Döntött az Országgyűlés: jönnek a vármegyék és a főispánok

Az Országgyűlés 135 igen szavazattal 54 ellenében elfogadta Magyarország 2023-as központi költségvetését. A jövő évi büdzsében a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal és 5,2 százalékos inflációval számol.

Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi ismertetése szerint a kormány számol a háborús inflációval és az Európában kibontakozó gazdasági válsággal.

A kormány ígérete szerint a büdzsé forrásait a családok támogatására, a nyugdíjak védelmére, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésére, az ország biztonságának megerősítésére, a munkahelyek megóvására és az újak létrejöttének a támogatására, valamint arra fordítják majd, hogy biztonságos növekedési pályán tartsák a gazdaságot.

Változnak egyes közigazgatási szabályok

A parlament 139 igen, 40 nem szavazattal és tíz tartózkodás mellett elfogadta a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosítását. A jogszabály a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok működésével, adatkezelésével, egyes szolgáltatásaival kapcsolatos, jelenleg is meglévő szabályozásokat tartalmazza, mivel hatályon kívül helyezik a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 2010-es törvényt.

A törvény biztosítja a kormányablakokban a papírmentes személyes ügyintézést meghatározott ügyekben.

Az "aláírásminta-alapú hitelesítési rendszer" részeként a kormányablakokban aláírópadot vezettek be, amely az ügyfél aláírásának felvételével és a nyilvántartásban lévő aláírásának összevetésével biztosítja az egyes dokumentumok ügyfél általi hitelesítését. Törvénybe iktatták a 2022 februárjában bevezetett adatváltozáskezelési, vagyis az e-bejelentő szolgáltatás szabályait is. Ez a szolgáltatás egyrészt a természetes személyek adataiban történő változások egyszerű ügyintézési lehetőségeit, másrészt a közműátírás elektronizálását, egyszerűsítését tartalmazza. Egyes rendelkezések az alaptörvény tizenegyedik módosításával kapcsolatosak, meghatározták, hogy a kisebbségi önkormányzatok testületei és tisztségviselői mandátuma - hasonlóan a helyi képviselő-testület és polgármester mandátumához - nem a választás napjáig, hanem 2024. október 1-jéig szól. Az alaptörvény módosítása értelmében 2024-től egy napon tartják az európai parlamenti és az önkormányzati választást.

Átvezették a bíróságok elnevezésén azt az alaptörvényi változást, hogy a megyéket ezentúl vármegyéknek hívják; a kormánymegbízott elnevezést pedig főispánra változtatják.

---

IDE VÁG!

Szavazzon, akar-e Hajdú-Bihar vármegyét, főispánnal? Hajdú és Bihar vármegyék Trianonig külön közigazgatási egységet alkottak.

---

A változó biztonsági környezetre hivatkozva nemzetbiztonsági védelem alá vonták a Magyar Honvédség parancsnokát, a nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeletével, illetve tevékenységük összehangolásával kapcsolatos feladatokat ellátó politikai és szakmai felsővezetőket, valamint a miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnököket.