Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Petőfi Sándort majdnem lelőtték, tudta?

Cívishír | 2024. 03. 19. | 22:52:01
A Guy Ritchie-hatás bő fél óráig tart, utána Szendrey Júlia és a titkosügynök próbálja menteni a filmet.
Petőfi Sándort majdnem lelőtték, tudta?
Farkasch éppen „rábeszéli” a pesti zsiványokat Petőfiék megállítására (Fotó: Most vagy soha!)
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A márciusi ifjak papírmasé figurái a pesti alvilággal vívnak ökölcsatát, Szendrey Júlia akcióhőssé válik, a terminátorszerű császári titkos ügynök, Farkasch mindenre kész, nehogy a „suhancok a feje tetejére állítsák a várost”; a magyar történelem nagy napjának mozis tablója kínos zenei dagályossággal, reklámipari párbeszédekkel, klipszerű hollywoodi giccsélményként vonul át rajtunk. Most vagy soha! – kritika.

A kezdőképeken – március 15-ének előestéjén – Jókai és Petőfi császári katonákba botlanak valamelyik gázlámpafényű pesti utcán, az egyenruhások városlakókat vegzálnak. A magyar szó nem kívánatos, puskatussal verik fejbe, aki mégis megszólal. Pár jelenettel később az óvatoskodó írót a költő azzal bátorítja, hogy ha merik vállalni a forradalom kockázatait, a fia már az „anyanyelvén szólalhat meg, szabadon”…

Dicsak, buksi, Rákay Philipék (producer, társ-forgatókönyvíró) madárnak néznek vagy „csak” tényleg elkerülte a figyelmüket az aprócska tény, hogy V. Ferdinánd császár – a reformkor vívmányaként – még 1844. november 13-án aláírta a magyar nyelv hivatalossá tételéről szóló törvényt? A negyvenes évek derekán a magyar irodalom soha nem tapasztalt módon pezseg, Petőfi a forradalom idején már népszerű költő, a márciusi ifjak jó része magyar nyelvű lapokba ír! Mindebből következően a 12 pont nem a szabad magyarnyelv-használatot, hanem a sajtó szabadságát és a cenzúra eltörlését követeli – hiszen az előbbi már adott. A magyar nyelv napját ez okból ünnepeljük november 13-án, s erről 2011-ben éppen a kétharmados Fidesz-KDNP többségű Országgyűlés rendelkezett. De haladjunk!

Tömegverekedés az egyetemen

A Most vagy soha! stílusbeli koncepciója bevallottan egy helyenként Guy Ritchie Sherlock Holmes-filmjeit, olykor a Birmingham bandáját (Peaky Blinders) idéző történelmi kalandfilm Petőfi Sándorral, Jókai Mórral, Szendrey Júliával és a főgonosz titkos ügynökkel a főszerepekben. A filmkészítők dolgát döntően befolyásolta, hogy március 15. eseményei részletesen ismertek. A fikciók terén ez értelemszerűen megköti a forradalmat a frontvonalból láttatni kívánó alkotókat, márpedig a Most vagy soha! erre vállalkozott: az örvény kellős közepében lenni. Életveszélyes olyan mozit csinálni, hogy közben napnál világosabb a happy end. Rákay Philipék ezért úgy döntöttek, Petőfiék masírozzanak a történeti szálon, míg a tulajdonképpeni kalandokra Szendrey Júlia és Farkasch karakterét használták fel.

A Guy Ritchie-s hatás a több mint kétórás film első harmadát-negyedét elviszi: a szereplők ugyan jellegtelenek, de változók, a párbeszédek középszerűek, de pattogók. Azonban ahogyan haladunk előre, úgy veszti el a tempót a történeti szál, a terek és a tömeg szélesedésével halványulnak az egyéniségek, ismétlődnek a képek, degenerálódnak a dialógusok. A főbb mozzanatok kölniszerűen édeskéssé, szájbarágóssá, ügyetlenné válnak, mint egy nyilvános leánykérés.

