Kukorica helyett jöhet a cirok Derecskére?

A tartós hideget és hótakarót hiányolják leginkább a megkérdezett gazdák, akik az esetlegesen ismét bekövetkező nyári aszály mellett aggódnak az ukrán gabona okozta kaotikus piaci viszonyok miatt is. Bár a termelésben sokasodnak a tőlük független nehézségek, optimizmusuk töretlen – derült ki a megkérdezett mezőgazdasági szakemberek szavaiból, amikor a vegetációs időszak kezdete előtt egy jó hónappal kérdeztük őket az ez évi kilátásaikról.

A Hajdúnánáson gazdálkodó Szólláth Tibor, az agrárgazdasági kamara megyei elnöke ez utóbbi minőségében elmondta, hogy a nagyon csapadékos ősz és a télnek eddigi szakasza jórészt pótolta a talajból hiányzó vízmennyiséget. Ezt alapul véve a tavalyinál jobb előjelekkel kezdődhet a termelési év. – A gazdák ősziekből mintegy 20 százalékkal többet vetettek az egy évvel korábbihoz képest. Ennek az lehetett az oka, hogy tavaly a kukorica szinte teljesen megsemmisült, míg a búza hozott termést. Így érthető okok miatt nagyobb területen vetettek búzát. A meleg és csapadékos ősznek sajnos vannak mellékhatásai is: legfőképpen az árpa, de szinte mindegyik őszi vetésű nővény túlfejlett állapotban van. Mivel eddig nem volt hideg, ezért az ősziek nem kerültek nyugalmi állapotba. Nagy a veszélye a fagykárnak, ha bekövetkezne egy hosszabban tartó hideg és száraz idő. Ahová ősszel gabonát vetettek, oda nem kerülhet tavasszal kapásnövény.

Tehát a múlt évinél kevesebb lesz a kukorica és a napraforgó. Inkább az a kérdés, hogy mi lesz az eloszlása a tavaszi vetésű növényeknek.

Ebben a termeltetőcégek által bejelentett árak lesznek mérvadóak. Az látszik, hogy van egy visszalépés a csemegekukorica és a zöldborsó irányába. Ezek termesztésével tavaly nagyon sokan felhagytak a magas gabonaárak miatt. A gyümölcsösök sincsenek nyugalmi állapotban, kellene a hideg emiatt is – hangsúlyozta a szakember, aki a termények értékesítési lehetőségeivel folytatta. Hangsúlyozta, a szerződés mindig egy sokkal kiszámíthatóbb bevételt jelenthet a gazdának. A jelenlegi helyzetben ez sem könnyű, hiszen a beérkező ukrán termények alapjaiban borították fel a mezőgazdaság eddigi működésének logikáját. Ezért most nagyon nehéz eladni, jó áron szerződni. Az integrátorok, kereskedők szerint március környékén elindulhatnak a vásárlások. Az árak azonban alatta lesznek a nyári végi és őszieknek. – Kíváncsi vagyok, hogy az Ukrajnából érkezett gabona mikor és milyen formában hagyja el az országot. Ez tudna valamelyest jobb piaci helyzetet teremteni – tette hozzá Szólláth Tibor.

– Bízunk benne, hogy jó lesz ez az év. Pozitívan lehet csak hozzáállni – ezt már a berettyóújfalui őstermelő, Brumár Csaba mondta, aki azzal folytatta, hogy ezt az évet is úgy kezdik, mint a tavalyit: műtrágyázással.

Megkerülhetetlen igazság, hogy a gazdának kell az időjáráshoz idomulni.

Most például ahhoz, hogy télen sok eső volt, talán túlságosan is sok. Ősszel sikerült felszántania valamennyi földterületét, egy részében már búza van, a többibe napraforgó és kukorica kerül. Az őszi vetés jól telelt, nem gyomos túlságosan. Mondta, nem szokta előre leszerződni a gabonát, mert volt már ezzel kapcsolatban rossz tapasztalata.

