Akkumulátoripar: eredményekről beszélt Debrecen polgármestere
Akkumulátor nélkül nincs elektromos autó, ily módon, aki az akkumulátoripart támadja, az a BMW debreceni beruházását támadja, azt akarja ellehetetleníteni. Ha ez sikerülne, az egyet jelentene a város gazdasági katasztrófájával – jelentette ki január 14-i sajtótájékoztatóján Papp László.
Debrecen polgármestere azért tartotta fontosnak ezt most elmondani, mert a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) a Tisza Párttal közösen tüntetést szervez február elsején a déli iparzónában. Miként a városvezető fogalmazott, a hisztériakeltés annak ellenére újraindul, hogy az elmúlt két évben a vállalatok, az önkormányzat, a kormányhivatal és a kormányzat komoly eredményeket ért el az akkumulátorgyárak engedélyezési eljárásai, építése, a környezetre gyakorolt hatásuk, a működésük vonatkozásában.
Közölte: a külföldről finanszírozott civil szervezetek nem hajlandóak tudomást venni sem a környezetvédelem, sem a vízbázis, sem a biztonság védelmében tett lépésekről.
Az akkumulátoripari beruházások ellenzői által sokszor felhozott, magzatkárosító hatású oldószer, az NMP (N-Methyl-Pyrrolidon) használatával kapcsoltban a polgármester elmondta: a CATL és az EVE Power NMP kibocsátása az eredeti kérelemben szereplő mennyiség tizedére csökkent (2 mg köbméterenként). Az eredmények között említette, hogy a dél-koreai ECO PRO módosított a környezetvédelmi engedélyén. Ebben az szerepel, hogy a debreceni gyáruk mégsem fog kibocsátani a levegőbe kén-dioxidot és sokkal kevesebb porszennyezéssel működnének, mint amire korábban engedélyt kértek.
Az önkormányzat állami forrásból külön hálózatot épít a két iparzónához a szürkevíznek és a felszíni vízből származó ipari hígítóvíznek. A szürkevíz tisztított szennyvíz és ipari hígítóvíz 2:1 arányú keveréke, a lényeg, hogy az akkumulátoripari üzemek ezt használnák a technológiai folyamataikhoz ivóvíz helyett, ami által a gyárak vízigényében az ivóvíz csak 5 százalékban jelenne meg. Szintén az eredmények közé sorolta, hogy a CATL olyan új hűtési megoldást alkalmazna Debrecenben, ami által sokkal kevesebb ipari hígítóvízre lesz szükségük.
– A Déli Gazdasági Övezetbe és az Észak-nyugati Gazdasági Övezetbe települő akkumulátoripari szereplők a gyártás során keletkező ipari szennyvizet maguk is előtisztítás alá vetik. Csak ezt követően, szigorú ellenőrzést követően kerül a dedikált ipari szennyvízhálózatba, amely a kommunális rendszertől elkülönítetten vezeti el azt a debreceni szennyvíztisztító telepre – folytatta. A biztonságra utalva hozzátette, a BMW, a CATL és az EVE Power köteles saját létesítményi tűzoltóságot működtetni.
Papp László hangsúlyozta: Debrecenben az ipari beruházásoknak a környezetvédelmi követelmények és az iparbiztonsági előírások teljes körű betartása mellett kell megvalósulniuk. – Debrecen gazdasági sikereinek titka, hogy kiszámítható, stabil, transzparens és támogató beruházási környezetet biztosít minden befektető számára. A hatóság előtt nincs különbség a német, az amerikai, a kínai vagy más nemzetiségű befektető között, és egyikük számára sincs alku. A kormányhivatal példás szigorral jár el valamennyi beruházás engedélyezési eljárása során – mondta.
Barcsa Lajos alpolgármester a sajtótájékoztatón a szürkevíz és a hígítóvíz rendszerének kiépítéséről beszélt. – A szürkevíz sokszor téma volt a különböző fórumokon, számos alkalommal hallhattuk, hogy a technológia „légből kapott”. A jogszabályok valóban nem definiálják a keverési arányt. Ugyanakkor nem tétlenkedtünk, az elmúlt két év tervezési folyamatainak köszönhetően az idei nyáron elindíthatjuk a szürkevízhálózat kivitelezésének közbeszerzési eljárását – közölte.
Mint hallhattuk, a Tiszántúli Regionális Vízművek Zrt. meglévő debreceni vízvezetéke a Balmazújvárosi úti vízműtelepre hozza a Keleti-főcsatorna vizét, míg a helyi szennyvíz a Debreceni Vízmű Zrt. Vértesi úti kommunális szennyvíztisztító telepére kerül. A szennyvizet eddig leengedték a Tócóba, a jövőben azonban jelentős részéből szürkevizet fognak előállítani és eladják az akkumulátoripari üzemeknek. Így végeredményben az önkormányzati tulajdonú Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-t, azon keresztül Debrecen városát gazdagítja. Ehhez a szürkevizet és a Keletiből származó hígítóvizet (felszíni vízként is hivatkoznak rá) két műtárgyban fogják összekeverni, ezekből egyet-egyet építenek a déli és az északnyugati iparzónában. Ahhoz, hogy ez a keverés megtörténhessen, a szürkevíznek és a hígítóvíznek külön hálózatot építenek ki az ipari területekkel. Így éri el a gyárakat a kétféle víz.
A terv további rendkívül jelentős előnye, hogy nem kell hozzá rétegvizet kivenni a mélyből. A beruházást 2027-ig be kell fejezni, az ahhoz szükséges több milliárd forintot az állam biztosítja.
Ratalics László
