Kettős jubileumot ünnepelt a hajdúsámsoni bölcsőde

A bölcsőde fennállásának 25., az új bölcsőde átadásának 10. évfordulóját ünnepelte az intézmény és a fenntartó május 9-én. A tetszetős küllemű, a berendezése és felszerelése által „itt jó gyermeknek lenni” hangulatot árasztó, modern gyermekintézményben tartott eseményen Antal Szabolcs, Hajdúsámson polgármestere, Terdik János, a Nyíradonyi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ intézményvezetője, valamint Nagy Béláné, a Debreceni Egyesített Bölcsődék intézményvezető-helyettese mondott beszédet.

Előttük Szabóné Varga Gyöngyi intézményvezető köszöntötte a vendégeket. Hangsúlyozta: meg kell becsülni a mát, még akkor is, ha sok a program, a megoldásra váró feladat az életünkben. Azonban szükségszerű olykor megállni, ünneplőbe öltözni és számot adni arról, amit addig csináltunk. Nagy feladat a gyermeknevelés. Az általuk nevelt gyerekekből lehetnek a következő generáció politikusai, tudósai; nem tudhatjuk, mivé válnak majd az itt nevelkedő kisgyerekek. – Feladatunk van; hiszen teremthetnek színes világot a gyerekek felnőttként, de ha nem ilyen példát adunk, az rossz világot is hozhat. A jól letett alapokra lehet csak építkezni – beszélt munkájukról a bölcsőde vezetője, hozzátéve, meg kell látniuk a szükséges változtatásokat, és ha eljön az ideje, akkor változtatni kell a nevelésen. Szeretet, tisztelet, megbecsülés, ezek az alapok, ezeken keresztül lehet kapcsolatot keresni az újgenerációs szülőkhöz.

Bővítik a bölcsődét

Antal Szabolcs úgy fogalmazott, a város akkori vezetői a bölcsőde alapításával nagyon jó döntést hoztak. A Rákóczi utcai épület azonban hamar kicsivé vált – bővíteni és korszerűsíteni kellett, majd újat építeni. A bölcsőde dolgozói kiváló munkát végeztek és végeznek azzal együtt, hogy a bölcsődével szembeni igények folyamatosan változtak. Mint fogalmazott a városvezető, sok szülő dilemmázik azon, hozza-e a bölcsődébe a gyerekét vagy sem. Ő maga úgy látja, jó döntés, ha bölcsődébe adják, hiszen a kisgyermek közösségben van, ami olyan pluszt adhat, ami az óvodában és az iskolában előnyt jelent. Ez a gyermekintézmény szinte már második otthonnak tekinthető, hiszen a helyes értékrend, a követendő értékek felé tereli őket. – Változik a világ, ideológiai irányzatok jönnek és mennek, az viszont változatlan, hogy a legfontosabb, amit egy intézménynek adnia kell, hogy embereket neveljen, emberségre és becsületre tanítson. Itt ezt kapják a gyerekek, így később felkészülten tudnak a kihívásoknak eleget tenni. Remek intézményünk van, amit hamarosan bővíteni kell, hiszen Hajdúsámsonban növekszik a gyermekek száma. Két csoportszobával és a hozzá tartozó kiszolgáló egységekkel bővítjük a bölcsődét – jelentette be Antal Szabolcs polgármester.

Terdik János ismertette a hajdúsámsoni bölcsőde történetét, és emlékeztette a hallgatóságot, hogy Nyíradony és Hajdúsámson közös intézményben lát el gyermekjóléti feladatokat. A sámsoni önkormányzat 2012-ben nyert a bölcsődei pályázaton, és 2015-ben átadták a három csoportszobás, 42 férőhelyes bölcsődét, amit az elmúlt években 54 gyermek ellátására tettek alkalmassá. Ezt megelőzően azonban – együttműködve az intézményvezetővel – korszerűsítették, modernizálták azt, egyebek mellett parkosították az udvart, sószobát adtak át és klimatizálták a helyiségeket. A tárgyi feltételek mellett a személyiekre is odafigyeltek, közfoglalkoztatottból mosónő és dajka, dajkából kisgyermeknevelő lett. – Fontos, hogy itt szeretetteljes, biztonságos, családias légkörben nevelkedhetnek a gyerekek. A gondjaikra bízottakból a világra nyitott, önálló, a közösségi szellem elfogadására kész gyermekeket nevelnek – zárta beszédét Terdik János.

– Elértünk egy határkőhöz, emlékezzünk a csodákra. 173 éve nyílt meg az első bölcsőde az országban. Akkor csak a gyermekekre felügyeltek. Ma viszont már egy országos módszertani egyesület tagjaként, egységes szemlélet alapján működik a bölcsődei nevelés, ahol jogszabály írja elő a személyi és tárgyi feltételeket, és napjainkban már kisgyermeknevelők dolgoznak a bölcsődékben – osztotta meg a bölcsődei nevelés fejlődésének irányát Nagy Béláné. Munkatársai között egyre több a diplomás, akik egyebek mellett pszichológiát, pedagógiát, konfliktuskezelést és játékpedagógiát is tanulnak. – Az élet első ezer napja meghatározza, milyen felnőtté leszünk. Ha így nézzük, kimondhatjuk: a gyermekekkel foglalkozó intézmények közül a legnagyobb kockázatvállalású a bölcsőde. Ha jól alapoztunk, akkor abból él az óvoda, az iskola. Ha jól alapoztunk, jó felnőttek lesznek a mai gyermekek – beszélt munkájuk felelősségéről, majd a jövő felé tekintett a vezető-helyettes: – Mások a mai szülők és a gyerekek, és ez így jó. Ha ők mások, új ismereteket kell szereznünk nekünk is. Megtanulni, megérteni az újabb generációt.

A bölcsődei életre visszaemlékezők között Tarné Hajdú Judit háromgyermekes anyaként szólt az ünneplőkhöz. Az ő három gyermeke közül kettő járt bölcsődébe, ma a fiú 26 éves és informatikus, a lány 18 éves és érettségizik. Felidézte, milyen jó visszaolvasni a bölcsőde és a szülői ház közötti kapcsolattartó tájékoztató füzetbe leírtakat, hogy mit evett, mit játszott a gyermek, és emlegette-e ott az édesanyát. Összeségében hálás; pozitív érzés tölti el, ha anyaként a bölcsődére gondol.