Háromszázmilliárd felett a debreceni költségvetés

A 2025-ös mintegy 290 milliárd után már 304 milliárd forintos mérlegfőösszeggel számolnak a debreceni költségvetés-tervezetben; hitelfelvételre nincs szükség; a helyi adóbevételek esetében a tavalyi 46,1 milliárd forint helyett 48,3 milliárd forinttal kalkulálnak – derült ki Papp László február 17-i sajtótájékoztatóján. A polgármester ez utóbbi önkormányzati bevétel kapcsán megjegyezte, konzervatív közelítést alkalmaztak, s ő biztosra veszi, hogy ennél több pénz folyik be. A költségvetésről szóló előterjesztés elfogadásáról a jövő héten szavaz a város közgyűlése.

A 2020-ban „élesített” Debrecen 2030 városfejlesztési programról Papp László azt mondta, annak végrehajtása időarányosan és a célokat tekintve is megfelelően halad minden területen. Megismételte, hogy az ő vezetői filozófiájában e program kiemelt feladata a gazdaságfejlesztés, mert 

egy város fejlődéséhez nélkülözhetetlen az erős gazdaság. 

Ez lényegében megvalósult, hiszen a debreceni iparterületek mérete megtízszereződött, míg az iparűzési adóbevétel 2014 óta megnégyszereződött. Debrecen iparűzési adóbevételben – Budapestet nem számítva – a megyei jogú városok rangsorában a harmadikról az első helyre lépett (tehát megelőzte Székesfehérvárt és Győrt). 

– Elemi érdekünk fűződött a gazdasági léptékváltáshoz, mert a beruházások valahol másutt egyébként is megvalósultak volna. Ha nem lépünk, a város az eljelentéktelenedés útjára lépett volna. Jellemző, hogy míg az ország ipari termelése 2025-ben zsugorodott az előző évhez képest, addig ez a mutató Hajdú-Biharban 11 százalékkal növekedett. A vármegyén belül tízből hét adóforint Debrecenben keletkezett az elmúlt évben. Ebben a BMW hatása még nem is jelentkezett, a német világvállalat adóbefizetése igazából 2027-től válik majd érzékelhetővé – hallhattuk Papp Lászlótól.

A sajtóeseményen a büdzsétervezetet Papp László a „biztonság, fejlődés, jólét” szlogenjével írta le, hangsúlyozva, az a fő stratégiai irányokat is jelöli. Miért?

A „biztonság” keretét a már meglévő Környezeti Ellenőrző Rendszer (Zöld Őrszem), a városirányítási központ idén megvalósítandó forgalomirányítási részlege, közlekedésbiztonsági fejlesztések (fix, folyamatosan üzemelő traffipaxok, okoszebrák telepítése), közvilágítási beruházások töltik meg tartalommal.

A „fejlődés” olyan közlekedés-fejlesztési programokban lesz tetten érhető a polgármesteri beszámoló alapján, mint 

• a 31 helyen megvalósítandó nagyfelületű aszfaltozások, 
• a 12 utcát érintő lakossági útépítések, a járda- és lépcsőfelújítási program folytatása a lakótelepeken. 

Nagyot lépne előre 2026-ban az alábbi – önkormányzati forrású – projektek tervezési fázisa:

• repülőtéri gurulópálya;
• a keleti közlekedési folyosó első üteme;
• a Kishegyesi út 2x2 sávosítása, új, külön szintű vasúti csomópont létrehozása;
• a Vértesi úti külön szintű vasúti csomópont létrehozása.

Kormányzati hatáskörben megvalósulnak:

• 250 férőhelyes kamionparkoló az északnyugati iparzónában (márciusban kezdődik a kivitelezés);
• a Balmazújvárosi út–Csigert utca–Füredi út–Szabó Lőrinc utca csomóponti bővítése (2026 első felében);
• az Erzsébet utca–Külsővásártér–Szoboszlói út csomóponti bővítése (2026 első felében);
• a 354-es főút és a Domokos Márton út összekötése (2026 második felében);
• a Budai Nagy Antal utca–Faraktár utca–Hétvezér utca–Vámospércsi út csomóponti bővítése (2026 első felében);
• a Sámsoni út négysávosítása.

A víziközmű-fejlesztések keretében 

• az ipariszennyvíz-kapacitás kialakítása érdekében fejlesztik a Vértesi úti szennyvíztelepet;
• tervezik a keleti városrész víziközmű-infrastruktúráját;
• korszerűsítik a Kolónia utcai szennyvíz-hálózatot;
• fejlesztik a déli városrész víziközmű-infrastruktúráját;
• előkészítik Nyulas csapadékvíz-elvezetésének tervezését.

Intézményi fejlesztésként

• folytatódik a Pallagi úti Idősek Háza és a nagymacsi orvosi rendelő felújítása;
• elkezdődik a Debreceni Hajdú Táncegyüttes Hatvan utcai székházfelújítási programjának első üteme;

A gazdaságfejlesztés  keretében folytatódik az északnyugati és a déli iparzónák infrastrukturális fejlesztése a véderdősítést is beleérve.

A „jólét” az alábbi beruházásokban köszönne vissza az idei költségvetésben:

• a Bem tér és környezetének felújítása;
• a Dósa nádor téri könnyűzenei kulturális központ projektjének folytatása;
• a MODEM felújítása;
• az Apolló mozi nagytermének felújítása;
• a Kölcsey Központ felújításának első üteme;
• tervpályázat a Víg Mozi és Bartók-terem hasznosítása érdekében;
• a panelprogram, az Épített Örökség Felújítási Program folytatása; 
• faápolás, gallyazás;
• virágosztás, közösségi kertek üzemeltetése;
• fásítás;
• játszóterek, kondiparkok létesítése, felújítása;
• a 6-14 évesek ingyenes közösségi közlekedése;
• szűrőprogramok a kiskorúak számára a DAEFI által; 
• az idősek hulladékdíj-támogatása és fürdőtámogatása.

Szintén elhangzott, hogy vannak még olyan nyitott pályázatok, amelyek miatt a beruházási főösszeg még változhat.