Tetétlenen „arannyá” érik a sárga homoktövis
Újragondolja a struccnevelést a tetétleni önkormányzat a közmunkaprogramjában. Az állományt az elmúlt egy évben mindössze hét tenyésztrióra (egy hím, két nőstény) apasztotta. A közeljövőben 25 fiókstrucc érkezik Kiskunhalasról – válaszolta a Civishír kérdésére Borbélyné Fülöp Hajnalka polgármester, aki azt is elmondta, a majdnem teljes állománycserére a vérfrissítés miatt van szükség. Nem növekedtek úgy az állatok és kevesebbet is tojtak, mint régen.
Azzal azonban, hogy új állományt állítanak be, a probléma egyik részét oldották csak meg.
A struccot jelenleg élő állatként adják el, kilogrammonként 1100 forintért, mégpedig úgy, hogy a felvásárló Tetétlenről viszi el. Ha azonban a faluban is lenne vágópont, és ott ki is tudnák csomagolni az egyébként keresett strucchúst, az önkormányzatnak lényegesen nagyobb bevétele lenne. Napjainkban legközelebb Hajdúnánáson van struccvágóhely, az állat oda- és a hús visszaszállítása költséges, nem éri meg. Az, hogy lesz-e struccvágópont és húsfeldolgozó, az még a jövő titka, és leginkább pályázati támogatástól függ.
Struccot a közmunka kezdetétől, 2013-tól tartanak Tetétlenen.
Kialakították a szakszerű tartás körülményeit, létrehozták a keltetőrészleget, speciális strucctáppal nevelik a madarakat, és mindez jelenleg két embernek ad munkát. Leginkább a hústermelés miatt foglalkozik vele az önkormányzat. A hús árát a világpiacon uralkodó trendek határozzák meg. Amikor 2014-ben az afrikai országokat felszabadították a strucchúsexport alól, drasztikusan csökkent az ár. Ez az elmúlt időszakban kezd kedvezően alakulni a hazai tenyésztők számára. A tetétleni önkormányzat azonban eltökélt a strucctartásban, folytatja, sőt bővíteni, fejleszteni szeretné a kapacitást. Adódik a kérdés, hogy szeretik-e a tetétleniek a strucchúst. – Kezdetben valamelyest idegenkedtek tőle, mára viszont mondhatom, megszerették. Tavaly júniusban volt a Strucc Velem Nap, hat madarat vágtunk le. A struccpörkölt és az egyéb elkészített struccétel mind elfogyott. És érdekes a struccojásból készített rántotta. Egy strucctojás 20-25 tyúktojásnak felel meg. Különösen tükörtojásnak elkészítve érdekes, hiszen a sárgája nem fér bele egy levesestányérba. Az elkészített tojás állaga lazább, krémesebb, mint a tyúktojásból készült tojásételeké – árulta el Borbélyné Fülöp Hajnalka polgármester.
Meghatározó a homoktövis-feldolgozó üzem
A Belügyminisztérium gazdaságélénkítő programjának kedvezményezettje Tetétlen is. 200 millió forint támogatást kapott a tárcától a hat dolgozót foglalkoztató homoktövis-feldolgozó üzem létesítésére. A munkálatok áprilisban kezdődtek, már csak a technológia beszerelése, valamint az energiaszolgáltató-hálózat beüzemelése hiányzik. A kivitelezés azonban nem ment simán, hiszen – mint azt Borbélyné Fülöp Hajnalka polgármester elmondta –, az építkezést a beruházás költségeinek emelkedése miatt többkörös egyeztetés és közbeszerzés előzte meg, az árak növekedése miatt pedig 28 millió forint póttámogatást igényeltek és kaptak a Belügyminisztérium közmunkákért is felelős részlegétől.
Az áramellátás azonban még mindig nem oldódott meg, de a polgármester bizakodó, hogy az is meglesz a következő napokban.
A tetétleni közmunkaprogram sajátosságát ismerve azon nem kell meglepődni, hogy homoktövis-feldolgozót létesít a falu önkormányzata. A szociális program kezdetétől e növény termesztésével is foglalkoznak, és mára olyan nagyságrendet értek el, hogy gyakorlatilag az önkormányzat minden, erre a célra hasznosítható földjén homoktövis virul. És milyen eredménnyel? Nos, túlzás nélkül állítható, hogy a hazai homoktövis-termesztők Tetétlenre járnak tanulni, sőt még az országhatáron túlról is voltak már érdeklődők. De nemcsak termelik, hanem fel is dolgozzák a sárga bogyókat. Eddig kézműves módszerrel, és ennek kiváltására, no meg a volumen növelésére pályázta meg az önkormányzat a feldolgozó üzem létesítésének támogatását.
