaréj pedig 3800 forint. Az egész csirke 1200, az egész kacsa 900 forint, persze nem egy egész, hanem egy kiló belőle. A sertéskaraj kilójához 1800 és 2000 forint közötti áron juthatunk hozzá, a comb és a lapocka 1800-1900, az oldalas 1900-2000, a szűzpecsenye 2700-3000, a dagadó és a csülök 1800, a zsírszalonna 1700 forint. Marhacombot és lapockát 3800 forintért lehet kapni, a rostélyos 3000, az oldalas 2500 forint. A füstölt termékek árát is megkérik: a szűzpecsenye és a karaj 3600, a csülök 2500-2800, a kolozsvári füstölt szalonna 3300-4300 forint.

A piac mint laboratórium

Éva, miután belenéz a pénztárcájába, búcsúzóul levonja a végső következtetést. Az árak láttán szerinte nem csoda, hogy az utóbbi években megcsappant a vásárcsarnok forgalma, bár gyorsan hozzáteszi, hogy a boltokban sem lehet olcsóbban bevásárolni, és mivel szereti a piac hangulatát, a nagyobb bevásárlásokat mindig itt tartja. – A nagy áremelkedés előtt pár évet még sokkal többen jártak ide – mondja. – Pénteken és szombaton azért most is van vevő szép számmal, de érzékelhetően kevesebb, mint ezelőtt. De ami igazán szembetűnő, hogy vasárnap alig-alig lézeng itt valaki, és erre már az árusok is reagáltak, hiszen sokan ki se pakolnak, és a húsosok közül is több ilyenkor zárva tart. 
Ezt erősítette meg az egyik zöldséges, aki azok közé tartozik, akik vasárnap már nem nyitnak ki. Azt mondja, nincs értelme, mert olyan csekély a forgalom, hogy nem éri meg a sok vesződés. Hajnalban kellene kelni, hiszen vidékről járnak be Debrecenbe, kipakolás, majd bepakolás, és mire hazaérnek, oda is van a nap nagy része. Inkább pihenéssel töltik a hét utolsó napját. Saját földjükön termelik meg a zöldségféléket, de az energiaárak emelkedése miatt egyre kisebb haszonért „güriznek”. – Többe kerül a gáz, a gázolaj, a villany, a locsolás horribilis összeget emészt fel, és akkor ott van még a sátrakat borító fólia ára, ami pár év alatt a többszörösére emelkedett, valamint a vegyszerek, műtrágyák ára is az egekben van – sorolja. A szomszéd árus is beleszól a beszélgetésbe, és arról panaszkodik, hogy nehezen bírják a versenyt a nagy bevásárlóközpontokkal, amiből ráadásul egyre több van a városban, így akik korábban a piacon vették meg a hétvégi ebédhez valót, ma már inkább a közelükben lévő multinál költik el a pénzüket. Ezek az üzletláncok az akciókkal édesgetik magukhoz a vásárlókat, és mivel a magyarok különösen árérzékenyek, hamar elpártolnak a piactól, aminek régebben sokkal nagyobb volt a presztízse. – Nézzen szét! – mutat körbe. – Rengeteg az idős vásárló, alig látni fiatalokat, és ami a legnagyobb baj, hogy a legtöbb pénzt költő középkorúak száma is megcsappant. A tavalyi brutális inflációt mi igazán megéreztük, és érezzük még ma is a hatását. A piac a legjobb laboratórium, itt tűpontosan lemérhető, hogy milyen állapotban vannak a háztartások, és a mostaninál volt már jobb is a helyzet. De azért sok a hűséges vásárló is. Van olyan tócóskerti vevőm, aki egy héten háromszor is itt vásárol be. A közelében több áruház is működik, de a vásárcsarnok hangulata miatt ragaszkodik hozzánk.

Takács Tibor