Saját drámát is megérne Debrecen új színháza
Húsz évvel a fővárosi Nemzeti Színház 2002-es megnyitása után Debrecenben létesül újabb teátrum: a Csokonai Fórum 2022. augusztus 23-án – ma este – a Für Elise díszelőadásával tárja ki kapuit a látogatók előtt. A Szabó Magda regényéből készült színdarabot Novák Katalin köztársasági elnök köszöntője vezeti fel, mellette Papp László polgármester és Kósa Lajos országgyűlési képviselő mondanak beszédet.
[Beillesztett cikk: Röppenjen be az új debreceni színházba madárként!]
A Csokonai Fórum utóbbi „gyereke”; Kósa Lajos még a kétezres évek derekán – Debrecen polgármestereként – indította útjára a sokáig Latinovits Színházként futó beruházást, amely bő tíz éven keresztül a befejezetlenségével adott témát a városban.
A Für Elise Beethoven talán legismertebb bagatellje, azaz rövid zongoraműve. Hogy Szabó Magda miért használta fel regénycímként, az remélhetően kiderül majd Ráckevei Anna rendezéséből.
A Csokonai Fórum sztorija azonban minden, csak nem „bagatell”: 18 év és majdnem 10 milliárd forintra volt szükség ahhoz, hogy kedd este felgördülhessen a függöny.
A fellelhető sajtócikkek szerint ugyanis először 2004-ben lehetett hallani arról, hogy a debreceni Dexium Ingatlanfejlesztő Kft. által elnyert „piactömb-rehabilitáció” során nemcsak pláza épül az egykori vásárcsarnok helyén, hanem új színház is helyet kaphat a hatalmas épületben. A koncepció végül 2006-ban került az önkormányzat közgyűlése elé, a képviselők döntése értelmében Debrecen 3,8 milliárd forintot fizetett a cégnek a mai színházépület megépítéséért (a vételárat öt éven át törlesztette a város).
A szerkezetkészség azonban messze nem jelentette a színház készültségét, hiszen annak belső kialakítására és színvonalas technikával történő felszerelésére már nem volt fedezet. És még nem is volt rá pénz sokáig, hiszen a város saját forrásból nem tudta, a kormányzat pedig nem akarta befejezni.
Elfogyott a pénz, de jött az EU
Az alagút végén először 2015 körül csillant fel némi fény: EU-s forrásból, egy határon átnyúló, Romániával közös együttműködési program szolgált forrásul. Nem kevesebb, mint újabb négy esztendő, a kulisszák mögötti folyamatos politikai egyezkedések határon innen és túl szükségeltett ahhoz, hogy ki lehessen jelenteni: a nagy kulturális projekt kijut a fényre.
[Beillesztett cikk: Nincs több kérdőjel a debreceni Latinovits ügyében]
„Jó drámát lehetne írni” ezeknek az izzadtságos éveknek a történéseiből, vallotta meg már egy 2019-es sajtóeseményen Pajna Zoltán, a megyei önkormányzat elnöke, aki a kétezres években debreceni alpolgármesterként is közelről figyelhette a „művet”.
Nos, annak a darabnak a megírása és színpadra állítása egyelőre odébb van – nézői garantáltan lennének –, azt viszont leszögezhetjük: az újabban ráköltött 5,9 milliárd forintból – a debreceni TÁRS-95 Kft. és a fővárosi LATEREX Zrt. kivitelezésben – tényleg színvonalas teátrum (Papp László szerint az ország egyik legmodernebb) született meg. A Csokonai Fórummal megoldódnak Debrecen kamara- és stúdiószínházi problémái, hiszen előbbi funkciót 350, utóbbit 150 fős teremmel orvosolja a beruházás, de még az étterem is orfeumként szolgál a könnyű műfajok számára.
[Beillesztett cikk: Csokonai Fórum: megvolt a próbaüzem, hamarosan nyitás!]
Aztán az, hogy a Csokonai Színház 2023-ban befejezendő felújítás-átépítése után hogyan bír el Debrecen immár két színházzal – a Csokonai Fórumot a határon túli és anyaországi színjátszás oktatóműhelyének is szánják, ami kulcsként szolgálat további állami pénzek lehívásához –, legyen a jövő „bagatellje”.
Ratalics László
