Kövér László köszönetet mondott Debrecennek
Ami az életben nemes, az összesűrítve mind benne van a fociban: szenvedély és önfegyelem, győzelem és vereség egyazon méltósággal való elfogadása, felelősségtudat és tisztelet, alázat és hűség, a teljesítmény és a közösség megbecsülése - mondta az Országgyűlés elnöke a Buzánszky 100 programsorozat ünnepélyes megnyitóján kedden a Debreceni Egyetemen (DE).
A legendás futballista születésének 100. évfordulója alkalmából szervezett találkozón Kövér László kiemelte: "a labdarúgás szeretete mellett a Buzánszky Jenő iránti tisztelet az, ami egybegyűjtött bennünket a 23. debreceni egyetemi focitornán, amely 21 éve viseli büszkén a világhírű aranycsapat legendás hátvédének nevét".
Akik ismerték, tudják, hogy a magyar történelem eddigi legjobb labdarúgócsapatának aranyfedezete nem pusztán tagjai kiemelkedő focitehetségében és teljesítményében, hanem a jellemükben rejlett.
"A focipályákon, mint az élet minden területén, kiemelkedő eredményeket mindig csak kiemelkedő jellemek érhetnek el, ez a labdarúgás alapszabálya is, amiért a magyar Aranycsapat is méltán nyerte el a nevét"
- hangoztatta. Kövér László szerint Buzánszky Jenőtől és egykori csapattársaitól nem csak futballozni lehetett megtanulni, nemcsak veszíteni és győzni tudtak ők, de amint Balassi írja, "emberségből példát, vitézségből formát" adtak mindenkinek, aki kapcsolatba került velük.
A házelnök felidézte, hogy az Aranycsapat tagjainak nehéz életet adott a történelem: volt, aki a szabadságot választotta és elvesztette az otthont, a családtól és a játszótársaktól távol kellett élnie, volt, aki az otthont választotta, és elveszítette a szabadságát, karrierjének méltó kibontakoztatását.
"Buzánszky Jenő bátyánk itthon maradt, aranyemberségét itthon kamatoztatta a pályán, az edzéseken, az utánpótlásnevelésben és a sportszervezésben"
- mondta hozzátéve: miként Debrecen, úgy az egész ország és az egész nemzet sokat köszönhet munkabírásának, hazája és nemzete, mindenkori csapata és a foci iránti elkötelezettségének.
Kövér László azt mondta: alig van olyan magyar közösség "a Kárpát-medencén innen és az óperenciás tengeren túl", amelyik nem meríthetett volna erőt legendás életvidámságából, humorából a vele való személyes találkozások során.
Egyik kedvenc gondolata volt, hogy a foci utáni - ahogy mondta - "bankettókon", fehér asztalnál a világ minden baját el lehetne intézni, meg lehet ismerni és érteni az ellenfelet, el lehet simítani minden ellentétet, és komoly barátságokat lehet kötni - idézte fel az Országgyűlés elnöke.
Erre is utalva megjegyezte: Székelyföldön immár három és fél évtizede jótékonysági tevékenységet folytató nemzetközi gyermekmentő szolgálat égisze alatt e gondolat jegyében érlelődött 25 éves hagyománnyá az Országgyűlés és a székely közméltóságok válogatottjai közötti labdarúgó-mérkőzés, amelyből aztán Trianon 100. évfordulójára megszületett a Nemzeti Összetartozás Labdarúgó Torna ötlete is, az anyaország, Felvidék, Délvidék, Kárpátalja, Erdély és Csángóföld közéleti szereplőinek lelkes részvételével.
"A mai fiatalság számára ez az emberszeretet és derű talán a leghasznosabb eszmei hagyatéka Buzánszky Jenő bátyánknak: minél inkább gépiessé és ezáltal embertelenné válik a nagyvilág, minél inkább el akarja idegeníteni az embereket önmaguktól és egymástól a korszellem, annál inkább felértékelődik a futballban lévő emberség"
- hangoztatta a házelnök. Kövér László köszönetet mondott a torna alapítóinak, hogy az egyetemi ifjúság számára példaértékű feltételeket biztosítanak "ezen hagyaték tudatosításához".
"Köszönet annak a több, mint ezer egyetemistának, akik évről évre felsereglenek Buzánszky Jenő neve alatt, és ezen a focitornán éltetik a magyar sport jövőjét is érintő reményeinket, hogy ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak"
- mondta Kövér László Debrecenben.
