Hajdú-Bihar egyik „éltanulója” Berettyóújfalu
Berettyóújfalu fokozatosan zárkózik fel Hajdú-Bihar legfejlettebb települései sorába. Az előző ötéves önkormányzati ciklusban 10 milliárd forintot meghaladó fejlesztési pénz érkezett a városba, és most ugyan pályázati apályban van, azonban várhatóan a 2029 végén megvonandó mérleg sem fog sokkal elmaradni az elmúlt öt év teljesítménye mögött – legalábbis ezt vetíti előre mindaz, amit Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere városa tervezett gyarapodásáról elmondott a Cívishírnek.
Mielőtt azonban a városról beszélünk, nézzünk szét a környéken is, hiszen egy térségi központ nem fejlődhet önmagában – az előrelépés akkor megalapozott, ha annak a vidék is élvezője. Faramuci helyzet, hogy Berettyóújfalut a trianoni nemzettragédia állította fejlődési pályára, hiszen Nagyvárad elcsatolása miatt a térség centrum nélkül maradt, és létre kellett hozni egy új központot. Ennek a folyománya, hogy Berettyóújfalu ma járási, tankerületi és szakképzési, továbbá egészségügyi, oktatási és kulturális központ. Az új kihívást Románia schengeni határnyitása hozza, amikor Debrecen és Nagyvárad közös, közel félmilliós agglomerációjának közepén, a két nagyvárostól egyenlő távolságban, idővel immár vasúti és közúti csomópontként ott lesz Berettyóújfalu. Ez pedig a térségnek is jó lesz. Ahogy Muraközi István fogalmazott, a berettyóújfalui városházán a fejlesztési tervekben Biharban is gondolkodnak. A környező településeket is be kell vonni fejlődésbe, ezért is üdvözölte a kormány versenyképes járások programjának elindulását. Cél annak megvalósulása, hogy az emberek a központban dolgozzanak és tanuljanak, a térség valamelyik kistelepülésen pedig éljenek, lakjanak. Meg kell találni a mindenki számára előnyös együttműködést az adott kistelepülés és a központ között. Ehhez a közlekedést fejleszteni kell, az M47 megépítése után pedig még vonzóbbak lesznek a falvak.
– Azzal együtt, hogy Berettyóújfalunak kiváló adottságai vannak a továbbfejlődésre, az éves költségvetésnek és a ciklusprogramunknak is a legfontosabb tényezője az önkormányzat és a térség intézményeinek, gazdasági társaságainak stabil és biztonságos működése. Áttételesen közel 500 család megélhetése függ az önkormányzattól. Emellett tekintélyes a felhalmozás, azaz a fejlesztés, hiszen ez határozza meg a város jövőjét – válaszolta a polgármester a Cívishírnek az önkormányzat legfontosabb feladata iránt érdeklődő kérdésre. Ezt követően tért rá a berettyóújfalui beruházásokra azzal, hogy a 2019 és 2024 között több mint 10 milliárd forint fejlesztési pénz érkezett, és valamennyi pályázatukat lezárták már. A fürdőre több mint hárommilliárd érkezett, továbbá a Területi Operatív Programok (TOP) 3,5 milliárdot hoztak, amihez jöttek ég az állami beruházások, például az útépítések. A most induló ciklusban már elkészült TOP Pluszos pályázatok összege szintén meghaladja a hárommilliárd forintot. Elkezdődött a városközponttól távolabb lévő településrészeken 12 park, és a központban a parkolók építése. Ezzel együtt készülnek Berettyóújfalu rendszerváltás utáni időszakának legnagyobb összegű útépítésére. 760 millióból 21 utcát aszfaltoznak, a munkák tavasszal kezdődhetnek. Van egy belvizes pályázat a csapadékvíz-elvezetés megoldására, a turisztikai pályázattal pedig a Csonkatorony látogatóközpont létrehozását tervezik.
– A legnagyobb vágyunk ebben a ciklusban a fürdő melletti gyógyszálló építése. A látványtervek elkészültek, a lehetséges üzemeltető kiválasztására kiírt pályázat most zárult. Egy ekkora szálloda fenntartható módon történő üzemeltetése már nem egy városi önkormányzati cég szintje – kezdte a távlatos terveket a polgármester. – A geotermális energia hasznosítására a vármegye önkormányzatával közösen beadott, 600 millió forintos pályázatunk nyertes pozícióban van. A gyógyfürdő által elhasznált termálvizát egy hőszivattyú segítségével hasznosítjuk újra úgy, hogy a gázfűtést kiváltva – azt csak rásegítés céljából megtartva – öt önkormányzati intézmény fűtését oldjuk meg. Ezzel évente több tízmilliót lehet megspórolni. Egy másik, többmilliárdos pályázattal készítjük elő a távfűtő rendszerünk rácsatlakozását a geotermális rendszerre. Ehhez új termálkutat kell fúrnunk. A program lezárultával 650 lakás és az intézmények távfűtését tudjuk így megoldani. Lesznek útépítések is. A várost az M4 csomóponttól a 47-es főút településünktől délre lévő szakaszáig tartó, 13 kilométer hosszú, nyugatról elkerülő út kiviteli tervei elkészültek. Ez rendkívül fontos az átmenő forgalom csökkentése, a helyiek nyugalma érdekében. Megdrágítja a beruházást, hogy az utat át kell vezetni a Berettyó, a Kálló-csatorna és a vasút fölött. A területek kisajátítása elkezdődött, az állami pénzek rendelkezésre állása esetén kezdődhet a kivitelezés. Ez összefügg az M47-es gyorsforgalmi út építésével. Végleges a nyomvonal, az autóút a jelenlegi 47-es út szélesítésével és a településeket elkerülő szakaszának megépítésével készül el – részletezte a polgármester, majd áttért a foglalkoztatás várható alakulására.
