Szuper El Niño jöhet Magyarországra
A klímaváltozás miatt már most is egyre gyakoribbak a hőhullámok, a csapadékhiányos időszakok és a szélsőséges időjárási jelenségek Magyarországon. Erre rakódhat rá a meteorológiai előrejelzések szerint a rendkívül erős, úgynevezett szuper El Niño. Lázár István, a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékének adjunktusa szerint a két folyamat hatása összeadódik, ami elsősorban a mezőgazdaságot, de közvetve mindenkit érinthet.
Nem közvetlenül, mégis érezhetően
– Az El Niño egy természetes, ciklikusan visszatérő éghajlati jelenség, amely a Csendes-óceán egyenlítői térségében alakul ki. Általában két és hét év között ismétlődik, de nem tudják pontosan, mi határozza meg ezt a ciklikusságot – mondta a meteorológus.
El Niño idején a passzátszelek legyengülnek, emiatt a Csendes-óceán felszíni meleg vize visszaáramlik a középső és keleti térségbe. A jelenlegi előrejelzések alapján 2026 szuper El Niño év lehet, bár hogy valóban rekordközeli eseményről beszélhetünk-e, azt csak utólag lehet biztosan megállapítani.
– Az El Niño hatása hozzánk közvetett módon jut el. A nagy földi légkörzésben olyan változásokat idéz elő, amelyek Európa időjárását is befolyásolhatják
– fogalmazott Lázár István.
Hosszabb hőhullámok, súlyosabb aszályok
Magyarországon elsősorban a nyári időjárás változhat meg.
– Nagy valószínűséggel aszályos, csapadékszegény, intenzív hőhullámokkal tarkított nyárra számíthatunk. Az enyhülést és csapadékot hozó óceáni hatást blokkoló anticiklonok tartósabban fennmaradhatnak, ami hosszabb és intenzívebb forró időszakokat eredményezhet – mondta.
Lázár István szerint az El Niño önmagában is melegíti a légkört, a klímaváltozás miatt azonban már eleve magasabb hőmérsékleti szintről indulunk.
– Az El Niño és a globális klímaváltozás egymásra rakódik. Az El Niño még egy lapáttal rátesz az egész történetre. Emiatt a hőhullámok hossza, mértéke és intenzitása nőni fog, és alapvetően nagyon hosszan tartó aszályos időszakok várhatók – hangsúlyozta.
A tartós szárazságot ugyan megtörheti egy-egy hidegfront, ez azonban nem feltétlenül jelent megoldást.
– Olyan energiák szabadulnak fel, amelyek villámárvizeket okoznak. Előfordulhat, hogy néhány óra alatt fél- vagy akár egyhavi csapadékmennyiség hullik le – mondta.
Aszály után özönvíz
A meteorológus szerint a szélsőséges időjárás legnagyobb vesztese a mezőgazdaság lehet.
– Egy hosszú, aszályos időszakban a növényi kultúrák sorvadnak, aszalódnak. Az öntözés mértéke és lehetősége korlátozott. Amikor pedig végre megérkezik a csapadék, az sokszor már olyan intenzív, hogy nem segíti az agráriumot, ellenben mindenféle veszélyforrást hordoz – fogalmazott.
A szakember szerint a jelenlegi előrejelzések alapján a 2026-2027-es tél is az El Niño hatása alatt állhat.
– Enyhébb tél várható. Mivel a felmelegedés miatt eleve magasabb hőmérsékleti szintről indulunk, az El Niño még tovább emeli azt, ezért nagyobb az esélye annak, hogy a csapadék inkább esőként, mint hóként hullik le – mondta.
Az El Niñót gyakran a La Niña követi, amely ennek ellentétes fázisa: ilyenkor a passzátszelek az átlagosnál erősebben fújnak, és a világ több térségében megfordulhatnak a csapadékviszonyok. Lázár István ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem törvényszerű, hogy minden El Niñót közvetlenül La Niña követ, és azt sem lehet még megmondani, mikor kezdődik el ez az időszak. Általánosságban azonban a La Niña hosszabb ideig tart, mint az El Niño.
Kovács Zsolt
