Eltűnőben Fülöp címernövénye, a málna
– Fülöpnek már van bölcsődéje is tavaly november óta. Igaz, nyolcfős, de akkora igény van a bölcsődei elhelyezésre, hogy már elkezdtünk gondolkodni a bővítésén – újságolta Hutóczki Péter polgármester a Cívishír munkatársainak legutóbbi fülöpi látogatásukon.
A mintegy 1700 lakosú országhatár menti faluban azonban volt más beruházás is tavaly, mi több számos fejlesztésük előkészületi szakaszban van. A temető ravatalozójában elkészült a vizesblokk. Hamarosan elkezdődik a külterületen lévő négy földúton az útalap építése, a közbeszerzési eljárás befejeződött, az erre vonatkozó vállalkozási szerződést az önkormányzat aláírta a kivitelezővel. Ez azért nagy jelentőségű, mert Fülöpnek kiterjedt tanyavilága van, és a magányosan álló vagy kis csoportokban lévő házakat az útalappal ellátott utakon gyorsabban és biztonságosabban lehet majd megközelíteni. Persze a belterületen is lesz útépítés, ott a Deák Ferenc utca, a Petőfi utca, József Attila utca és Darvaskert utca kap új aszfaltburkolatot. Lezárult a falu konyhájának fejlesztését, modern eszközökkel történő felszerelését célzó közbeszerzés. Energetikai megújításon, homlokzatszigetelésen, nyílászárócserén, fűtéskorszerűsítésen megy át hamarosan az óvoda épülete, valamint a sportpálya öltözője. Ez utóbbinál a tetőt is cserélik.
A polgármester elmondta, hogy településének van már gyakorlata az európai források közvetlen megszerzésében, hiszen korábban testvértelepülésükkel, Érbogyoszlóval a ROHU-programon keresztül sikeresen pályáztak sport- és gasztronómiai események, valamint a rendezvényekhez szükséges eszközök, például rendezvénysátor, színpad, mobilklíma és hangtechnika beszerzésére.
Ismét pályáztak, most azonban nem a testvértelepüléssel, hanem az ugyancsak Bihar megyei Sólyomkővárral közösen a tűzoltóegyesületük számára katasztrófavédelmi helyzetekben segítő eszközök beszerzésében. Itt konkrétan arról van szó, hogy a Fülöp határát mintegy 70 százalékban kitevő erdőben az utak a nyári nagy viharok után gyakran járhatatlanok. Az utak megtisztítását, járhatóvá tételét segítik az eszközök. Ugyancsak ebben a pályázatban építhetik ki az egész településre kiterjedő térfigyelőkamera-rendszert. Ez a beadvány ugyan most tartaléklistán van, Hutóczki Péter azonban bízik, hogy hamarosan bekerülnek a nyertesek közé. Szintén pályázati támogatásból – ez nemrég nyújtották be – szeretnék a közintézmények energiaigényét megújuló energiával ellátni. Hőszivattyú, napelempark, szélerőmű és okosjárda létesítése is szerepel a tervben. A kiadásaik optimalizálásáért, a számlák időben történő befizetéséért pedig egy olyan energiamenedzsment kialakítására pályáznak, amelynek létrehozásába a Debreceni Egyetem is bekapcsolódik.
Közmunka férfiak nélkül
– Az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedésük miatt a közmunkaprogramunkba lényegében már nem tudunk férfiakat behozni, ezért megszüntettük az utak- és csatornák javításával, tisztántartásával foglalkozó szociális programunkat. A mezőgazdasági-, valamint a közterületek és az intézmények tisztaságáért felelős hosszabb időtartamú programunkat értékteremtő programmá összevontuk. Most az önkormányzatnak 30 közmunkása van. A többség a mezőgazdaságban dolgozik, és alapvetően a közétkeztetés alapanyagait termeli meg, továbbá tartósítja, raktározza a pályázati támogatásból létesített fagyasztó- és a hűtőkamránkba. 12-13 hektáron takarmánynövényeket termelünk az állatoknak. Van 50-60 sertésünk, két-három hetente vágunk a debreceni vágóhídon. Továbbá a tojótyúkállomány a konyhára és a szerény méretű száraztésztaüzemünknek termel. A savanyítóüzem a zöldségek és a gyümölcsök nagyrészét feldolgozza. Ezer folyóméteren kordonos uborkát termelünk, a három fóliaházunkban leginkább paprika és paradicsom van. Egy-másfél hektáron krumplit, másfél hektáron málnát termelünk. A málna Fülöp egyik híres bogyósgyümölcse volt, még a falu címerében is benne van a málna szem. Viszont most már annyira megváltozott az éghajlat, hogy azt árnyékolás nélkül nem lehet termelni – részletezte az önkormányzat közmunka programját Hutóczki Péter.
A polgármester beszélt arról is, hogy a falunak ugyan nincs határátkelőhelye, de van határa Romániával, és őket sem hagyta érintetlenül keleti szomszédunk schengeni övezethez való csatlakozása. A nyírábrányi országhatáron gyorsabban át lehet jutni, azonban nem kevesekben vetődött fel, hogy könnyebben átjuthatnak azok az emberek is, akik hátrányosan befolyásolhatják a falu közbiztonságát. Probléma egyébként még nem volt. Az ingatlanárak Fülöpön is jócskán emelkedtek, de nem a Romániából áttelepülők miatt. Inkább a városokból kiköltözők vásárolnak ingatlanokat, amelyeket, ha reális áron hirdetnek meg, néhány év alatt gazdát cserélnek.
