Tiszacsege: van élet a városhatáron túl is
Külterületi lakott helyekről ritkán szól a közbeszéd, pedig azok életben tartása, fejlesztése legalább annyi feladatot ró az önkormányzatokra, mint a belterületek ügyeinek kezelése. Tiszacsege esetében különösen igaz ez, hiszen a városhoz tartozik a közel százfős Nagymajor, valamint az egykori lakott településrész, Tuka-Kendergyár, ahol ma már csak egy haltenyésztő üzem működik. A Cívishír annak járt utána, milyen az élet Nagymajorban, és milyen szerepe van az önkormányzatnak abban, hogy ez a külterület élhető maradjon.
Nagymajor és Tuka
Tiszacsege külterületéhez tartozik Nagymajor, ahol jelenleg mintegy száz ember él – zömmel családok, idősebb lakosok. A városvezetés szerint az itt élők helyzete külön figyelmet kíván, hiszen kereskedelmi és közszolgáltatás nincs helyben: bolt, gyógyszertár, orvosi ellátás csak a belterületen vagy a környező nagyobb településeken érhető el. Ezért néhány éve tanyagondnoki szolgálatot hoztak létre, amely keretében a város egy kisbuszt vásárolt – pályázati támogatásból –, és ezzel biztosítja a külterületen élők bejutását a városba vagy akár Polgárra, Balmazújvárosba, Debrecenbe.
A tanyagondnok munkája túlmutat a szállításon: segít az udvarrendezésben, fűnyírásban, akár favágásban is. A szolgálat mára nélkülözhetetlenné vált, különösen az idősebb korosztály számára, akik közül sokan önállóan már nem tudnák elintézni napi ügyeiket.
Nagymajor közel tíz kilométerre van Tiszacsegétől; a közlekedés részben megoldott: a helyközi autóbuszjáratok bejárnak a településrészre. A vasúti közlekedés már több mint egy évtizede megszűnt, de a buszos kapcsolat folyamatos és megbízható.
A külterület része egy kastélyépület is, ami magántulajdonban van, és jelenleg nem működik közösségi vagy vendéglátó funkcióval. Az épület különlegessége, hogy a település ivóvizét biztosító kút ezen a magánterületen található. Ez az állapot hosszú távon problémát jelent. Az önkormányzat és a vízszolgáltató közös feladata, hogy ezt az anomáliát megszüntesse – például új kút létesítésével.
A településrészen az elöregedő ivóvízhálózat, az időszakos útkarbantartások és más infrastrukturális kérdések mind olyan ügyek, amelyek Tiszacsegének kiadást jelentenek, de a városi költségvetés tervezésekor ezekre az igényekre is gondolnak.
Az ingatlanárak Nagymajorban alacsonyabbak, mint a városközpontban, és a helyi adottságok – nyugalom, természetközelség, jó megközelíthetőség – vonzóvá teszi a területet. Az utóbbi években fiatalok, városból érkezők is beköltöztek, miközben az idősek jelenléte továbbra is meghatározó. Aki szeretne egy kis településen élni, de nem akar lemondani a jó megközelíthetőségről és a minimális, de működő infrastruktúráról, annak Nagymajor jó választás lehet.
Tiszacsege másik külterülete, Tuka-Kendergyár, ma már nem lakott, de korábban ott is éltek családok. Jelenleg egy szarvasi haltenyésztő vállalkozás működtet telephelyet, a munkások szállítása céges szervezésben zajlik. A régi ingatlanok – melyek egy része önkormányzati tulajdonú – nincsenek lakható állapotban.
A város a tulajdonában lévő területet, épületeket szeretné értékesíteni.
Tuka közúton Újszentmargita felől közelíthető meg, és ha járható a gát, azon keresztül is elérhető. A terület közigazgatásilag továbbra is Tiszacsegéhez tartozik. Csendes, nyugodt hely, amely alkalmas akár természetközeli álmok megvalósítására vagy gazdasági tevékenységre is.
Tiszacsege külterületei eltérő képet mutatnak: míg Nagymajorban továbbra is zajlik az élet, és a város igyekszik biztosítani a lakhatás és az alapvető szolgáltatások feltételeit, addig Tuka-Kendergyár már inkább csak gazdasági szempontból fontos. A tanyagondnoki szolgálat, a karbantartási munkák, valamint az infrastrukturális fejlesztési tervek mind azt jelzik: a város nem engedi el külterületei kezét, hanem hosszú távon is élhetőbbé kívánja tenni azokat.
