Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Miért éppen Debrecen? – Hend Ayari válaszol

Krajnik Ildikó | 2025. 03. 07. | 16:00:32
Számára időnként ez a meglepetések városa. Valójában a város választotta őt, nem fordítva.
Miért éppen Debrecen? – Hend Ayari válaszol
Hend Ayari (Fotó: Magánarchívum)
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Interjúsorozatunkban arra vállalkozunk, hogy olyan Debrecenben élő érdekes arcokat mutassunk meg a nagyközönségnek, akik tudatosan ezt a várost választották otthonuknak, vagy olyan lokálpatriótákat, akiket még ha el is sodort az élet, végül visszatértek és ragaszkodnak szülővárosukhoz.

Hend Ayari Tunéziából érkezett doktori képzést folytatni Debrecenbe. Arab és frankofón háttérrel felvértezve ösztöndíjasként Közép-Európában amerikai irodalmat kutat. Kultúrák és nyelvek harmonikus találkozása valósul meg ebben a 39 éves hölgyben, aki több kultúrkörben tökéletesen eligazodik. Jött, látott és talán továbbmegy, de nem is vágyik arra, hogy helyhez kötötten élje az életét. A változás lehetőségét legalábbis mindig szeretné megtartani. Az interjúban arról is kérdeztük, mit adott neki Debrecen ezidáig.

–  A doktori kutatásod a végéhez közeledik, ez a negyedik éved. Kezdjük a legelején, hogyan csöppentél ide?
Hend Ayari: Stabil állásom volt Tunéziában, angoltanárként dolgoztam, de szerettem volna képezni magam és világot látni. Kanadában gondolkodtam, bár a családom nem igazán örült neki, hiszen nagyon messze van. Egy barátnőmtől hallottam először a Stipendium Hungaricum ösztöndíjról, aki ennek révén Szegeden tanult. Nagyon invitált, hogy csatlakozzak hozzá, mert egyedül érezte magát, de mire elrendeződött a helyzetem és jöhettem, ő már máshol volt. Az is Magyarország mellett szólt, hogy nem bonyolult az ösztöndíj pályázási procedúrája, nem kompetitív. Úgy döntöttem, megállítom az ottani életem, mint ahogy a lejátszást pause-ra tesszük. Nem könnyű, mert messze vagyok a szeretteimtől, írom a disszertációmat, közben dolgozom is, de ezt választottam. Gyakran kérdezik tőlem, hogy miért Magyarország. Miért is ne? – mondom ilyenkor én. Igaz, hogy nem ez az a hely, amire angolszász tanulmányok esetén elsőre gondolnánk. Az oktatás mindenesetre magas szintű, az egyetemi környezet stimuláló, dinamikus.

–  Miért éppen Debrecenbe jöttél?
Hend Ayari: Talán közhelyes, de valójában nem én választottam, a város választott ki engem. Pályáztam az ELTE-re, Szegedre és Debrecenbe. Végül az itteni egyetem fogadta el a pályázatom.

– Egy sokkal nagyobb városból érkezve mi volt az első benyomásod Debrecenről?
Hend Ayari: Eleinte elbűvölt, mert sokban különbözik a Tunisz agglomerációjához tartozó Ben Aroustól, ahol éltem. Az újdonság érzése eleinte vitt magával, de aztán rájöttem, hogy mindig ugyanazok a programok. Nagyon jók a fesztiválok, de aztán ha egyet láttál, mindet láttad. Egyszer itt töltöttem a téli szünetet, az kifejezetten lehangoló volt, alig járt ember az utcán, mintha egy kísértetvárosba csöppentem volna.

Hend Ayari (Fotó: Magánarchívum)

–  Mi keveset tudunk Tunéziáról. A turizmus jut eszünkbe, és azt gondoljuk, fejlettebb lehet, mint a többi afrikai ország.
Hend Ayari: Fejlettebb volt a forradalom, azaz 2010 előtt. Igaz, diktatúra alakult ki a függetlenség kikiáltása után (Tunézia nem hagyományos gyarmat volt, hanem francia protektorátus alá került, ami 1956-ban ért véget – a szerk.), de gazdasági és szociális szempontból stabilitás jellemezte az államot. Volt munkanélküliség, de nem olyan súlyos, mint napjainkban. 2011-től fordultak rosszra a dolgok, és azóta az ország keresi a helyét, próbálja megérteni, mi az a demokrácia, mi jelent szabadnak lenni. Az azóta eltelt években több vezetője is volt az országnak különböző ideológiákkal és víziókkal. Senkinek sem sikerült felvirágoztatni az országot, pedig külföldről is sok segítséget kapunk. A fiatal diplomások már nem akarnak ott maradni, nemcsak a munkanélküliség miatt, hanem mert a gazdasági és a politikai helyzet nem megfelelő a számukra. A jelenlegi elnök megnyirbálja a jogainkat, a bírálóit pedig börtönbe zárja, legyen az politikus, újságíró vagy emberi jogi aktivista.