– Számos homoktövis üzem van az országban, de mindegyikben csak néhány terméket állítanak elő, míg a miénkben közel hetvenféle készül majd. Tehát úgy gondolom, a már működő egységek nem lesznek konkurenciák – vélekedett Borbélyné Fülöp Hajnalka. – Természetesen már most vannak érdeklődők a homoktövis-feldolgozónk iránt. Egyrészt kerestek meg bennünket olyanok, akik egyszerűen bérbe szeretnék venni az egységet, hiszen a gépsorokon a betétek és a szűrők átállításával gyakorlatilag bármilyen gyümölcsöt fel lehet dolgozni. Ettől a hasznosítási konstrukciótól természetesen elzárkózunk! Másrészt pedig a homoktövis-termesztők is jönnek, akik nekünk szeretnék eladni, nálunk szeretnék feldolgoztatni a termésüket. Itt szigorú minőségi követelményeknek kell megfelelni, például a termésnek vegyszermentes gazdálkodásból kell származnia. Afelől nincs kétségünk, hogy el tudjuk adni a feldolgozott homoktövist, hiszen az keresett élelmiszeripari alapanyag. A kézműves módon előállított termékeink már hét éve a piacon vannak, és most is tárgyalásban vagyunk különböző élelmiszeripari cégekkel – fogalmazott.
A faluvezető elmondta azt is, hogy a termelés néhány hónap múlva kezdődhet.
„Óvatosan”, megfontolva indulnak, mégpedig évi 22 tonna termés feldolgozásával. Ez az üzem teljes kapacitásának mintegy negyede-ötöde. Ennek szemléltetésére hozzáfűzte, hogy van olyan gépük, amely óránként egy tonna homoktövisbogyót dolgoz fel. Az üzem kihasználtságát további beszállítók és munkaerő bevonásával fokozatosan növelik majd, de alapvetőan azt majd a piac alakítja. Önkormányzati beruházásról van szó, az üzemet az önkormányzat által alapított cég működteti. – Meggyőződésem, hogy a homoktövis-feldolgozó Tetétlen jövőjét alapvetően meghatározó, hosszútávú befektetés. Nem ez lesz kezdetben az elsődleges bevételi forrásunk, viszont idővel mind nagyobb arányt jelenthet a költségvetésünkben. A működésünkhöz, fejlesztéseinkhez stabil forrást jelenthet – beszélt az üzem jelentőségéről a polgármester, aki hozzáfűzte: nem tudni, mit hoz a jövő. Intézmények udvarán, sportpálya körül, árokparton, tehát minden önkormányzati területen homoktövis-ültetvény van már, és ezek a cserjék 40-50 évig termőképesek. Ennek okán sem szeretnék a kiváló minőségű szántóikat homoktövis-termelésre átállítani. A közel hetvenféle homoktövis terméküket Tetétlen Kincse néven levédették, gondolva a falu jövőjére.
Kastély a közművelődés szolgálatára
A jelenleg több helyrajzi számon szereplő, és ugyancsak több tulajdonost jegyző Zichy-kastély és kertjének tulajdonjogát mihamarabb meg szeretné szerezni a tetétleni önkormányzat, hogy az épületet és a parkját rendbetéve, azt a közösség szolgálatába állítsa – fogalmazta meg tömören a választ Borbélyné Fülöp Hajnalka a Cívishír kérdésére, miszerint mi lesz a Tetétlenen lévő, jelenleg erősen lepusztult állapotú, 1840-es években épült kastély sorsa. És hogy cifrább legyen a kastély mostani helyzete, az épületet még adó- és rezsitartozás is terheli. Mint mondta a faluvezető, elkezdődött egy tárgyalássorozat egy olyan szakemberrel, akinek neve rendszeresen felbukkan a hazai kastélyok felújítása kapcsán. Pénz azonban, a jelenlegi állás szerint, csak európai uniós támogatásból lehetséges. Az épület falainak stabilizálása, a tetőszerkeszet megújítása, a belső terek rendbetétele után kezdődhez a parkrendezés. – A helyi értékeink között is szereplő épületet szeretnénk a zeneoktatás, a közművelődés szolgálatába állítani – tette hozzá Borbélyné Fülöp Hajnalka.
F.R.
