Elkeserítő: egyetlen ember jelentkezett kémia-fizika szakos pedagógusnak
A felsőoktatásba jelentkezőknek mindössze az 1,2 százaléka jelölte meg első helyen a pedagógus-pályát – derül ki az Oktatási Hivatal számaiból. Az önmagában elkeserítő statisztikát tovább rontja, hogy kémia- vagy fizikatanárnak szinte senki sem jelentkezett – írja az ATV.
Az elmúlt tizenkét évben idén jelentkeztek a legtöbben a felsőoktatásba, közel százhuszonhat és fél ezren. Tanárnak viszont nagyon kevesen készülnek. Az eduline arról ír, hogy a tanárképzések idén sem kerültek be a felvételi tíz legnépszerűbb szakja közé. A felvi.hu adatait böngészve idén fájóan sok a nulla, ha megnézzük, mennyien jelentkeztek kémia- vagy fizikatanárnak az ország legnagyobb tanárképzőjére, az ELTE-re.
Az eduline.hu arról ír, hogy a legnagyobb gond a természettudományos tárgyak, kiváltképp a fizikát vagy kémiát tartalmazó szakpárok esetében van. Hiszen, bár abban a reményben nézték meg az egyetemek adatait, hogy találnak legalább még néhány olyan felvételizőt, aki a fizikát kémiával párosítaná, arra kellett rájönniük, hogy az adatok alapján ilyen diák az egész országban csak egy van, és belőle sem valószínű, hogy végül fizika-kémia szakos pedagógus lesz, mivel egyrészt nem az első helyen jelölte azt, másrészt pedig egy fő miatt nagy valószínűséggel akkor sem indítanák el a képzést, ha végül mégis arra jutna be.
Számos tanárképző egyetemen viszont meg sem hirdettek olyan osztatlan tanári képzéseket, ahol az egyik szakpár lehet a fizika vagy kémia. Ahol viszont több ilyen lehetőség is van – például a Pécsi Tudományegyetem – egyetlen egy jelentkező sem érkezett.
A táblázatban hosszú sorokon keresztül nullák vannak, mindössze egy olyan jelentkezőt találtak, aki az angol mellett fizikát tanítana, de ő sem az első helyen jelölte meg a képzést, és a Debreceni Egyetemen is csak egy diákot találtak, aki – szintén az angollal párosítva, de nem az első helyen – készülne fizikatanárnak, kettő pedig matematika-fizika szakos pedagógusnak.
Ugyanez a helyzet a kémiával is, amit szintén csak alig néhány jelölt meg a Debreceni Egyetemre jelentkező diákok közül, míg a PTE-n továbbra is sűrű nullák fogadják a statisztikát böngészőket. A Szegedi Tudományegyetemen viszont huszonnyolc biológia-kémia szakpárra jelentkezőt is találtak, bár közülük csupán csak hatan első helyesek, öt matematika-kémia és fizika-matematika szakpárra jelentkező közül pedig mindössze ketten.
A Belügyminisztérium nem válaszolt
A Híradó munkatársai megkérdezték a Belügyminisztériumtól, hogy hogyan tervezik a helyzetet orvosolni, valamint igaz-e, hogy a tanárok áthelyezése az első számú forgatókönyv, a kérdésre azonban az nem érkezett válasz. A pedagógusok szakszervezetének újonnan megválasztott elnöke szerint a kormány a státusztörvénnyel az oktatás válságáról akarja elterelni a figyelmet. Ők ezért minden párttól azt kérik, hogy utasítsák el a státusztörvényt.
Totyik Tamás azt is pontosan tudja, hogy egyedül nem fognak áttörést elérni. – A gazdaság szereplőinek kellene felébredni abban az ügyben hogy nagyon súlyos árat fognak fizetni a következő 5-10 évben ha nem megfelelő képzettségű diákok kerülnek ki a munkaerőpiacra – fogalmazott. Az MSZP politikusa, Kunhalmi Ágnes úgy látja, hárommillió ember belenyugodott az oktatás és az egészségügy rossz helyzetébe, nagyon sokan örülnek annak, hogy egyáltalán van jövedelmük, még ha az alacsony is, és közben függő viszonyba kerültek a munkaadójukkal. Kunhalmi Ágnes szerint az ő oldaluk pedig túlságosan megosztott és eddig nem tudott megfelelő válaszokat adni az emberek problémáira.
