Új kapuk nyílhatnak Berekböszörményben
Egykor mezőváros volt, napjainkban pedig Nagyvárad „előfaluja” szerepét töltheti be az országhatár menti Berekböszörmény – a település történelmi gyökerei és jövőbeli lehetőségei egyszerre élnek tovább. Románia január elsejei schengeni csatlakozása új távlatokat nyitott a hajdú-bihari település előtt, ahol most a múlt emlékei és a jövő tervei együtt formálják a mindennapokat.
A falu határában található az a csonka torony, ahol IV. (Kun) László királyt meggyilkolták 1290. július 10-én. A torony román oldalon, néhány méterre fekszik az országhatártól – eddig külön engedély és hosszú kerülő kellett meglátogatásához. Mostantól viszont szabadon át lehet sétálni a történelmi helyszínhez. A torony és környéke hosszú ideje foglalkoztatja a helyieket: Kun László főurai is Berekböszörményben laktak, és a templom mellett feltárt rotunda tanúsága szerint a település története legalább Szent István koráig nyúlik vissza.
A schengeni nyitással az út megnyílt a lehetőségek előtt is. A romániai Körösszeg felől már jó minőségű út vezet a toronyhoz, és ha sikerülne a román-magyar határon átnyúló uniós programokat újraéleszteni, Berekböszörményből is aszfaltozott út vezethetne át a szomszédos faluba.
Ez különösen fontos lenne, hiszen információk szerint Nagyváradról 2027-ig villamosvonalat építenek Körösszegig. Így aki átsétál, átbiciklizik vagy kocsival áthajt a három kilométerre lévő Körösszegre, onnan villamossal bejuthat a nagyvárosba – nem kell többé Ártánd felé kerülni. Kerülővel az út 29,5 kilométer, míg Körösszegen át csak 17 kilométer.
A magyar oldalon jelenleg másfél kilométer út hiányzik, de a költségek magasak: régészeti feltárásokkal együtt ez már nem fért bele a külterületi utak felújítását szolgáló keretbe. Az önkormányzat saját forrásból a 16 millió forintnyi önerőt sem tudja vállalni, de a remény él, hogy külső támogatással egyszer mégis megvalósulhat.
Nagy Ernő polgármester szerint Berekböszörmény elővárosi, pontosabban előfalui szerepet tölthetne be Nagyvárad felé. Ez nemcsak gazdasági, de kulturális lehetőség is. Emőd Tamás költő, Juhász Gyula kortársa innen származott, és szoros kapcsolatban állt a nagyváradi irodalmi élettel. Az országhatár túloldalán lévő nagyváros Szigligeti Színházának művészei közül Meleg Vilmos a faluban már tartott előadói estet Emőd Tamás műveiből. De a berekböszörményieknek van más kapcsolata is a teátrummal: rendszeresen oda járnak színházba. – Most, hogy a buszjáratok már elérnek Biharkeresztesig is, a bevásárlóbuszok mintájára akár kulturális célú járatok is indulhatnának Nagyváradra – javasolta Nagy Ernő.
– A térség újra felfedezi saját határközeli helyzetét. Egyre többen ismerik fel, hogy a határ itt van a falu végében, és a szabad átjárás nemcsak szimbolikus, hanem valódi kapcsolatokat, gazdasági és közlekedési előnyt jelenthet. A múlt öröksége és a jövő tervei most újra egymásra találhatnak Berekböszörmény határában – fogalmazott Berekböszörmény polgármestere.
CH