– Te sem tudod elképzelni, hogy visszamenj Tunéziába?
Hend Ayari: Én is azon kívül képzelem már el az életemet, főleg most, hogy Európát közelről megismertem. A munkám még mindig vár otthon, csak fizetés nélküli szabadságra jöttem. Közalkalmazott voltam, egy kis hegyi faluban tanítottam tíz évig, ami kétszáz kilométerre található az otthonomtól. Az a probléma, hogy a tanárokat bárhová helyezheti az állam. Hét közben kollégákkal laktam együtt egy bérelt lakásban, hétvégente pedig hazautaztam tömegközlekedéssel. Még egy bevásárlóközpont sincs ott, ráadásul télen elég hideg is – akár nulla fokra is leeshet a hőmérséklet –, és gyakran havazik. Nem sikerült áthelyeztetnem magam Tunisz közelébe még kapcsolatokon keresztül sem. Tíz év után már sok volt ez az élet, ezért döntöttem a szünet mellett. Nálunk egyébként még mindig jellemző, hogy több generáció él együtt. Nekem is elő van készítve a helyem a családi házunk felső emeletén, de most már a szüleim is azon a véleményen vannak, hogy Tunézia gazdasági, szociális és politikai téren élhetetlen.

– Tunézia is muszlim ország, az iszlám a lakosság 98 százalékának a vallása. Ebből adódóan milyen a nők helyzete? Patriarchális társadalom a tiétek?
Hend Ayari: Más muzulmán társadalmakhoz viszonyítva a nőknek sokkal jobb a helyzete: teljes az egyenlőség a két nem között, amit az alkotmányban is rögzítettek. Társadalmi szinten azért a férfiakkal elhitetik, hogy ők a dominánsak, pedig nem egészen így van. A tanulás prioritást élvez Tunéziában is, utána következik az álláskeresés, végül a házasság. A nőknek nagyon fontos az önállóság az élet minden területén, tehát ők is a tanulásra fókuszálnak először. Nincsenek elrendezett házasságok, már édesanyám is szabadon választhatott. Az iszlám bár az államvallásunk, a saría (az iszlám törvényei, melyek az élet szinte minden területét szabályozzák – a szerk.) elveit nem alkalmazzuk. A többnejűség tiltott, nem kötelező a fátyol viselése sem. Nem léteznek becsületgyilkosságok, amikor családon belül megölnek egy nőt, mert valami társadalmilag elfogadhatatlant tett, például hajadonként intim kapcsolatba került egy férfival, vagy megcsalta a férjét. Ramadán alatt böjtöt kell tartani, de nálunk ez sem olyan szigorú, még egyes kávézók is nyitva vannak. Sokkal szabadabbak fogjuk fel tehát a vallást.

Hend Ayari (Fotó: Magánarchívum)

–  Frankofón és arab közegben éltél, miközben elmélyültél az angol nyelvben, mostanra pedig az amerindián kultúrában is. Miért épp ez lett a hivatásod és a kutatási területed?
Hend Ayari: Mindig vonzottak az idegen nyelvek, nemcsak az angol, hanem a francia és a spanyol is. E három közül számomra az angol tűnt a legegyszerűbbnek. Egyébként Tunéziában annak ellenére, hogy a francia a második nyelvünk, nem beszéljük folyékonyan. Hatévesen az iskolában a sztenderd arabbal kezdünk, mert mi a tunéziai arabot beszéljük, ami tulajdonképpen egy több nyelv hatását felvonultató dialektus. Két év múlva elkezdjük a franciát, majd két évvel később az angolt. Így általános iskolában tulajdonképpen három nyelvet tanulunk, a gimnáziumban pedig választhatunk még egyet: ez volt számomra a spanyol. Az angol egyébként egyre nagyobb teret kap, aminek nem örülnek a francia hatóságok. A franciától való eltávolodást nyilván az egykori kolonizációs múlttal való szakítás szándéka is motiválja. A disszertációmban amerindián irodalommal foglalkozom, kortárs írónők – többek között Joy Harjo – 2016 és 2021 között publikált műveit elemzem. Nekem is vannak őslakos, azaz berber szálaim. Megpróbálok hasonlóságokat, kapcsolódási pontokat találni különböző kontinensek őslakos népei között. Ezek a szerzők hangsúlyozzák, hogy történetük nem a múlt, hanem nagyon is léteznek minden hagyományukkal együtt, sőt, jóval többek azoknál a kliséknél, ahogy a westernfilmekben ábrázolták őket, például a jellemző hitvilágukat vagy a természettel való harmóniájukat.

