Lerombolták a debreceni csárdákat
Az 1848-as szabadságharc leverése utána bécsi udvar arra törekedett, hogy a bujdosókat, a szegénylegényeket bújtató csárdákat lerombolják. 1853-ban 17 Debrecen környéki csárdát írtak össze. Az 1860-as és 70-es években megindult a pusztai élet felbomlása, aminek egyik jellemzője a csárdarombolás volt. kevés kivétellel ekkor szűntek meg Debrecen határában a csárdák.
A csárdák történetéből
A csárda a településen kívül, azok szélein, a pusztákon, az utak mentén álló kocsma. Rendszerint kocsiszínjük, szekérállásuk is volt, ahol a kocsik, szekerek fedél alá kerülhettek, a lovak pedig pihenhettek. Lehetett saját birtoklású és bérelt. Tulajdonosait csárdásoknak hívták. A csárdák a jelentősebb vásáros helyekre vezető utak mentén egynapi, félnapi járásra, illetve olyan helyeken álltak, ahol a közigazgatás nehezen ellenőrizhette őket. Az ilyen csárdák közül nevezetesek voltak azok, amelyek két megye határára épültek és így lehetőséget biztosítottak a betyároknak elmenekülni a megyei pandúrok, rendőrök elől. A csárdákhoz sok romantikus, főleg betyártörténet kapcsolódik. Elnevezéseik származhattak attól a helytől, ahol állottak (pl. Hortobágyi csárda a Hortobágyon; Kadarcs csárda a Kadarcs folyó mellett; Kondorosi csárda stb.), a cégérüktől (pl. Pintes csárda, Hordócska csárda stb.), a csárdás nevétől (pl. Császár csárda, Kétszerkovács csárda, Kelemen csárda stb.) és nem utolsósorban a bennük esett nevezetes eseménytől (pl. Törik-szakad csárda Buj határában, Becsali csárda Alsópáhokon, Nyakvágó csárda Kunszentmiklóson, Falkafogyasztó csárda Kiskunhalason stb.)
Nevezetesebb csárdák:
Aligvárdi csárda Baján
Almádi csárda Veszprém és Zala megye egykori határán,
Billege csárda Tapolca határában
Gyöngyösi csárda Hévíz közelében,
Zöldhalmi csárda Orgovány mellett
Fakilincses csárda Szankon
Pipagyújtó csárda Bócsán
Hajlati csárda Vezseny mellett
Meggyes csárda Tiszafüred határában
Ágota csárda Karcag és Nádudvar között
Gugyori csárda Nagygyanté mellett
Kabai csárda Túrkeve határában
Gyilkos csárda Hajdúböszörmény határában
Látóképi csárda Debrecen határában
Putri csárda Túrkeve határában
Vadas csárda Hajdúhadház határában
Kutyakaparó csárda Kecskemét közelében.
Tájékozódik a paraszt
A csárdák a 19. század Magyarországának jellegzetes létesítményei voltak. Egykorú életükről a néphagyomány mellett számos adalékot őrzött meg a múlt század szépirodalma, valamint hírlapanyaga. Gyakorta örökítették meg a csárdák világát a Magyarországon átutazó külföldiek útleírásai. A csárdabeli időzés alkalmat szolgáltatott parasztságunk számára a napi hírekben való tájékozódásra, értesülésszerzésre, valamint távolabbi vidékek népével való érintkezésre. A közlekedés kapitalizmus kori gyökeres átalakulása a csárdákat feleslegessé tette. Legtöbbje megszűnt, elpusztult vagy tanyai pusztai kocsmává, italbolttá alakult.
