Már csak a közösségépítés van hátra Körösszegapátiban
– 2024 a fejlesztések éve lesz Körösszegapátiban – jelentette ki Tarsoly Attila polgármester, akivel a Cívishír szerkesztőségében beszélgettünk települése mindennapjairól. Megvalljuk őszintén, annak ellenére, hogy a polgármesterrel már többször is készítettünk cikket faluja életéről, most nehezen indult a beszélgetés, ugyanis első kérdésünk az volt, hogy Apátiban mi mindent fejlesztettek 2023-ban. Némi gondolkodás után meglepő választ adott – Semmit, lényegében nem adtunk át semmit. Viszont készítettük elő a következő esztendei beruházásokat, pakoltuk össze a pályázati forrásokat. De nézzük a részleteket. Több mint 100 millió forint értékben építünk egy piacot. Közel 110 millió forintból energetikai fejlesztést hajtunk végre a polgármesteri hivatal épületén. Ez már régi adósságunk, hiszen az elmúlt 5-8 évben ez a korszerűsítés az önkormányzat valamennyi épületen megtörtént, a hivatal maradt utoljára. Külterületi utakat több mint 200 millió forintból fogunk rendbe tenni, felújítani. Az élhető település projektünkben közel 60 millióból felújítjuk a faluközpontunkat, parkosítunk, kondiparkot, játszóteret építünk, továbbá kihelyezünk egy okospadot. Tehát mindezt 2024-ben valósítjuk a 2023-as előkészítés után.
Tarsoly Attila elidőzött még a múlt esztendőnél, amikor a település működésére, pénzügyi helyzetére nagyon oda kellett figyelni, mert elszálltak a rezsiárak. Abban az évben a figyelem fókuszában a működés folyamatossága, a kiadásaik optimalizálása volt. Ez sikerült, és itt okként azt hozta fel, hogy a gázfűtést el tudták engedni szinte mindegyik önkormányzati fenntartású épületben. Az intézményeikben a gáz mellé fatüzelésű kazánokat szereltek be, az önkormányzatnak pedig van erdője.
– Hiányzik még egy utca aszfaltozása, de ehhez a munkához egyelőre nem tudunk hozzákezdeni – zökkent vissza a jelenbe a polgármester. Nagyon fontos és egyben különleges feladatunk, hogy a közösségeket szeretnénk előtérbe helyezni, minél többet az emberekkel foglalkozni. Például azzal, hogy negyedévente közösségi eseményeket szervezünk, ahol a különböző korosztályok, foglalkozásúak, vállalkozók találkozhatnak egymással. Emberközpontúbbá tennénk a településünket. Ez hiányzik. Egy községgé szeretnénk tenni a falut, amelynek vannak közös élményei, céljai, eseményei. Vallom, hogyha a sok kisközösség erős, akkor a település is az. Van a faluban egy szabadidőközpont, az ortodox egyházé, és ez az előzetes bejelentkezés alapján nyitott a lakosságnak. Az egyház egyébként évente több alkalommal tart szabadidős rendezvényt, azokon a térség ortodox vallású lakosságai is ott van – sorolta. A legaktívabbak a reformátusok, akik nyári táborokat is szerveznek és összefogják a három felekezet (ortodox, református és baptista) közösségi életét.
A faluvezető elmondta azt is, hogy az önkormányzatuk anyagilag rendben van.
Kiemelte, a településen áthaladó főút aszfaltburkolatát a berekböszörményi útkereszteződéstől Körösszakál irányába lévő településtábláig felújítják.
Mutatja ezt, hogy folyószámla hitelkeretet sem igényeltek, továbbá a 100 százalékos támogatottságú pályázatokon kívül az önerőt igénylőkön is részt tudnak venni. Ide tartozik a faluban a térfigyelő kamerák kihelyezése, valamint a Körösszegapáti külterületi, lakott részén, Körmösdpusztán létrehozott természetvédelmi és információs központ. De Körmösdpusztáról később még beszél Tarsoly Attila, aki valós problémaként említette az igen csekély, évi 15 millió forint helyi adóbevételt, ami csupán a költségvetésben időnként keletkező lyukak tömködésére elegendő. Annak okát, hogy kevés a helyi adó, abban látja, hogy településén leginkább mezőgazdasági vállalkozások vannak, viszont számukra olyan az adózási rendszer, hogy nagy összegig nekik nem kell adót fizetniük. Itt megjegyezte, hogy jó egy évtizeddel ezelőtt Körösszegapátiban 12-13 gazda tevékenykedett, ma viszont már csak öt, tehát itt is megfigyelhető egyfajta koncentráció.
