Háromszázmilliárd felett a debreceni költségvetés

A 2025-ös mintegy 290 milliárd után már 304 milliárd forintos mérlegfőösszeggel számolnak a debreceni költségvetés-tervezetben; hitelfelvételre nincs szükség; a helyi adóbevételek esetében a tavalyi 46,1 milliárd forint helyett 48,3 milliárd forinttal kalkulálnak – derült ki Papp László február 17-i sajtótájékoztatóján. A polgármester ez utóbbi önkormányzati bevétel kapcsán megjegyezte, konzervatív közelítést alkalmaztak, s ő biztosra veszi, hogy ennél több pénz folyik be. A költségvetésről szóló előterjesztés elfogadásáról a jövő héten szavaz a város közgyűlése.

A 2020-ban „élesített” Debrecen 2030 városfejlesztési programról Papp László azt mondta, annak végrehajtása időarányosan és a célokat tekintve is megfelelően halad minden területen. Megismételte, hogy az ő vezetői filozófiájában e program kiemelt feladata a gazdaságfejlesztés, mert 

egy város fejlődéséhez nélkülözhetetlen az erős gazdaság. 

Ez lényegében megvalósult, hiszen a debreceni iparterületek mérete megtízszereződött, míg az iparűzési adóbevétel 2014 óta megnégyszereződött. Debrecen iparűzési adóbevételben – Budapestet nem számítva – a megyei jogú városok rangsorában a harmadikról az első helyre lépett (tehát megelőzte Székesfehérvárt és Győrt). 

– Elemi érdekünk fűződött a gazdasági léptékváltáshoz, mert a beruházások valahol másutt egyébként is megvalósultak volna. Ha nem lépünk, a város az eljelentéktelenedés útjára lépett volna. Jellemző, hogy míg az ország ipari termelése 2025-ben zsugorodott az előző évhez képest, addig ez a mutató Hajdú-Biharban 11 százalékkal növekedett. A vármegyén belül tízből hét adóforint Debrecenben keletkezett az elmúlt évben. Ebben a BMW hatása még nem is jelentkezett, a német világvállalat adóbefizetése igazából 2027-től válik majd érzékelhetővé – hallhattuk Papp Lászlótól.

Sokatmondó adat: míg 2019-ben 16,7 milliárd folyt be iparűzési adóbevételként, addig 2026-ban ez az összeg eléri majd a 41,5 milliárd forintot. Ronthatja a kedvünket a kormány által a tehetősebb önkormányzatokra kivetetett szolidaritási hozzájárulás növekedési üteme: a 2019-es 268 millió forintból az idei évre 11,99 milliárd forint lett. Papp László szerint ez a folyamat veszélyezteti az önkormányzatok gazdálkodását, stabilitását.

A polgármester „igyekszik megértetni a kormányzati szereplőkkel” azt is, hogy az önkormányzatoknak az államtól feladatellátásra kapott hozzájárulásokat még saját forrásból jelentős összegekkel kell kiegészítenie. Így a gyermekétkeztetésre költött 7,5 milliárd forintból 2,3 milliárd forintot, a közösségi közlekedés 8,45 milliárd forintos veszteségfinanszírozásából 3,45 milliárd forintot, az önkormányzati dolgozók 4,2 milliárd forintos idei bérnövekményéből 1,3 milliárd forintot Debrecen a saját pénztárcájából fizet meg (a gyermekétkeztetés költségének a 30 százalékát sem éri el a szülői befizetések összege).

A sajtóeseményen a büdzsétervezetet Papp László a „biztonság, fejlődés, jólét” szlogenjével írta le, hangsúlyozva, az a fő stratégiai irányokat is jelöli. Miért?

A „biztonság” keretét a már meglévő Környezeti Ellenőrző Rendszer (Zöld Őrszem, 530 millió forint éves üzemeltetési költség 2026-ban), a városirányítási központ idén megvalósítandó forgalomirányítási részlege, közlekedésbiztonsági fejlesztések (fix, folyamatosan üzemelő traffipaxok, okoszebrák telepítése), közvilágítási beruházások töltik meg tartalommal.

