Ellenzéki képviselő mondhatott árat Debrecenben
A fideszes többségű debreceni közgyűlésben szokatlan módon egy ellenzéki képviselő mondhatta meg azt, hogy milyen áron kerüljön árverésre egy belvárosi önkormányzati tulajdonú ingatlan.
A szeptember 25-i városi közgyűlésen tárgyalandó előterjesztések közül a Cívishír a napokban ismertette a Kossuth utca 26. szám alatti 1881 négyzetméteres, 12 üres lakást magában foglaló ingatlan értékesítéséről szóló beadványt. A lakások közepes, rossz műszaki állapotúak, egy részük közművesítve sincs. A 60 százalékosan és legfeljebb 23 méter épületmagassággal beépíthető ingatlant a szakértői becslések alapján – 182 ezer forintos négyzetméterárral számolva – 343 millió forint induló liciten javasolta árverésre bocsátani az előterjesztő Fazekas-Tripsánszki Bernadett, a polgármesteri hivatal vagyonkezelési osztályvezetője.
Azonban a momentumos Mándi László, aki ebben a ciklusban már az Összefogás a Cívisvárosért képviselőjeként ül a közgyűlésben, kevesellte az összeget, mondván, az ingatlant így fél áron adnák el, ami miatt „rossz érzés keríti hatalmába”. Az ilyen belvárosi ingatlanok a képviselő szerint 240-640 ezer forintos négyzetméteráron mennek el a piacon. Az okfejtésre Papp László visszakérdezett, mennyit kérjenek érte? Mándi Lászlót érezhetően meglepte, amikor a polgármester felajánlotta, hogy ő szabhatja meg az árverési induló árat, s végül némi hezitálás után azt kérte, az általa említett alsó határértékkel, tehát 240 ezer forinttal számoljanak.
A felvetéséből – erős polgármesteri rásegítéssel – módosító indítvány lett, a közgyűlés meg is szavazta azt. A Kossuth utcai ingatlant ily módon 451 millió forintért hirdeti meg az önkormányzat.
A szavazást megelőzően Szűcs László gazdálkodási főosztályvezető megjegyezte, a szóban forgó ingatlan – amely az 1940-es években nyerte el mai formáját – nem újítható fel gazdaságosan. Szintén elhangzott, hogy a piaci négyzetméterár valóban magasabb az eredeti javaslatban szereplő 182 ezer forintnál, de a szakértők éppen az avultságra és a rossz műszaki állapotra tekintettel állapítottak meg alacsonyabb értéket.
Ennél a napirendnél a Szikra Mozgalomhoz kötődő, magát lakhatási aktivistaként aposztrofáló Forgács Attila állampolgári jogon kért szót. Lényegében a városvezetést kritizálta, amiért a hasonló értékesítésekkel folyamatosan csökkentik az önkormányzat ingatlanvagyonát, holott szerinte ezeket a lakásokat civil szervezeteknek is átadhatnák, hogy azok rendbe hozzák, majd rászoruló bérlőknek adják át. Arról is beszélt, hogy a városba települő vállalatoknak részt kellene venniük bérlakások építésében (a BMW követhetné a Volkswagen példáját, amely korábban bérlakásokat épített a dolgozói számára Németországban).
Papp László úgy reagált, hogy 1994 és 1998 között az MSZP és SZDSZ által vezetett város az akkori 20 ezer önkormányzati lakásból 16 ezret adott el, míg a Fidesz 1998 óta igyekszik megóvni a megmaradt ingatlanvagyont. A polgármester jelezte, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. által a jégcsarnok közelében tervezett lakásépítéssel még növelnék is ezt a lakásszámot (a beruházás nem összetévesztendő az ezernél is több lakás felépítését célzó tócóvölgyi lakásprojekttel).
Ratalics László
