Adó- és díjemelések Debrecenben – a szociális támogatásokról is döntöttek
Ötven százalékkal emelnék az építményadót, nőne a mezőőri járulék, a közterülethasználati díj, a temetkezés költsége is; ezzel párhuzamosan az önkormányzat gondoskodna arról, hogy minél kevesebben „essenek ki” a szociális támogatásokból; a Főnix Lakásprogramba a Magyar Állam is belép mint munkaadó – hangzott el a közelgő változásokról szóló november 21-i sajtótájékoztatón. Az adó- és díjmódosításokról szóló előterjesztésekről a november végi debreceni közgyűlés szavaz.
Papp László polgármester leszögezte, sem a „politikai szenzációhajhászás”, sem az „olcsó népszerűségnövelés” érdekében nem kívánják túlfeszíteni a város költségvetését, mindig meg kell hozni a stabil gazdálkodást, az egyensúlyt biztosító döntéseket. – Mióta polgármester vagyok, mindig a realitásokat figyelembe véve határozzuk meg a fejlesztéspolitikát. Az elmúlt évek gazdasági növekedésének rendkívül pozitív hatása, hogy évről évre többet tudunk visszaadni a megtermelt javakból a helyieknek – mondta, példaként hozva fel az önkormányzati finanszírozású panelprogramot, a kertségi fejlesztéseket, az épített örökség védelmét szolgáló, idén indított programot vagy a Főnix Lakásprogramot.
A városvezető ezután rátért a közüzemi, közszolgáltatási díjak emelésére. – 2013 óta nem nyúltunk az építményadóhoz, miközben a kumulált infláció mértéke azóta körülbelül 50 százalékos. Ezért szükséges emelnünk az építményadót, amely a magánszemélyeknél 500-ról 750, a vállalkozások esetében 750-ről 1250 forintra emelkedne négyzetméterenként – közölte. Megjegyezte, Győrben, Hódmezővásárhelyen, Nyíregyházán, Székesfehérváron, Szegeden is magasabb ez az adó. A városkasszába idén 3,1 milliárd forint folyik be az építményadóból, 2025-ben ez az emelés önmagában plusz 2 milliárdot hozna. Tegyük hozzá, tíz év alatt a debreceni ingatlanok értéke a többszörösére nőtt.
Papp László elmondta, a temetkezés esetében inflációkövető díjemelést terveznek (a behajtásért kért összeg nem változik). – A távhőszolgáltatásnál drasztikusnak tűnhet a csatlakozási díj 40 százalékos emelését célzó javaslatom az erről szóló előterjesztésben. Ugyanakkor ez a díj az ingatlanfejlesztőkre és nem a fogyasztókra vonatkozik. Kilenc százalékkal növelnénk a közterülethasználati díjakat, 10 százalékkal a közterületek, zöldterületek igénybevételéhez kapcsolódó díjakat. A DKV 10,4 százalékos emeléssel kalkulál jövő januártól – sorolta.
Debrecenben 2024 januárjában 16, majd októberben újabb 13 százalékkal drágultak a köztemetők díjak.
Kétszáz bérlőről dönthetnek 2025-ben
A 2025 januárjában induló Főnix Lakásprogramról újdonságként hangzott el, hogy a céges munkavállalók mellett a közszférában dolgozók is kedvezményezettjei lehetnek. – A Debrecenben működő önkormányzati vagy állami szervek dolgozóira is kiterjesztjük, legyen szó a rendőrségről, a katasztrófavédelemről, a tankerületről, a szakképzési centrumról vagy más állami hivatalról. A szakképzett munkaerő kérdése nemcsak a gazdasági életben fontos, hanem ezeken a területeken is, mert ha nincs tanár, rendőr, tűzoltó, kormányhivatali szakember, akkor baj van – magyarázta a polgármester.
A lakásprogram jövőre 200 ingatlannal indul, ezen belül nincs limitálva, hogy mennyi támogatásról dönthetnek céges és mennyiről állami munkavállalók esetében. Debrecen kiadásait mindez 2025-ben 200-250 millió forinttal terhelheti és szinte biztos, hogy az első próbaév több beépítendő tanulsággal szolgál majd a 2026-os tervezésnél. Ismert, hogy az új rendszert az önkormányzati tulajdonú Cívis Ház Zrt. koordinálja, a pályázatokat pedig a munkaadók nyújthatják be.
Széles Diána alpolgármester a szociális támogatásokat érintő változásokról beszélt. – Debrecenben éves szinten hozzávetőlegesen összesen 20 ezer állampolgárt érintenek ilyen támogatások. Ebből két jelentős tétel a több mint 10 ezer idős ember számára nyújtott fürdőjegy és a szintén e korosztálynak biztosított, körülbelül 7500 főt érintő hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjkedvezmény. További 2 ezer debreceni lakhellyel rendelkező állampolgár más jogcímeken keresztül részesül szociális támogatásban – mondta.
Ezek igénybe vételénél kiemelt szerepe van a minimálbér, a garantált bérminimum, a nyugdíj, a háztartások egy főre jutó jövedelme összegének. Mivel a felsoroltak általában évente változnak, a módosulásokat muszáj lekövetnie az önkormányzatnak, amennyiben nem akarják hogy sokan kicsússzanak a támogatási hálóból. A jogosultságok megmaradása érdekében az egy főre jutó jövedelem mértékének 15 százalékos emelését javasolják, vagyis az adott támogatás odaítélését megalapozó számítások során új, emelt összeget vennének figyelembe.
Széles Diána tájékoztatása szerint a lakásfenntartási, a nevelési, az iskolakezdési, a temetési költségek megfizetéséhez nyújtott, valamint kelengyetámogatás mértéke átlagosan 4 százalékkal emelkedne. A lakásfenntartási támogatás körét kiterjesztik, eddig egyetlen közszolgáltató esetében lehetett kérni, a jövőben ez kettőre módosulna.
Kérdésünkre hangsúlyozta: az említett 2 ezernél biztosan többen vannak a városban, akik részesülhetnének különböző szociális támogatásokból, de vagy nem tudnak a lehetőségeikről vagy nem élnek vele. Az alpolgármester kifejezetten kérte: aki rászorulónak érzi, érezheti magát, tájékozódjon a város honlapján és/vagy lépjen kapcsolatba velük.
A költségvetésben 350-400 millió forint szerepel ezekre a kiadásokra, míg a teljes gondoskodáspolitikai intézményrendszer fenntartása mintegy 3,5 milliárd forintból működik idén.
Papp Viktor, a közgyűlés fideszes frakcióvezetője úgy foglalt állást, hogy az „adó- és díjemelések jó szívvel nehezen támogatható, de szükséges döntések”. – A debreceniek érdekében szükséges meghozni azokat a döntéseket, amelyek révén a közszolgáltatások megfelelő színvonala évről évre az elvárásoknak megfelelően biztosítható. Debrecen helyi adóbevételei az elmúlt tíz évben megháromszorozódtak. Azon dolgozunk, hogy ebből évről évre minél többet tudjunk visszafordítani a debreceniek javára, vagyis a jóllétük, az életminőségük javítására – mondta. Kiemelte: a jövőben további ilyen programok indítását várják el a városvezetéstől, s egy céljuk van: Debrecen az ország élhetőbb városa legyen, s ezért a debreceniekkel együtt tudjanak dolgozni.
Ratalics László
