Debrecen versenyben a zöld fővárosi címért
Debrecen is bekerült az „Európa Zöld Fővárosa – 2027” címre pályázó települések tízes körébe, a három döntőst júliusban hirdetik ki, a legjobbak októberben nemzetközi zsűri előtt mutatják be a programjukat, a győztes jutalma 600 ezer euró (mintegy 240 millió forint) – hangzott el az eddig eredményes szereplésről szóló június 3-i sajtótájékoztatón a Vezér utcai tónál.
A 2010 óta évente odaítélendő díjat – első alkalommal Stockholm, legutóbb Guimarães nyerte el – az a település kaphatja, ahol példásan segítik a környezetvédelmet támogató életmódot, különleges erőfeszítéseket tesznek a környezet és az életminőség javítására, valamint fogékonyak a környezeti problémákat enyhítő újításokra, a fenntartható fejlődésre.
Debrecen polgármester hangsúlyozta, komoly viták kísérik az iparosítást, amellyel összefüggően számos új feladatuk keletkezett a környezetvédelem, a fenntarthatóság érdekében. – Balázs Ákos személyében 2019-ben dedikált felelőse lett e tevékenységeinknek, és új alapokra helyeztük a folyamatokat. Mára a gazdaság- és város fejlesztés a környezetvédelemmel együtt kéz a kézben jár. Beruházásvonzó képességben Debrecen évek óta a legjobbak között szerepel, most pedig ez elmondható a környezetvédelem, a fenntarthatóság vonatkozásában is – mondta Papp László, aki „óriási eredménynek” tartja, hogy az Európai Bizottság elismeri az erőfeszítéseiket, amelyeket ez az „Európában páratlan pályát befutó város tud felmutatni”.
A városvezető a Zöld Kódexet nevezte a pályázat alapjának, de megemlítette a Civaquát, a Debrecen körül megvalósítandó „vízgyűrűt”, a fásítási programot és az egyedülálló Zöld Őrszemet is.
A pályázatot koordináló Andorkó Mariann senior szakértő kiemelte, a nyertes város – amelyik egy múltbeli kihívásra eredményeket ért el a jelenben, és további ambiciózus fenntarthatósági célokat tűz ki a jövőre – mintaként szolgál a többi település számára. A pályázás előnyei között említette, hogy megtudhatták, hogyan áll Debrecen más városokhoz képest, az indulás alkalmas az önellenőrzésre (fejlődési lehetőségek keresése), erősítette a partnerségeket, rendszerezni, aktualizálni kellett a környezeti adatokat. A pályázat a nemzetközi láthatóság (sajtómegjelenések) szempontjából szintén előnyös.
A Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója a szürkevíz-technológiáról beszélt. – Az iparfejlesztést övező viták egyik központi témája a víz; a szürkevíz-technológia megvalósítás alatt áll, a lényege a vizek újrahasznosítása. Egyeztettük az ide települő cégekkel, hogy milyen minőségű vizekre lenne szükségük. Majd kitaláltuk, hogy hogyan kellene tovább tisztítani a Debrecenben napi átlagban keletkező 40 ezer köbméter szennyvizet a gyári felhasználhatóság érdekében. Így az ipari vízigény nem terhelné a felszín alatti vízbázisainkat, nem kellene a vizet a hálózatba juttatni, hanem körforgásos modellben újrahasznosítanánk. A szürkevíz a lakossági szennyvíz megtisztítása által keletkezett és a Keleti-főcsatornán működő felszínivíz-tisztítóműből származó víznek a 70:30 arányú keveréke. Ezt fogják használni az üzemek – hangoztatta Gorján Ferenc.
Szerinte a legfontosabb az, hogy a debreceni vízellátás 70 százalékát lefedő felszín alatti vízbázisokat gyakorlatilag nem szükséges bevonni az ipar kiszolgálásába.
A szürkevíz eddig sem volt ismeretlen, azonban az ipari méretű felhasználása unikális volna – mondta a szakember, hozzátéve, a tervezett moduláris tisztítóegységek könnyen telepíthetőek, a szakmák sora által, együttműködésben megvalósított technológia másutt is alkalmazható.
Balázs Ákos alpolgármester közölte: az elmúlt években egy európai színvonalú, zöld, egészséges városért dolgoztak, a mostani sikert ennek az elismerésének tartja. – A helyben lévő tudásra alapozunk és az együttműködésre; e kettő garantálja a fejlődést, a biztonságot, a jóllétet – tette hozzá. A Future of Debrecen nevű zöld mozgalomra utalva emlékeztetett arra, hogy számítanak a fiatalokra, a Debreceni Egyetem és az önkormányzat kapcsolata pedig talán sosem volt ennyire szoros. Megjegyezte: gratulál a legjobb tízbe került városnak, különösen a nehéz helyzetben lévő ukránoknak.
Az „Európa Zöld Fővárosa – 2027” címre pályázó, a top 10-be jutott települések
Bielsko-Biała (Lengyelország)
Chernivtsi, Khmelnytskyi, Lviv, Rivne, Ternopil (Ukrajna)
Debrecen (Magyarország)
Heilbronn (Németország)
Kassa (Szlovákia)
Klagenfurt (Ausztria)
Ratalics László