Sokan jöttek Romániából
– Körösszegapáti lakosságának száma ezer körüli, a településünk román nemzetiségű – folytatta a demográfiai tényezőkkel a polgármester. – Vannak tősgyökeres és betelepülő románok. Körösszegapátiban az elmúlt tíz évben mintegy 50 ingatlan cserélt gazdát, 70 százalékát a nyugdíjasok vették meg, akik Nagyváradról költöztek Apátiba. Népszerű a falunk, mert rendezett, nagyon jó a közbiztonság, az infrastruktúrával rendben vagyunk. Az ide kiköltözők nagy része itt tölti a mindennapjait és próbál részese lenni a közösségi életnek. Közel 20 százalék azért vett ingatlant, mert innen jár vissza dolgozni, 10 százalék pedig befektetés céljából, hétvégi háznak. Hét közben Nagyváradon vagy a nagyváros környékén dolgozik, majd hétvégén idejön Körösszegapátiba. Apátiból 5-8 család jár át Váradra dolgozni, egy család kereskedéssel foglalkozik, Romániából hoz át termékeket Magyarországra. Egyöntetű azonban, hogy sokan most vásárolni járnak át Nagyváradra. Az elmúlt évekbe három-négy ingatlant vásároltak meg a falusi CSOK-ban. Ők, illetve még sokan mások Berettyóújfaluba vagy Debrecenbe járnak dolgozni. Én azt mondom, hogy aki dolgozni akar, most talál munkát. A közfoglalkoztatásban tényleg csak azok maradtak, akik családi helyzetük, egészségi állapotuk vagy egyéni igényeik, életkörülményeik miatt nem tudnak rendszeres munkát vállalni – összegzett Tarsoly Attila, aki kitért faluja egyik nagy problémájára. Nevezetesen arra, amikor egy már lakatlan ingatlannak több tulajdonosa van, és ők a ház karban-, az udvar rendben tartása miatt leginkább egymásra mutogatnak, így aztán azt senki sem végzi el. Ezek az ingatlanok csúfítják Körösszegapátit. Jelenleg öt-nyolc ilyen ház van.
Érték a nyugalom, a tiszta levegő
De nézzük Körmösdpusztát, amely – bármilyen furcsán hangzik is – de idővel szabadidőközpontja lehet Körösszegapátinak. – Az anyatelepüléstől mintegy négy és fél kilométerre lévő Körmösdpusztán körülbelül 40-en élnek, gáz van, internet van, az utak 75 százalékban aszfaltozottak. Egy korábbi, országhatáron átnyúló pályázat révén a településrész határában lévő víztározó mellett információs központot, körülötte tanösvényt alakítottunk ki, kilátót építettünk. A terület legnagyobb természeti kincse a gazdag és sajátságos madárvilág. A gáton gyalog, biciklivel és autóval is körbe lehet menni. Ezt a lehetőséget és infrastruktúrát meg kell töltenünk tartalommal, így idővel a családoknak, iskolás csoportoknak, természetkedvelőknek, madármegfigyelőknek kiváló programot nyújthat. Ott akar egy mezőgazdasági őstermelő szálláshelyet kialakítani. De vannak odaköltözők is, közöttük fiatalok, akik építkeztek. A gyerekeket busszal hordjuk óvodába, iskolába, az idősebbeket a falu rendezvényeire. Mára érték lett a nyugalom, a tiszta levegő. És ha Körmösdről valaki a városba vágyik, akkor Újfalu 15 perc, Nagyvárad 25 perc, Debrecen és Gyula 50-50 perc – beszélt Körmösdpuszta tervezett jövőjéről Tarsoly Attila.
A polgármester tudatta, elindul a 2024-es önkormányzati választásokon.
CH
