Savanyú képet vág a gyerek a sulihoz? Van gyógyír!
Új arcok, új környezet és új szabályok. Elsősnek lenni nagy élmény, ugyanakkor számos kihívást is magában rejt. A kezdeti, izgalommal és várakozással teli időszakot követően gyakran fordul elő, hogy a kisiskolás fáradtságra, rosszullétre panaszkodik. A fizikai tünetek hátterében sokszor a stressz áll. A mozgás és a sport e helyzetben is nagy segítség lehet – javasolja a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ).
Új élmények, új kihívások
A Központi Statisztikai Hivatal szerint szeptemberenként mintegy 100 ezer kisiskolás kezdi meg az első osztályt. A tavasszal még óvodásként játszó gyerekek a tanterembe lépve új életszakaszba kerülnek. „Az óvodában a kisgyerekek szabadon mozoghatnak, sokkal több idő van játékra és az óvodai programok során is van lehetőségük felállni, mocorogni. Az iskolai élettel járó elvárások és a mozgásszegényebb életmód együttesen ahhoz vezet, hogy a kisgyerek fáradtabb, feszültebb lesz” – magyarázza Vida Ágnes gyermekpszichológus. E helyzetben különösen fontos, hogy a szülő hogyan reagál. „A szülők szeretnének az iskola elvárásainak is megfelelni, ezért gyakran otthon is leültetik a gyereket, gyakoroltatják az iskolai feladatokat, a fáradtságot pedig inkább vitaminkészítményekkel igyekeznek kezelni, vagy pedig a passzív pihenést választják az aktív helyett. A mesenézés, videojátékozás azonban nem segít hatékonyan levezetni a gyermek energiáit. A stresszt legjobban úgy mérsékelhetjük, ha az iskola után a szabad levegőn töltjük az időt, sétálunk, biciklizünk, labdázunk, játszóterezünk, és hétvégenként is törekszünk minél több időt mozgással a szabad levegőn tölteni” – hangsúlyozza a gyermekpszichológus.
A hazánkban még kevésbé ismert grassroots sport lényege, hogy a testmozgásra úgy tekintsenek a fiatalok, mint pozitív belső élményeket nyújtó, kikapcsolódást biztosító, egészségmegőrző és -fejlesztő tevékenységre. Nem a versenyszellem a döntő!
„A legtöbb sportágban ma is azt tapasztaljuk, hogy a gyerekek a szülői vagy az edzői elvárásoknak próbálnak megfelelni. Így a testmozgásban és a mozgásos játékokban megtapasztalható öröm- és élményszerzés helyett inkább a külső motiváció befolyásolja őket, ami idővel – akár megfelelési kényszerben is testet öltő – szorongást, stresszt válthat ki. A grassroots sport alkalmas arra, hogy hosszú távon fenntartsa nemcsak az érdeklődést, a belső motivációt, hanem a sport iránti szeretet és az élethosszig tartó, rendszeres testmozgás iránti igényt is” – fogalmazott Balogh Gábor, az MDSZ elnöke.
A változatosság itt is gyönyörködtet
A grassroots filozófia egyik alapja a multisport szemléletmód, amelynek célja, hogy minél több mozgásformát, sportágat próbáljanak ki a gyerekek. Ez ugyanis javítja a problémamegoldó képességet, segíti az alapvető mozgáskészségek fejlődését, a kondicionális képességek vagy akár a technikai és taktikai gondolkodás fejlesztését, de jó hatással van a társas kapcsolatok kialakítására és a lelki egészség állapotára is, például a depresszió és a kiégés megelőzésén keresztül.
Az MDSZ idén tavasszal indította útjára iskolai grassroots sport- és mozgásfesztivál-sorozatát. Ennek keretében 2020 tavaszáig Magyarország kevésbé fejlett régióiban is olyan rendezvényeket szervez általános iskolás gyermekek számára, amelyek egy időben egyszerre több állomáson, változatos sport- és játéktevékenységeken keresztül kínálnak tanulási és tapasztalatszerzési lehetőséget.
A szövetség ezen felül 2016 óta folyamatosan szervez ingyenes pedagógus-továbbképzéseket, amelyek a játék- és egészségközpontúságra, az ajánlott napi mozgásmennyiség biztosítására, a versenyhelyzetek kontrollált, azaz szabályozott használatára helyezik a hangsúlyt az iskolai testnevelésben és a diáksportban, segítve ezzel az iskolai és iskolán kívüli élménycentrikus sportfoglalkozások elterjedését.
„A továbbképzéseket két év alatt eddig mintegy ötezren végezték el grassroots labdarúgás és szivacskézilabda témákban, idén ősszel pedig már röplabda és judo sportágakban is indulnak grassroots sport megközelítésű tréningek”
– tette hozzá Balogh Gábor.