Petőfi a valóságban a Nemzeti Múzeumnál éppen nem szavalta el a Nemzeti dalt (Fotó: Most vagy soha!)
Napóleon: ne fogjunk olyan dologba, amihez nem értünk
Ridley Scott a szerelmen keresztül próbálja megfejteni a franciák nagy uralkodóját.

Ennél valamivel jobban sikerült a Most vagy soha! kalandszála, amely tűrhetően hozza az akciófilmes sablonokat (üldözések, verekedések, rizikósabb tornagyakorlatok stb.), de főleg Horváth Lajos Ottó tesz hozzá a haramiából könyörtelen titkos ügynökké lett Farkasch szerepéhez. A probléma itt nem a szereplőkkel, hanem az alkotókkal van, akik úgy „elkalandoztak”, hogy annak egy sor gyermeteg abszurditás lett a vége. 

Ily módon a márciusi ifjakra „ráeresztették” a pesti alvilág Farkasch által felbérelt martalócait, hogy a két társaság egyetemi folyosókon vívjon pusztakezes csatát Bulyovszky Gyulával és Vasvári Pállal az élen… A Landerer-nyomdát felgyújtja, a gépeket összetöri a titkosügynökök és városi útonállók kommandója, ám mielőtt minden lángba borulna, Petőfiéknek sikerül kinyomtatni a 12 pontot a Nemzeti dallal együtt… Ahogy Szendrey Júliáról sem könnyű elképzelni, hogy kimerítő sprintek és több nagy pofon után még futja az erejéből a férje elleni merénylet megakadályozására, mindezt pár órával a várandóssága bejelentése után…

(A rend kedvéért: sem merényletkísérlet, sem gyújtogatás, sem a forradalommal összefüggő verekedés nem történt Buda-Pesten 1848. március 15-én. A feljegyzések egyetlen incidenst említenek, mégpedig egy orvosprofesszor felpofozását, aki eltiltotta volna Petőfiéktől a hallgatóit).

Hollywoodi népszínmű a magyarnak

Bár a Most vagy soha! külcsínre mozifilmszerű alkotás, belbecsét tekintve sajnos nem haladja meg a tévés vígjáték-sorozatokat. A főbb szereplők egydimenziós figurák: Petőfi Sándor (Berettyán Nándor) túlfűtött, Jókai Mór (Koltai-Nagy Balázs) hezitáló, Farkas gyűlölettel teli, Szendrey Júlia (Mosolygó Sára) szerelmes, Vasvári Pál (Fehér Tibor) szoknyabolond, Bulyovszky Gyula (Bordás Roland) joviális, Lederer Ignác (Lukács Sándor) rideg… 

E sematikusság okszerűen következik abból, hogy az alkotók gyámoltalansága, képzelőerejük hiánya vagy szándékos semmitmondása miatt a film kizárólag a március 15-i események jobb-rosszabb felmondását és a kalandszál „menedzselését” tartja szem előtt. '48 sokrétű előzményeiről, Kossuth szerepéről, a radikális ifjúság és a liberális köznemesség feszültségéről, a főnemesség óvatos-kitérő manővereiről, a bécsi udvar reakcióiról a világon semmit sem tudunk meg. Petőfiék meteorbecsapódás-szerű lángcsóvaként, önmagukban vitték végbe a forradalmat, sugallja a film, holott tudhatjuk: az akkori rendszerváltozás közvetlenül március 3-án Kossuth Lajos messze visszhangzó, a jobbágyság felszabadításáról, a közteherviselésről, az önálló magyar kormány létrehozásáról szóló beszédével kezdődött, erre épült később a 12 pont, ha a márciusi ifjak ki is egészítették, például a sajtószabadság követelésével. 

A kiváló debreceni színész, Berettyán Nándor alakíthatta Petőfit – nem volt tere a művészi kibontakozásnak (Fotó: Most vagy soha!)

