Volt tél, nincs tél! Téglásról elűzték
Mintha erősebben sütött volna a Nap és élesebbek lettek volna az árnyékok Tégláson február 22-én délután, mint akárcsak néhány nappal korábban. És persze nem feltétlenül csak attól, hogy az életet adó forró égitestünk napról napra feljebb kapaszkodik a horizont fölé, hanem mert az észak-hajdúsági kisvárosban élő gyerekek és szülők egy csoportjának sikeres volt a télűzése. Mindez a városi könyvtárban történt, ahol vendégek és vendéglátók a farsang kiteljesedése, a hideg száműzése érdekében felvonultatták a téglási néphagyomány ide vonatkozó összes eszközét.
– Az elmúlt héten, a farsangi időszakban a helyi óvodával és általános iskolával együttműködve tematikus órákkal, tematikus foglalkozásokkal készültünk, hogy a gyerekek megismerjék a farsangi ünnepkört. Ezek összegzés a városi könyvtárban rendezett családi farsangi forgatag, ahol egy kétórás interaktív foglalkozás keretében munkatársaimmal komplex foglalkozást tartok a farsangi népszokásokról, hagyományokról, miközben a gyerekek megismerhetik a téglási tradíciókat is
– válaszolta kérdésünkre Pánya Kitti, a Téglás Városi Könyvtár és Művelődési Ház igazgatója, aki, immár a foglalkozáson lévő gyerekeknek és szüleiknek beszélt Nagy Ferencné, Balogh Anna, Nusika néni gyűjtése alapján a régi farsangokról, bálokról. Megtudtuk, Tégláson is voltak bálok, szilveszteri-, farsangi-, arató- és szüreti bál, amelyeket a kastély kertjében rendeztek, és a gróf jóvoltából hivatalos volt az egész falu. A grófné és az eladósorban lévő leányuk, a contessa volt a házigazda. A gróf arra kérte a férfiakat, legényeket, hogy öltözzenek bőgatyába, bő ujjú ingbe, húzzák fel a sarkantyús csizmát, a fejükről ne maradjon le a darutollas kalap, és mindenki táncoltassa meg a grófnét és a szép contessát.
Az előadás után a gyerekek különböző foglalkozásokon, játékos feladatok által tekinthettek be a farsangi hagyományokba. A hangszer hangjából ki kellett találni a hangadó eszköz nevét, a Tóth Emese vezette kézműves foglalkozáson elkészültek a télűzésre kiválóan alkalmas csattogtató busó maszkok. Megérkezett Kecsedi Rebeka táncpedagógus, aki a farsangi bálok tánclépéseire tanította a gyerekeket, majd végül Pappné Erdős Judit jóvoltából asztalra került a farsangi fánk. Mindennek a technikai hátterét Mátyás Sándor biztosította.
Ez a hét az iskolában és az óvodában is a farsangról szólt. Téglás legfiatalabb lakói különböző foglalkozásokon ismerték meg lakóhelyük korabeli télűző szokásait. És ha a február 22-ei délután történéseit heti tevékenység sorába illesztettük, érdemes tágítani az idő és a tevékenységi kör határát, hiszen a farsangi délután szerves része Téglás önkormányzatának 2019-ben kezdődött törekvésével, nevezetesen, a gyerekek ismerjék meg lakóhelyük történelmét, hagyományait, népszokásait. Mindez erősíti a szülőföldhöz, a városukhoz való kötődést. Ennek részleteit ugyancsak Pánya Kittitől tudtuk meg.
– Bálint naphoz kötődően városunk központjában lévő parkot és a közintézmények ablakait díszítettük téglási gyűjtésű párkereső-, udvarlási- és esküvői hagyományokat, népszokásokat megjelenítő tárgyakkal, képekkel. Volt Valentin napi kvízjátékunk, ebbe a hagyományokat is beépítettük. Készülünk a nőnapra, tavaly nyílt meg a tájház, és ott is rendezvényeket tartunk a gyerekeknek. Az ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódóan a helytörténeti anyagból is rengeteg mindent tudunk megmutatni csoportoknak, osztályoknak. Mint ahogy a könyvtári farsangi eseményünkön is, előnyben részesítjük az interaktív foglalkozásokat, lehetőséget adunk az egyéni kreativitás kibontakoztatásának.
