Kaáli Nagy Géza: hosszúak a várólisták a túlzsúfolt meddőségi intézetekben
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023-ban olyan mélypontra esett a megszületett gyermek száma, amilyen még nem fordult elő Magyarország modern kori történelmében. Az idén januárban a tavalyihoz képest újabb 12 százalékkal csökkent a születésszám. Ebben, a nemzet jövőjét veszélyeztető demográfiai helyzetben, minden egyes újszülöttre égetően szükség van – kezdi március 4-i közleményében Kaáli Nagy Géza, az egykori Kaáli Intézet alapítója. Mint írta,
a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a negatív demográfiai trendet megfordítsa vagy legalábbis mérsékelje.
– Nem érzem magam autentikusnak, hogy véleményt mondjak a kormány családpolitikájáról és annak demográfiai hatásairól. Annyit azért megemlítenék, hogy GDP-arányosan Magyarország költi a legtöbbet egész Európában arra, hogy gyermekvállalásra ösztönözze a családokat. Érdemes lenne időről időre kiértékelni, hogy az egyes programok hatékonysága megfelel-e az elvárásoknak – fogalmazott, hozzátéve, a hazai asszisztált reprodukció területén viszont több évtizedes, egyedülálló tapasztalattal rendelkezik.
– A meddőségi kezelések szerves részét képezik a kormányzati családpolitikának, mert ezek optimális esetben akár 7- 8 százalékát is biztosíthatnák az éves születésszámnak, a jelenlegi 2-3 százalék helyett. A kormány – nagyon helyesen – a meddőségi kezeléseket is rendkívül bőkezűen támogatja. Több tízmilliárdos befektetést eszközöltek, megvásárolták a magánintézeteket, eltörölték a finanszírozási korlátokat. Az ingyenes és korlátlan mennyiségű kezelések lehetősége nagyon csábító volt a meddő párok számára, akik soha nem látott számban jelentkeztek az állami tulajdonba került meddőségi centrumokban. Ekkor még minden döntéshozó jogosan feltételezte azt, hogy több kezelésből több gyermek fog születni. Sajnos nem ez történt – fogalmazott.
A volt magánintézetek működtetésével ugyanis az Országos Kórházi Főigazgatóságot bízták meg, amely később a Humánreprodukciós Igazgatósággal bővült. Ezeknek az intézményeknek az igazgatói – tapasztalat hiányában – nem tudták számszerűsíteni, hogy a megváltozott finanszírozás hatására hány beteg fog ellátásra jelentkezni. Azzal sem voltak tisztában, hogy a volt magánintézetek – limitált kapacitásuk miatt – hányat tudnak közülük fogadni.
Mindez káoszhoz vezetett. Hosszú várólisták keletkeztek a túlzsúfolt intézetekben, a tehetősebbek magánrendelőkön keresztül próbálkoztak vagy egyenesen csehországi klinikákra mentek – írta Kaáli Nagy Géza.
– Véleményem szerint az OKFŐ óriási hibát követett el azzal, hogy közvetlenül az államosítás után nem épített több, új és nagykapacitású meddőségi centrumot. Tapasztalatból tudom, hogy egy-egy ilyen centrum létrehozása mindössze néhány hónapot vesz igénybe egy meglévő ingatlanban. A megvásárolt intézetekben nem végeztek kapacitásbővítést az infrastruktúrát, személyi állományt illetően, vagy amit mi a legfontosabbnak tartottunk, az utánpótlás-nevelésnek se híre se hamva. Emellett nem rendezték a finanszírozási és a kezelésekre vonatkozó szabályozásokat (életkorral progresszíven csökkenteni a finanszírozott ciklusok számát és helyette petesejt-/embrióadományozást finanszírozni). A petesejtdonáció, social egg freezing kérdését sem változtatták meg úgy, hogy az a születésszám növekedéséhez vezessen – vélekedett.
Azt írta, a végeredmény számára nem okozott meglepetést. Megduplázták ugyan az évi kezelések számát, de az intézetek túlterheltsége és az esélytelen betegek kezelése miatt a beavatkozások hatékonysága sokat romlott. A vártnál sokkal kevesebb gyermek született.
– Ilyenkor mindig összeszorul a szívem. Évtizeden át küzdöttem, harcoltam azért, hogy betegeink korlátlan finanszírozásban részesüljenek. Mikor felcsillant erre a remény, már meg is voltak a terveink, hogy lelkesen, felgyűrt ingujjban azonnal nekiálljunk és az egész országot felölelő kapacitásbővítést hajtsunk végre. A sors – mint tudjuk – másként rendelkezett, de mi legalább tudtuk, mire van szükség ahhoz, hogy a lehető legtöbb gyermeket adhassuk a leendő szülőknek és végső soron a nemzetnek. Az az érzésem, hogy az OKFŐ egy hivatal, és számukra a meddőségi gigacentrum működtetése csak egy az összes többi – sokszor veszteséges – egészségügyi intézmény közül. Valószínűleg nem gondoltak arra, hogy itt az eredmények objektíven mérhetők és a megszületett gyermekek száma nemzetstratégiai kérdés a kormány számára. Tették, amit hivatalból tenni kellett. Ez viszont nem volt elég ahhoz, hogy kiaknázzák a korlátlan finanszírozás adta lehetőségeket. Túl sok bölcsődei és óvodai hely maradt üresen – közölte.
Véleménye szerint a magyarság fennmaradásáért küzdő kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a jelenlegi tarthatatlan helyzetet orvosolja. A legendás Kaáli Intézetek példája azt mutatja, hogy hozzáértő, lelkes és előrelátó szakértők nélkül nehéz lesz előrelépni. – Négy év próbálkozás után jó lenne folytatni azokat a hagyományokat, amelyek a magyar lombikbébi-kezeléseket korábban már nemzetközi hírűvé tette. Legyen ez a demográfiai szempontból is fontos szolgáltatás újra betegcentrikus és gyermekáldásban gazdag. A most születő gyermekek alappillérei a jövő Magyarországának – zárta gondolatait.
