Másfélszeresére emelkedik a debreceni építményadó
Elfogadta a magánszemélyek és a vállalkozások által fizetendő építményadó 50 százalékos emeléséről szóló előterjesztést a debreceni közgyűlés; a november 28-i ülésen megszavazták azt is, hogy 10,4 százalékkal dráguljanak a DKV jegy- és bérletárai, a temetkezés költségei és más díjak, járulékok. Az önkormányzat által nyújtható szociális támogatásokról is döntöttek, e téren a cél az, hogy minél kevesebben essenek ki a szociális hálóból.
Az építményadó és bizonyos közszolgáltatási díjak emeléséről, ezen intézkedések hátteréről részletesen írtunk korábban, a szociális támogatások ügyével együtt. Papp László (Fidesz-KDNP) akkor úgy vezette fel e döntéseket, hogy sem a „politikai szenzációhajhászás”, sem az „olcsó népszerűségnövelés” érdekében nem kívánják túlfeszíteni a város költségvetését, a lépések a stabil gazdálkodást szolgálják. A polgármester a közgyűlésen sem mondott mást, amikor Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum Debrecen Egyesület) frakcióvezető azt szegezte neki: ha Debrecen tényleg olyan gazdag város, mint azt a városvezetés rendszeresen állítja, akkor ne terheljenek a helyiekre ilyen áremeléseket.
– Én lennék a legboldogabb, ha minden ingyen lenne, ám a helyzet az, hogy visszaadni a debrecenieknek is csak abból lehet, amit bevételként előállítunk. Az építményadó négyzetméterenként fizetendő összege 2013 óta nem változott, ezért szükséges a kiigazítás – reagált, hozzátéve, a jövőben minden ciklus elején meg kellene tenni ezt a korrekciót.
Madarasi István (Összefogás a Cívisvárosért Egyesület) szintén azon lamentált, hogy az embereket eléggé terheli a 27 százalékos áfa, nem kellene ezt emelt összegű építményadóval tetézni. Papp László arra hívta fel a figyelmét, hogy az építményadó túlnyomó része nem a magánszemélyek, hanem a vállalkozások befizetéseiből érkezik. Másrészt régóta hallgatják az ellenzéktől, hogy „legyen minden ingyen, de a közszolgáltatások maximális hatásfokkal működjenek”, ám utóbbi teljesüléséhez bevételek szükségesek.
Barcsa Lajos (Fidesz-KDNP) alpolgármester megismételte: az építményadóból befolyó pénz meghatározó része a nagy ipari csarnokokat létesítő cégektől jön, ezt az adóterhet nagyrészt ők viselik és ez a jövőben még inkább így lesz.
2024-ben egyébként 3,1 milliárd forintra tesz szert az önkormányzat az építményadóból, a most megszavazott emelés jövőre plusz 2 milliárdot hoz. Az előterjesztés elfogadása előtt még hosszas polemizálás zajlott, az ellenzékiek továbbra is kifogásolták az emelést, a Fidesz képviselői a stabil gazdálkodás mellett kardoskodtak.
A DKV áremelésére Salánkiné Kuti Zsuzsanna (Mi Hazánk) azzal kérdezett vissza, javul-e a közösségi közlekedés színvonala. Tóth Szabolcs vezérigazgató határozott igennel felelt, mondván, az előző évhez képest növelték a járműveik futásteljesítményét és 2025-ben – az utasszámlási adatok függvényében – a mostanihoz viszonyítva is lesz növekedés.
A Főnix Lakásprogram aktualitásairól szintén írtunk, itt fontos változás, hogy a közszférában dolgozó 35 év alattiak előtt is megnyílik a lehetőség a lakhatás terheinek megosztására. Vagyis a Magyar Állam, akár egy vállalat, fizetné a munkavállalója után az albérleti díj harmadát, amennyiben a kedvezményezett megfelel a program előírásainak. Salánkiné a napirendnél az önkormányzati bérlakásépítési programra is rákérdezett, Papp László pedig úgy válaszolt: jelen helyzetben több tízmilliárd forintja egyetlen önkormányzatnak sincs ilyen beruházásra. Ugyanakkor – tette hozzá – a város adóbevételei az évtized végére akár lehetővé is tehetnek egy ilyen jellegű tervezést. A polgármester arra is utalt, hogy 2025-ben változtatni szeretnének az önkormányzati lakásrendeleten, a Cívis Ház Zrt-nek például az éves bevételei egy részét kötelezően a saját lakásállomány fejlesztésére kellene fordítani.
A közgyűlésen egyebek mellett elfogadták a parkolás díjainak és rendjének 2025 januárjától és júliusától esedékes módosításait. Döntöttek a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjairól, ahogyan más önkormányzati tulajdonú cégeknél is szükséges volt felügyelőbizottsági tagok megválasztása, miután a mostaniak megbízatása 2024 végén lejárt. A közgyűlés határozott egy Rákóczi és egy Egymalom utcai ingatlan árverésre bocsátásáról és arról is, hogy emeljék a szociális étkeztetés napi adagját. Az ülésen megválasztották Lazáné Vékony Zsuzsannát a Debreceni Intézményműködtető Központ élére.
Ratalics László