Nem emlékszem, hogy a Most vagy soha! említést tett volna a fedélzeten Kossuthtal, Batthyányval és vagy száz díszmagyarba öltözött nemessel Pozsonyból március 15-én kifutó, Bécsbe tartó gőzösökről, márpedig e kompánia a császárhoz indult kieszközölni a változásokat. Mindezt csak azért írom le, hogy lássék, a forradalom legalább három helyszínen zajlott: Buda-Pest utcáin, a pozsonyi Országgyűlésben és a bécsi udvarban. Mindez nem csak a teljes kép megmutatását szolgálta volna nagyszerűen. Amennyiben az alkotók merik kicsit terjeszteni a gondolkodásukat, úgy a film sem laposodik el az önismétlésekben, nem ereszt le a Nemzeti Múzeum lépcsőjénél játszódó grandiózus jelenetek után. 

E gyöngécske dramaturgia erőtlen színészvezetést eredményez, amiért főként a rendező, Lóth Balázs (Pesti balhé, A mi kis falunk) kérhető számon. A Most vagy soha! a népszínművek olcsó nívóján szólal meg, gesztusait a színpadi manírosság diktálja, a szövegek túlnyomó része életszerűtlen. A zenei aláfestés az aránytévesztés tankönyvi esete – túlcsorduló, indokolatlan, didaktikus. Mindez együtt már kínos. Kivéve, ha az ember úgy ül be a moziba, hogy már csak az örökösen fanyalgó lipsik bosszantása végett is tíz pontra fogja értékelni a filmet. Még mielőtt elkezdődött volna.

Mindent összegezve nagy baj nincs. Van egy hollywoodi tömegmozink a '48-as forradalomról, amely pont alkalmas lesz arra, hogy a következő generáció ugyanezeket a kliséket ne akarja megismételni. A filmre költött hatmilliárd forintnyi közpénz szóra nem érdemes összeg. Állami cégek évi szinten ennél többet költenek el a Fradika szponzorálására. A Most vagy soha! nem a pénz miatt marad el a Bajnokok Ligája vagy az Európa-liga színvonalától. Hanem azért, mert a sikerhez először is jó írók, bizonyított, a szakma által elismert, nem pedig egy középszerű megmondóember gründolta alkotógárda kell. 
A 48-as forradalom a nemzeti szuverenitás mellett arról is szólt, hogy a gazdag magyar földesurak (oligarchák) a köznemességgel együtt méltóztassanak adózni (igazságos közteherviselés), a törvények egyenlően vonatkozzanak mindenkire és hát a sajtó legyen cenzúramentes, szabad. A mai Petőfik és Vasvárik – ha volnának – nem a Fidelitasban bontogatnák a szárnyaikat. Így miért is csodálkoznánk azon, hogy Rákay Philipék számára a 12 pont nem volt annyira szexi, helyette inkább etnikai-nyelvi elnyomást vizionáltak.