A „fejlődés” olyan közlekedés-fejlesztési programokban lesz tetten érhető a polgármesteri beszámoló alapján, mint 

• a 31 helyen megvalósítandó nagyfelületű aszfaltozások (2,37 milliárd forint); 
• a 12 utcát érintő lakossági útépítések (2,1 milliárd forint);
• a járda- és lépcsőfelújítási program folytatása a lakótelepeken (340 millió forint). 

Nagyot lépne előre 2026-ban az alábbi – önkormányzati forrású – projektek tervezési fázisa:

• repülőtéri gurulópálya;
• a keleti közlekedési folyosó első üteme;
• a Kishegyesi út 2x2 sávosítása, új, külön szintű vasúti csomópont létrehozása;
• a Vértesi úti külön szintű vasúti csomópont létrehozása.

Kormányzati hatáskörben megvalósulnak:

• 250 férőhelyes kamionparkoló az északnyugati iparzónában (márciusban kezdődik a kivitelezés);
• a Balmazújvárosi út–Csigert utca–Füredi út–Szabó Lőrinc utca csomóponti bővítése (2026 első felében);
• az Erzsébet utca–Külsővásártér–Szoboszlói út csomóponti bővítése (2026 első felében);
• a 354-es főút és a Domokos Márton út összekötése (2026 második felében);
• a Budai Nagy Antal utca–Faraktár utca–Hétvezér utca–Vámospércsi út csomóponti bővítése (2026 első felében);
• a Sámsoni út négysávosítása.

A víziközmű-fejlesztések keretében 

• az ipariszennyvíz-kapacitás kialakítása érdekében fejlesztik a Vértesi úti szennyvíztelepet;
• tervezik a keleti városrész víziközmű-infrastruktúráját;
• korszerűsítik a Kolónia utcai szennyvíz-hálózatot;
• fejlesztik a déli városrész ivóvíz- és a majorsági földek szennyvízhálózat;
• előkészítik Nyulas csapadékvíz-elvezetésének tervezését.

Intézményi fejlesztésként

• folytatódik a Pallagi úti Idősek Háza és a nagymacsi orvosi rendelő felújítása;
• elkezdődik a Debreceni Hajdú Táncegyüttes Hatvan utcai székházfelújítási programjának első üteme;

A gazdaságfejlesztés  keretében folytatódik az északnyugati és a déli iparzónák infrastrukturális fejlesztése a véderdősítést (435 millió forint) is beleértve.

A „jólét” az alábbi beruházásokban köszönne vissza az idei költségvetésben:

• a felfüggesztett Főnix Lakásprogram újraindítása (220 millió forint);
• a Bem tér és környezetének felújítása (607 millió forint);
• a Dósa nádor téri könnyűzenei kulturális központ projektjének folytatása (2,9 milliárd forint);
• a MODEM felújítása (675 millió forint);
• az Apolló mozi nagytermének felújítása (50 millió forint);
• a Kölcsey Központ felújításának első üteme (104 millió forint);
• tervpályázat a Víg Mozi és Bartók-terem hasznosítása érdekében (20 millió forint);
• a panelprogram (500 millió forint), az Épített Örökség Felújítási Program (220 millió forint) folytatása; 
• faápolás, gallyazás (219 millió forint);
• virágosztás, közösségi kertek üzemeltetése (95 millió forint);
• oktatási intézmények udvarainak fejlesztése (51 millió forint);
• újabb tízezer fa ültetése (88 millió forint);
• játszóterek, kondiparkok, sportpályák létesítése, felújítása (285 millió forint);
• a 6-14 évesek ingyenes közösségi közlekedése;
• „Mozdulj, Debrecen!” és szűrőprogramok a kiskorúak számára a DAEFI által (202 millió forint; 
• az idősek hulladékdíj-támogatása (143 millió forint) és fürdőtámogatása (62 millió forint).

Szintén elhangzott, hogy vannak még olyan nyitott pályázatok, amelyek miatt a beruházási főösszeg még változhat.

Ratalics László