Jó hírek a beruházásról, amelyet unokáink is látni fognak
Az ütemezésnek megfelelően halad a Civaqua 2, Debrecen legjelentősebb ökológia beruházásának második szakasza; a Nagyerdő és a fontosabb erdőspusztai tavak vízpótlását biztosítani hivatott projekt előkészítési, tervezési feladatai 2026 első felére készülhetnek el, utána jöhet a várva várt kivitelezés elindítása – mondta el a Cívishírnek Papp László.
Debrecen polgármesterétől a napokban kértünk tájékoztatást a beruházás aktuális helyzetéről. – Körülbelül másfél hónapja zajlott le az utolsó nagy tárgyalás a projektgazda Országos Vízügyi Főfelügyelőség (OVF), a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, a tervezői csapat, valamint az önkormányzat képviselőivel. Egyeztettük a kialakítandó tározók helyszíneit, beleértve az olyan új elemeket is, mint a Tócóvölgyben létrehozandó tórendszer. Ezeket is figyelembe kell venni a tervezés, a szükséges vízhozam biztosítása során – utalt Papp László arra a város nyugati részét érintő fejlesztésre, amelyről részletesen írtunk májusban.
Az új tavak kétségtelenül sokat adnának hozzá a természet közelségét értékelő debreceniek jóllétéhez, csökkentenék a város porszennyezettségét és a Békás-tó népszerűségével vetekedő lehetőséget kínálnának a kikapcsolódásra.
A városvezető hangsúlyozta: a tervezés a megfelelő ütemben halad, a szakemberek a jövő év első felére készülhetnek, utána lehet szó a kivitelezés megindításáról. A cél az – emlékeztetett –, hogy a Nagyerdő vízháztartásának pótlása, javítása mellett a Kelet-főcsatorna vize elérje a fancsikai tavakat és a Vekerit.
A Civaqua második ütemére 2024 márciusában hagyott jóvá a kormány 40 milliárd forintot a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP). A pénz 85 százalékban európai uniós, 15 százalékban hazai forrásból jön össze, de ami a legfontosabb, hogy nem fenyegeti „befagyasztás”, már rendelkezésre áll.
A polgármestert arról is faggattuk, hogy ez a negyvenmilliárd mire lehet elég: jut-e majd pénz a Debrecen körül tervezett teljes „vízgyűrűre”, elér-e a csatornarendszer a Vekeriig. Ez utóbbi azért is érdekes, mert az önkormányzat egy másik EU-s forrásból kerékpárutat kíván megvalósítani a 47-es főút és az év nagyobb részében immár teljesen kiszáradt tó között (a célra 870 millió forintot szeretne elnyerni Debrecen a TOP PLUSZ-ból).
– Arra a kérdésre, hogy mire lesz elég a pénz, csak akkor tudunk válaszolni, amikor már a kiviteli engedélyes tervek megvalósításáról szóló árajánlatok birtokában vagyunk – reagált Papp László. Bizakodóan tette hozzá, az elmúlt években, ha olykor kínok árán is, de mindent megoldottak.
Debrecen helyzete egyértelműen kívánja e jólléti tavak létét. A helyi és a kormányzati szándék megvan, a szakmai szervezetek dolgoznak a megvalósításon. A csillagok állása soha nem volt olyan kedvező a Civaqua 2 ügyében – közölte.
Emlékeztetőként: Debrecen térségében az éves átlaghőmérséklet hosszú ideje emelkedő pályán van, a csapadék megoszlása szélsőségesebbé vált. Részben ez az oka az erdőspusztai tavak kiszáradásának, miközben a Nagyerdő vízellátottsága messze kedvezőtlenebb, mint akár csak néhány évtizeddel ezelőtt. A Tócó, amely valaha a város fő vízfolyása volt, eljelentéktelenedett. A város ökológiai körülményeit, környezeti helyzetét hosszú távon javítani képes, a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül a Tócóba juttató, de más vízfolyásokat is megújító Civaqua-program évtizedeken át megvalósítatlan maradt. 2018 után ez a helyzet megváltozott, a városvezetés az országgyűlési képviselőkkel együttesen sikerrel lobbizott, végül az első ütem sikerrel lezárult 16 milliárd forintból. A Keletitől a Tócóig megépült a csővezeték, elkészültek a szükséges szivattyúkapacitással és a legelső látványos eredményként – kiegyenlítő víztározóként – létrejött a Vezér utcán az első tó.
A második ütemben a Nagyerdő és az Erdőspuszták irányába kell kormányozni a Keleti-főcsatorna vizét gravitációs rendszerű zárt vezetékekkel, nyílt medrű csatornákkal, miközben a területszerzések is komoly kihívást jelentenek.
Ratalics László
