Régi fényében a Debreceni Egyetemi Református Templom

Három debreceni mellett a kismarjai, a létavértesi és a szatmárcsekei református templom egyaránt megújult az elmúlt időszakban egy európai uniós programban; a 2017-től 2023 elejéig tartó beruházások elsődlegesen nem a hitélet erősítését szolgálták, hanem turisztikai céljai voltak: a református egyház történeti örökségét hivatottak jobban megismertetni a világgal. A Tiszántúli Református Egyházkerülethez kötődő közösségek áldozatvállalását ismerhetik meg jobban az érdeklődők, hiszen sokan hoztak akár véráldozatot is az egyházi autonómiáért, a vallásszabadságért. A beruházások összértéke elérte a 1,5 milliárd forintot; nagyobb részben uniós támogatásról, kisebb mértékben állami forrásról és mintegy 42 millió forintnyi önerőről van szó.

• Az 1942-ben felszentelt Debreceni Egyetemi Református Templom Borsos József tervei alapján épült; a szocializmus évtizedei alatt – a szakralitástól megfosztandó – könyvtárnak, számítóközpontnak, az informatikai kar otthonaként használták. Deák Attila, a Tiszántúli Református Egyházkerület fejlesztési csoportvezetőjének tájékoztatása szerint a templomot mintegy 800 millió forintból újították fel; ez az egyházkerület életének egyik legkomolyabb ilyen vállalkozása volt. Az épület a modern, protestáns templomépítészet képviselője, „kistestvére” Szegeden, a Honvéd téren látható. A hitélet mellett sok-sok kulturális programot, így zenei-előadói eseményeket, kiállításokat, tudományos találkozókat valósítanak majd meg itt. A hat templomnak a következő öt évben 45 ezer látogatót kell „produkálnia” (az EU-s beruházásoknál egyebek mellett így követik nyomon az eredményességet), a teljesítés motorjául az Egyetem téri templomot szánják.

• Az 1726-ban barokk stílusban épült, majd neorománra átalakított debreceni Kistemplom (Csonkatemplom) 310 millió forintból újult meg. Az 1881-ben készült 47 regiszteres orgonája, ötvösremekei (klenódiumai) és széles panorámát kínáló tornya teszi még vonzóbbá, már ami a turistákat illeti. 
• A szintén debreceni – neogót és neoromán, historizáló stílusú – Verestemplomot 1848-ban szentelték fel, a város negyedik templomaként épült. Art déco szekkói teszik még egyedibbé.
• A kismarjai református templom különlegessége az a centrális teréből nyílú reneszánsz kripta, amelyet Bocskai István fejedelem alakíttatott ki. Kismarja a 15. századtól volt a Bocskaiak birtoka, maga Bocskai szerette volna, ha ott helyezik végső nyugalomra.

• A Vértes Református Templomot 1815-tól 1862-ig építették, a létavértesi szakrális épületet most 150 millió forintból újították fel. Egyházművészeti értékek, így ötvöstárgyak, textíliák láthatók ott.
• A szatmárcsekei református templom szintén megszépült; a településen nyugszik a Himnusz költője, a politikus és nyelvújító Kölcsey Ferenc. 
• A templomfelújítások mellett Debrecenben 17 helyszínt felölelő túraútvonal jött létre; a pontokat természetesen a reformáció, a kálvinizmus helyi története kapcsolja össze.

RaL