– És mi lesz utána? Hogyan képzeled el az életed a doktori tanulmányaid végeztével?
Hend Ayari: Úgy tudom, külföldiként nem maradhatok tovább Magyarországon egy új törvény miatt, amit nemrég fogadtak el. Nem kaphatunk munkavállalási engedélyt bizonyos szakterületeken. Ha nem látnak minket itt szívesen, miért is maradjak? Még egy évet szeretnék hosszabbítani az ösztöndíjam időtartamán, hogy be tudjam fejezni és megvédeni a disszertációmat. Aztán nem biztos, hogy életem végéig tanítani fogok, mert kicsit már kiégtem benne. Profilváltásra készülök, talán a HR vagy a marketing felé veszem az irányt. Azt tervezem, hogy nyáron online képzésekre fogok jelentkezni, mert ezáltal növelhetem az esélyeimet a munkaerőpiacon. Szeretnék új dolgokat kipróbálni, miután már egy minikarriert megvalósítottam az oktatás és a kutatás terén. Nem szeretem, ha korlátok közé vagyok szorítva, és Tunéziában így lenne. Nem valószínű, hogy évente lakhelyet változtatnék, de örülnék, ha legalább a lehetőségem meglenne rá. Egy másik országban sokkal szabadabban élhetném azt az életet, amit elképzeltem. Párizs az egyik opció, mivel az öcsém ott dolgozik, de Dél-Amerika is megfordult a fejemben, mert vannak ott barátaim. Ázsia is vonz.

–  Ahogy mondtad, szerencsére Debrecenben valóban elfogadó és stimuláló egyetemi közeget találtál, de ezen kívül mit tudott még a város adni neked?
Hend Ayari: Ahogy telt az idő, inkább kiábrándulást éreztem, de vannak fázisok. Ha kicsit depressziósabbnak érzem magam, akkor a város is lehúz, lehangoló, hogy semmit sem lehet itt csinálni, semmi újdonság nem történik. Ám amikor pozitív hangulatban vagyok, jobbnak látom Debrecent, mint New Yorkot. A külföldiek eleve kevesebb programajánlatból választhatnak, de ma már megtalálom azt, ami engem érdekel. Nyáron sokkal mozgalmasabb itt az élet, a klíma is egész kellemes Tuniszhoz képest, ahol 50 fok is lehet. Évente egyszer – inkább télen – megyek haza, mert itt elviselhetőbb a hőség. Debrecent egyébként jobban szeretem, mint Budapestet, mert az túl zajos, túl gyors ritmusban él. Viszont Szeged vagy Eger jobban tetszik, bár lehet csak azért, mert nem lakom ott. A természetet, a Nagyerdőt imádom, és a nyugalmat. Kár, hogy nincs se folyó, se tó. Ha a Tiszát ide lehetne hozni, akkor szerintem sosem gondolnék arra, hogy elköltözzek. Minden évben elbűvöl a karácsonyi vásár, itt valóban érzem az ünnep varázsát. A negatívumok ellenére Debrecen időnként képes meglepetést okozni. Amikor éppen nagyon mélyen vagyok, és azt gondolom, nincs itt semmi keresnivalóm, akkor történik valami igazán meglepő. Szembejön egy fesztivál, egy program, egy új ismerős.