Ezen a téren is hatalmasat lépett előre Berettyóújfalu, hiszen a 2010-es 13,5 százalékos munkanélküli rátával szemben az az arány 2024-ben már csak 4,5 százalék volt. Napjainkban a városban körülbelül 600 munkanélküli van – közülük még nagyjából 150-200 főt be lehet vonni az elsődleges munkaerőpiacba, a többiek a korábbi évekhez képest takaréklángon lévő közmunkában találhatnak kenyérkereseti lehetőséget. Az újfaluiak leginkább Debrecenben helyezkednek el, de a helyi cégek is egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a munkaerő-kínálatból. Jellemzően pénzzel próbálja elcsábítani a munkaerőt egyik cég a másiktól, és ennek hatását már érzékelik az önkormányzatnál is. A város újabb munkahelyek megtelepedését eredményező ipari park létesítését célzó pályázata előkészítés alatt áll. A 42-es főúthoz közel, Földes irányában, a volt szovjet katonai repülőtér központi területén alakítanak ki egy 35 hektáros iparterületet. Már elkezdődtek a tárgyalások a lehetséges befektetőkkel. Az autópálya közelsége felértékelte a területet. Az akkumulátorgyártással kapcsolatos bármilyen tevékenységet azonban kizártnak – mondta Muraközi István.
Több mellékút is megújul
És ha már szóba került Berettyóújfalu vonzáskörzete, ennek jövőjéről Bihar országgyűlési képviselőjét, Vitányi Istvánt kérdeztük. A politikus tájékoztatásában a közlekedési fejlesztések kaptak hangsúlyos szerepet. Jó hírként közölte, hogy az M47-est a Berettyóújfalu-Békéscsaba közötti rész építésével kezdik, kevésbé kedvező viszont, hogy az építkezés első ütemében a Békéscsaba és Mezőberény közötti autóút készül el. Ha az M47-es a következő öt-tíz évben eléri Újfalut, azzal már elégedett lenne. Az M4 Püspökladányig a következő években elkészülhet, ami már 50 kilométerrel rövidítheti a Biharból Budapestre vezető utat. A Püspökladány-Berettyóújfalu közötti M4-szakasz szintén öt-tíz év múlva készülhet el. Idővel vasúti csomópont is lesz a város, mégpedig a Debrecen-Nagyvárad vasútvonalon. Befejeződött a 101-es vasútvonal villamosítása, elkészül a Berettyóújfalu és Derecske között a 103-as vasútvonal, a teljes pályaszakaszt villamosítják Debrecenig. Ezzel a két nagyváros közötti vonatút egy órán belülire csökken, és ennek egyetlen megállóhelye Berettyóújfalu lesz. Nem feledkeztek meg az alsóbbrendű utakról sem. A 4808-as út Hosszúpályi bel- és külterületén közel három kilométeren, a 4812-es út Szentpéterszeg, Gáborján, Hencida bel- és külterületén nyolc kilométeren, a 4816-os út-Derecske összekötő része két és fél kilométeren, a 4815-as út Gáborján-Mezőpeterd út közel egy kilométeren, a 4215-ös út körösszegapáti átkelési szakasza, valamint a 4812-es út Berettyóújfalu-Pocsaj út mintegy két kilométeren újul meg.
– Berettyóújfaluban a strandhoz kapcsolódóan egy legalább hétmilliárd forintos beruházással épülhet meg az 57 szobás gyógyszálló. A látványtervek elkészültek, a területbővítés folyik a strandra nyúló magántelkek megvásárlásával. A szálloda közvetlen összeköttetésben lesz a gyógyfürdő gyógyászati részlegével. Bihar egyik kibontakozási lehetősége a turisztika lenne. Kevés történelmi emlékhelyünk van, a meglévőket kellene fejleszteni, megbecsülni. Ide tartozik a nagykereki Bocskai vár, amelyet a következő tíz évben fel lehet újítani. Ennek fedezetére van egy 300 millió forintos ígérvény. Szeretnénk hozzávásárolni a vár melletti magtár épületét; oda – főleg az autópályán Erdélybe tartók kiszolgálására – panziót, éttermet tervezünk – beszélt a lehetséges fejlesztésekről a politikus, akinek felvetettük, hogy a Cívishírhez eljutott információk szerint Hajdú-Biharból egyedüli kastélyként a nagykereki Bocskai várat adná 99 évre bérbe a kormány. – Azon leszek, hogy sem eladható, sem bérbe adható ne legyen, már csak a 300 milliós felújítás és a hozzá megvásárolt magtár miatt sem. Nem másnak, hanem a településnek fektetünk be. Funkcióját megtartva, idegenforgalmi látványosságként hasznosítjuk a későbbiekben – kommentálta a Cívishír értesülését Vitányi István.
– CH –
