Csokonai Fórum: megvolt a próbaüzem, hamarosan nyitás!
Próbaüzemet tartottak március 27-én a színházi világnap alkalmából a bő két hónap múlva megnyíló Csokonai Fórumban, ahol rövidebb előadással köszöntötték az immár Kossuth-díjas Csikos Sándort és a Jászai-díjas Bakota Árpádot. Csikost – aki 2016 óta Debrecen díszpolgára is – a Csokonai Színház örökös tagjává választották.
A színházi világnap apropóján a leghűségesebb debreceni bérleteseket hívták meg, akik Papp László polgármester, Kósa Lajos országgyűlési képviselő és Gemza Péter színházigazgató vezetésével bejárták a Fórum tömbjében kialakuló vadonatúj tereket a kamarától az orfeumon át a Kóti Árpádról elnevezett stúdiószínházig.
– A Covid miatt a magyar színházak hosszú ideig zárva voltak, szerencse a szerencsétlenségben, hogy Debrecenben ezt az időszakot építkezésre használtuk. Köszönet a társulatnak, hogy kibírták ezt a két és fél évet, magam több évadnyitón és évadzárón ígértem már meg, hogy isten bizony hamarosan eljön a pillanat… Most végre tényleg így lesz, hiszen két hónap múlva a Csokonai Fórum, az ország talán legmodernebb teátrumaként mindenki számára elérhetővé válik – köszöntötte a résztvevőket Papp László, aki szerint a Csokonai Színház felújítás-korszerűsítésével és a Csokonai Fórummal Debrecen a régiós kulturális misszióját is képes lehet betölteni.
Bölcs magiszterek nyomában
Kósa Lajos felidézte: az 1860-as évek elején a városi magisztrátust végletesen megosztotta a kőszínház építésének felvetése. – Itt színészkedett Arany János és Petőfi Sándor, Debrecen „adta” a nemzetnek Csokonai Vitéz Mihályt, a városban talált hajlékot, tanult és tanított Kölcsey Ferenc, érveltek a színházépítés mellett. Természetesen ellenzői is akadtak, mindig vannak, ez így van rendjén, ha nem lennének, nevüket borítsa az emlékezet homálya, talán bele is aludnánk a dolgokba – jelentette ki a politikus, aki büszke az elődökre.
– A színház 1865-re azon az áron is felépült, hogy a város addig példa nélküli módon földbirtokokat adott el a finanszírozás érdekében. Jól tették, mert Debrecen Tiszáig terjedő földbirtokait elvitték a történelem viharai, miközben a színház ma is áll
– vont mérleget Kósa Lajos, kiemelve: színházat építeni egyszerűbb, mint azt Thália szentélyévé emelni.
Ez utóbbihoz kívánt a társulatnak erőt, s azt is, hogy eresszék el a fantáziájukat az új teátrum minél jobb belakása érdekében. Ezt segíteni fogja – tette hozzá –, hogy a Csokonai Fórum épülete ténylegesen olyan modern tér, amelynek az utolsó négyzetmétere is a színjátszás érdekeit szolgálja.
Gemza Péternek „elszorul a szíve”, ha arra gondol, hogy „valahol színházat rombolnak, míg mi színházakat építünk”. Az igazgató ezzel az oroszok mariupoli pusztítására célzott. Az rendben haladó építkezések miatti köszönetnyilvánítások mellett kijelentette: nyugodt, mert hatalmas szakmai tapasztalat van a Csokonai csapatában.
Ratalics László