Krajnik Ildikó

Hirdetés
További híreink
A vihar miatt csúszik a munka a Külsővásártéren
A vihar miatt csúszik a munka a Külsővásártéren
A debreceni csomópontban korábban csőtörés történt.
A debreceni gyerekekkel is kibabrált a vihar
A debreceni gyerekekkel is kibabrált a vihar
A legnagyobb játszótér sem úszta meg.
Mérsékelték a riasztást Hajdú-Biharban
Mérsékelték a riasztást Hajdú-Biharban
Fellélegezhetünk Debrecenben és megyeszerte?
Vihar: a rendőrség fokozta a jelenlétét
Vihar: a rendőrség fokozta a jelenlétét
Debrecenben és megyszerte ismét pusztítottak az égiek.
A mentők sem tudtak elindulni Debrecenben
A mentők sem tudtak elindulni Debrecenben
Újabb vihar, nehezített közlekedés a városban.
Fennakadások a debreceni tömegközlekedésben
Fennakadások a debreceni tömegközlekedésben
Villamospótlók és jelentős késések.
Vihar: megkapta a kegyelemdöfést Debrecen
Vihar: megkapta a kegyelemdöfést Debrecen
Romboló szél, leszakadt ágak, hömpölygő esővíz.
Áramkimaradás Debrecenben: több napig tarthat a munka
Áramkimaradás Debrecenben: több napig tarthat a munka
Az Opus Titász szakemberei folyamatosan dolgoznak.
Több mint ezer riasztás Hajdú-Biharban
Több mint ezer riasztás Hajdú-Biharban
A károk felszámolásán folyamatosan dolgoznak.
A Debreceni Egyetemet sem kímélte a vihar
A Debreceni Egyetemet sem kímélte a vihar
Az erős szél 150-200 fát rongált meg.
Nem csak természettudományi múzeum épülne Debrecenben
Nem csak természettudományi múzeum épülne Debrecenben
Gyűjteményi központot szeretnének az egyetemi innovációs parkba.
Ifjú gitárművészek versenyeztek Debrecenben
Ifjú gitárművészek versenyeztek Debrecenben
Harmincadik alkalommal rendezték meg.
Létrejött a Klinikai Genetikai Központ Debrecenben
Létrejött a Klinikai Genetikai Központ Debrecenben
Foglalkoznak többek között a ritka genetikai betegségek diagnosztikájával is.
Régi-új dékánok a Debreceni Egyetemen
Régi-új dékánok a Debreceni Egyetemen
A rektor meghosszabbította a mandátumukat.
Ukránokkal szövetkezik a Debreceni Egyetem
Ukránokkal szövetkezik a Debreceni Egyetem
Az ukrajnai elsősorban a kibervédelem, a robotika területén érintett.
Nem végeztek még ennyien a hajdúböszörményi karon
Nem végeztek még ennyien a hajdúböszörményi karon
Összesen 448 hallgató öltözött talárba.
Elnökké választották a debreceni professzort
Elnökké választották a debreceni professzort
Vallja: a tehetséggondozás legmagasabb szintű formája a tudományos diákkör.
Kitüntették a debreceni gyógyítókat
Kitüntették a debreceni gyógyítókat
A Semmelweis-nap alkalmából kiváló dolgozóit díjazta a Klinikai Központ.
Kémiából közösség, biológiából barátság Debrecenben
Kémiából közösség, biológiából barátság Debrecenben
Tehetséggondozás, inspiráció és valódi kutatómunka az egyetem nyári táborában.
Szenzorokkal ér el sikereket a Medgyessy diákja
Szenzorokkal ér el sikereket a Medgyessy diákja
Egyre többen mennek a debreceni szakgimnáziumból mérnöki pályára, és emögött sokéves tenni akarás rejlik.
A Campus Fesztivál titkáról is beszéltek
A Campus Fesztivál titkáról is beszéltek
The Chainsmokers, John Newman, Jason Derulo, The Dandy Warhols, Life of Agony – sztárfellépők Debrecenben.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
A vihar miatt csúszik a munka a Külsővásártéren
A vihar miatt csúszik a munka a Külsővásártéren
A debreceni csomópontban korábban csőtörés történt.
Hirdetés
Hirdetés
NB III.: elkészült a debreceniek csoportbeosztása
NB III.: elkészült a debreceniek csoportbeosztása
Négy csoportban, hatvannégy csapattal rajtol a harmadosztály.
A debreceni gyerekekkel is kibabrált a vihar
A debreceni gyerekekkel is kibabrált a vihar
A legnagyobb játszótér sem úszta meg.
Hirdetés
Hirdetés
Gazdaság
Nem csak természettudományi múzeum épülne Debrecenben
Gyűjteményi központot szeretnének az egyetemi innovációs parkba.
Megjelent Európában a bőrcsomósodáskór
Jelentős a betegség gazdasági kártétele.
Belvíz, bor és bölcsesség Hosszúpályiban
Zara András polgármester realista programot követ – közmunkától a borlovagokig.
CATL: átfogó vizsgálatot rendelt el a minisztérium
Munkaerőpiaci ellenőrzés kezdődik a kínai cég debreceni gyáránál.
A CATL munkaerőpiaci ellenőrzését kezdeményezi a város
Debrecen számára minden magyar munkavállaló fontos - írják.
Támogatott tartalom
Hajdúnánáson nem csak forintban számolnak
Hajdúnánáson nem csak forintban számolnak
A Bocskai korona nem nosztalgia – valódi pénz, valódi hatással.
Különleges strandvillamos közlekedik Debrecenben
Különleges strandvillamos közlekedik Debrecenben
A célállomáson kedvezményes strandbelépő vár!
Zsuzsi születésnap
Zsuzsi születésnap
Utazzon július 12-én, szombaton a Zsuzsi vonattal!
Szeptemberben lesz a Könnyek a vízben segélykoncert
Szeptemberben lesz a Könnyek a vízben segélykoncert
Az adományozás tovább folytatódik.
Hirdetés
Hirdetés