Vass Zoltán Sárándon gazdálkodik. Ő arra panaszkodott, hogy a télen nem volt nagy fagy, ezért áttelelnek a kártevők. Az ellenük való védekezés pedig nagyon megemeli a költségeket. Nagyobb területen vet idén kukoricát, bízik benne, hogy jó lesz, hiszen a tavalyinál kevesebb eső nem lehet a nyáron.

A téli sok csapadék visszatöltötte a talaj hiányzó vízkészletét, ezért sem szárad ki majd nyáron annyira a föld.

Gazdatársa tritikálét vet, és azt mondta, ha annyit terem, mint tavaly, akkor elégedett lesz. A nagy kérdés számára a műtrágya-használat. Egyrészt nagyon drága a mesterséges tápanyagpótló, másrészt, ha kiszórja, és nem lesz eső, az csak kiégeti a növényt.

– Nem nyugodott meg a növények fejlődése, ahogy más teleken szokott. A gombabetegség már látszik rajtuk, és adnék nekik nitrogénműtrágyát is, mert látom, abból hiányuk van. A sok csapadék ellenére sem nézünk jobb évnek elébe. Meddig lesz még eső? Két hónapig? De később, amikor kellene, már nem lesz – beszélt az ez évi várható kilátásokról Gólya Rudolf tépei gazdálkodó, aki az Európát elárasztó ukrán gabona miatt pesszimista a felvásárlási árakat illetően. – A gabona árát nagyon lenyomták, most 80 ezer forint tonnája, de ennyiért nem adom. Tavaly nyáron oda lehetett volna adni 130-140 ezerért, de inkább betároltuk, mert bíztunk a jobb lehetőségben. Sajnos vesztettünk. Már most kötik a szerződéseket a búzára, 100 ezer forint alatti összegért.

Kiss Csaba derecskei gazdálkodó is az ukrán gabona jelenlétét okolta a mélyen lévő gabonaárak miatt. Ugyanakkor megérti, hogy be kellett hozni északkeleti szomszédunkból a takarmánybúzát és a kukoricát, mert az utóbbiból tavaly semennyi sem termett. Neki két tonna búzája volt hektáronként. Öntözni nem tud, mert messze van a csatorna. – Hallom, van az étkezési cirok, ami gyengébb területen is jó lehet, de a környéken nem tudok olyan gazdát, aki ezt vetné. Ha lenne referencia, a homokosabb területen vetnének mások is. Többet hozna a kukoricánál. Az ősziek egyébként jól teletek. Hótakaró és hideg kellene rájuk. Ha nem lesz hosszan tartó fagy, akkor sok lesz a kártevő, a vegyszerezés pedig megdrágítja a termelést.

Véges a talaj vízkészlete

Az eredményes növénytermesztéshez a szárazabbá váló tenyészidőszak mellett kulcskérdéssé lépett elő a terület öntözhetősége. Ezt ékesen bizonyította a múlt esztendő. – Öntözés nélkül hatékonyan gazdálkodni ma lényegében nem lehet, és ezt belátták a gazdák – tájékoztatott Bartalis Levente, egy öntözéstechnikával foglalkozó társaság ügyvezetője. – A gazdák többsége támogatás felhasználásával építette ki az öntözőrendszerét, de sokan csak saját forrást felhasználva végezték el azt. A térségünk a Keleti-főcsatorna révén jól ellátott öntözővízzel. És erre ráerősít majd még a Debrecen térségébe vizet juttató Civaqua-program. A nyírségben viszont egyre kevesebb a felszíni víz, ezért fúrt kutakból öntöznek. Irgalmatlan mennyiségű kút van már, a rétegvízkészlet pedig véges. A fúrott kútból az öntözés sokkal költségesebb, mintha azt felszíni vizekből teszik. Kormányzati szándék is van öntözőcsatornák létesítésére, a támogatások megvannak, és ezek együtt óriási segítséget jelentenek a termelőknek.

CH