Ők örülnének a magyar vármegyéknek, még táncot is járnának!
Amint arról beszámoltunk, kihelyezték a vármegyék határát jelző új közúti táblákat. Az Alaptörvény 11. módosítása értelmében 2023. január 1-jétől a megyék neve vármegyékre változott. A parlament még nyáron döntött arról, hogy a megyéket vármegyéknek hívják, a kormánymegbízott elnevezést pedig főispánra változtatják.
Az indoklás szerint a vármegye szó használatának visszaállítása biztosítaná az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományainak tovább élését, erősítené a nemzeti összetartozás eszméjét, a magyar demokrácia nemzeti karakterét.
Magyarországon az átnevezés nem aratott osztatlan sikert, éppen ellenkezőleg, a többség megmosolyogta, kinevette, elítélte vagy gúnyt űzött belőle. Vannak azonban magyar vidékek, ahol kitörő örömmel fogadnák, ha ismét valamelyik magyarországi, történelmi vármegyéhez tartoznának. Többek között Székelyföldön, ahol a vármegyerendszer a Trianon előtti „magyar világot” jelenti. A góbék is megcsinálták a maguk mémjeit, eljátszva a gondolattal, milyen lenne, ha ők is egyik vármegyéből a másikba autóznának át...
A második világháború végéig a hivatalos elnevezés a vármegye volt, de ennek szinonimájaként széles körben használták a megye szót is. A trinaoni békediktátum súlyosan érintette a vármegyerendszert is: számos vármegye teljes egészében, számos vármegye pedig részben az utódállamokhoz került.