Ratalics László

Hirdetés
Hirdetés
További híreink
Felvételi: közeleg a határidő
Felvételi: közeleg a határidő
Február 15-ig lehet véglegesíteni a jelentkezési lapokat.
Az adatoknak vagy a pénztárcánknak higgyünk?
Az adatoknak vagy a pénztárcánknak higgyünk?
Nem akar abbamaradni az élelmiszerárak emelkedése.
Márki-Zay támogatja Magyar Pétert
Márki-Zay támogatja Magyar Pétert
Még akkor is, ha vannak bizonyos értékrend- és stílusbeli különbségek közöttük.
Magyarország távozik a Nemzetközi Büntetőbíróságból?
Magyarország távozik a Nemzetközi Büntetőbíróságból?
Szijjártó szerint átértékelik a jövőbeli részvételt.
Adónk egy százaléka: új mód a felajánlásra
Adónk egy százaléka: új mód a felajánlásra
Magyarországon több mint ötvenháromezer civil szervezet működik.
December 24-i munkaszüneti nap: nem dönthetünk
December 24-i munkaszüneti nap: nem dönthetünk
A Kúria a kérdés hitelesítését megtagadta.
Gazdáját kereste 3,2 milliárd, de nem találta
Gazdáját kereste 3,2 milliárd, de nem találta
Csaknem négy hónapja nem volt telitalálat.
Elmebeteg férfi rongált a Szent Péter-bazilikában
Elmebeteg férfi rongált a Szent Péter-bazilikában
A román által okozott kár körülbelül 30 ezer euró. +Videó
Karján gyermekével lépett egy anya vonat elé
Karján gyermekével lépett egy anya vonat elé
Tragédia történt Győr-Moson-Sopron vármegyében.
Kamerával az orosz frontkatonák között
Kamerával az orosz frontkatonák között
Debrecenben is látható volt az orosz-ukrán háború kivételes dokumentumfilmje.
Futni mentem: irány a Netflix!
Futni mentem: irány a Netflix!
Továbbra is népszerű Herendi Gábor új filmje.
Az utolsó földművesek – Gerlach és Rózsa
Az utolsó földművesek – Gerlach és Rózsa
Nyomtatott húsok, mesterséges mikrozöldségek, agyongyógyszerezett haszonállatok, avagy az egységből való kiszakadás tünetei.
Hajdu, Scherer és Thuróczy is jön Debrecenbe
Hajdu, Scherer és Thuróczy is jön Debrecenbe
Tizennégy nap magyar filmekkel, színészekkel, alkotókkal az Apolló moziban.
Amikor majdnem kirobbant a harmadik világháború
Amikor majdnem kirobbant a harmadik világháború
Pedig csak ájulásig itta magát az atomtengeralattjáró legénysége.
Mozisztárokat nevezett ki Donald Trump
Mozisztárokat nevezett ki Donald Trump
Az új elnök szerint Hollywood nagyszerű, de gondokkal küzdő hely.
Továbbra is tarol a Futni mentem
Továbbra is tarol a Futni mentem
1989 óta mindössze öt magyar film lépte át a félmilliós álomhatárt.
Golden Globe, magyar vonatkozású sikerrel
Golden Globe, magyar vonatkozású sikerrel
A Sógun című sorozat aratott, a Wicked a legjobb közönségfilm, de Demi Moore is díjat kapott. +Előzetes
A Futni mentem a magyarok kedvence
A Futni mentem a magyarok kedvence
Debreceni az egyik főszereplő.
A Semmelweis az amerikaiaknak nem elég jó
A Semmelweis az amerikaiaknak nem elég jó
Itthon nagy sikerrel futott, de az Oscarról kiselejtezték.
Golden Globe: itt vannak a jelöltek!
Golden Globe: itt vannak a jelöltek!
Egy magyar vonatkozású film is nagy esélyes.
Fenegyerekkel tér vissza Bridget Jones
Fenegyerekkel tér vissza Bridget Jones
Mrs. Darcy megözvegyült, de a mozinézők nem fognak gyászolni sokáig... +Előzetes
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Világranglista: mindkét szoboszlói javított
Világranglista: mindkét szoboszlói javított
Marozsán és Bondár is előrébb lépett.
Hirdetés
Hirdetés
Felvételi: közeleg a határidő
Felvételi: közeleg a határidő
Február 15-ig lehet véglegesíteni a jelentkezési lapokat.
Hirdetés
Hirdetés
Gazdaság
Adónk egy százaléka: új mód a felajánlásra
Magyarországon több mint ötvenháromezer civil szervezet működik.
Továbbra is válságban a német autóipar
Aggódnak a versenyképesség miatt.
A víz sok gondot okoz a debreceni mélygarázsban
Szeretnék megoldani a problémát.
A diploma egyre kevesebb állásnál feltétel
A cégek más szempontok alapján választanak.
Víztornyot építenek Nagyhegyesen
Már azt is tudni, ki végzi a kivitelezést.
Hirdetés
Hirdetés
Támogatott tartalom
Tavaszi programkavalkád a Grand Casinóban
Tavaszi programkavalkád a Grand Casinóban
Izgalmas programokkal várják a vendégeket Debrecenben.
Fűtés és hűtés környezetbarát módon
Fűtés és hűtés környezetbarát módon
A hőszivattyú működésének alapelvei.
Robotokkal versenyeznek tizenévesek Debrecenben
Robotokkal versenyeznek tizenévesek Debrecenben
A jövőt a mérnökök csinálják, hallhatták a regionális döntő résztvevői.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés