Új helyen íródik tovább a Kiss-Virág Cukrászda története
A Vámospércsről indult családi vállalkozás, a Kiss-Virág Cukrászda életében most újabb fontos fejezet kezdődött: debreceni üzletük a Cegléd utcából a Nagy Lajos király tér 4. szám alá költözött. Az új cukrászdában nemcsak több hely jut a tortáknak és a megszokott süteményeknek, hanem végre a vendégeknek is: asztalok, székek, kávé és a pult mögül érkező ismerős mosolyok várják azokat, akik ezentúl nemcsak vásárolni, hanem helyben fogyasztani is szeretnének. Kiss Andrea és férje mellett pedig már a két lányuk is azon dolgozik, hogy továbbvigye azt, amit szüleik 1996-ban, három emberrel kezdtek el felépíteni.
Szükséges volt a váltás
Még szinte érződik az új bútorok illata, és bár néhány apró részlet még hiányzik, szeptember 11-én kinyitotta ajtaját a Kiss-Virág Cukrászda új debreceni üzlete a Nagy Lajos király tér 4. szám alatt. A váltás régen érett: a Cegléd utcai helyet kinőtték, a berendezést is le kellett volna cserélni, helyben fogyasztásra pedig alig volt lehetőség. Az új üzletben éppen ezen szerettek volna változtatni. – Azt szeretnénk, hogy ide már ne csak azért jöjjenek be, hogy megvegyék a süteményt, és elmenjenek. Le lehessen ülni egy kávéra, beszélgetni, találkozni valakivel, akár egy rövid üzleti megbeszélést is meg lehessen tartani – mondta a Cívishírnek Kiss Andrea tulajdonos. A helyszín ebből a szempontból is ígéretes. Közel az egyetem, lakó- és irodaépületek veszik körül a helyet, sokan járnak erre munkába, bevásárolni vagy éppen a klinikák felé. Andrea abban bízik, hogy a régi vendégek mellett olyanok is betérnek majd, akik eddig nem ismerték a Kiss-Virágot. Mint mondja, már az első nap is biztató volt. – Sokkal többen jöttek, mint amire számítottam. Egy idő után azt sem tudtam, hogy beszélgessek a vendégekkel, beálljak a pultba, vagy azt figyeljem, van-e még elég sütemény – idézte fel nevetve.
Kinőtték a Cegléd utcát
Érdekesség, hogy Debrecenbe eredetileg nem a hosszú távú terjeszkedési terv, hanem a 48-as főút felújítása hozta be a családi vállalkozást. Andreának 2017. december 31-én egy vendége tanácsolta: sürgősen keressenek üzlethelyiséget a cívisvárosban, ugyanis az útfejlesztés miatt a Debrecen–Vámospércs közötti, addig megszokott húszperces út akár másfél órára is nyúlhat. Ez komoly veszteséget jelentett volna Andreáéknak, hiszen sok debreceni járt hozzájuk Vámospércsre.
Nem tétlenkedtek: februárban már alá is írták a bérleti szerződést a Cegléd utcai üzletre.
A hely hosszú éveken át kiszolgálta őket, ám kicsi volt, saját vendégmosdó nélkül működött, és igazán leülni sem lehetett – mindössze az utcán volt pár kihelyezett asztaluk. Ám végül azokat is el kellett pakolniuk. – Akkor már amúgy is éreztük, hogy vagy teljesen fel kell újítani az üzletet, vagy tovább kell lépnünk. A bútorok, a hűtők is elhasználódtak, és kinőttük a helyet – mondta. Így találtak rá a Nagy Lajos király téri helyiségre. A költözés azonban éppen augusztusra esett, amikor a kivitelezők egy része szabadságon volt, csúszott a felújítás, de rugalmasan álltak a helyzethez.
Nem is akart cukrász lenni
Nagy utat tett meg a család a mostani, tágas debreceni üzletig. Sőt, Andrea eredetileg cukrásznak sem készült. Édesapja asztalosként vállalkozott, Andrea bátyja pedig ugyanezt a szakmát választotta. Az apa úgy gondolkodott: a fiának ott lesz az asztalosműhely, a lányának pedig szeretne valami olyat teremteni, amiből később meg tud élni. – Gyerekként szerettem ott lenni anyukám és a nagymamám mellett a konyhában, de nem az volt az álmom, hogy cukrász legyek. Apukám műhelyével szemben cukrászda volt, és látta, hogy sor áll a fagyiért. Úgy gondolta, ez biztos megélhetés lesz nekem is – emlékezett vissza.
Andrea 14 évesen a Mandula Cukrászdában dolgozta végig a nyarat, fagylaltot árult. Néhány évvel később édesapja Vámospércsen megteremtette lánya saját cukrászdájának alapjait. Andrea és férje 1996 márciusában nyitotta meg az üzletet, májusban pedig összeházasodtak. A férj akkor még autószerelő volt. – Pár hónap alatt kiderült, hogy ezt én egyedül nem tudom csinálni. Ő otthagyta a munkahelyét, elment cukrásziskolába, és azóta együtt dolgozunk. Ennek már harminc éve – mesélte Andrea.
Vámospércsen minden vendégért megküzdöttek
Három emberrel indultak, és nem éppen a legegyszerűbb helyen, egy mindössze ötezer fős kisvárosban. – Mindig azt mondom, mi valahogy mindig rossz helyen voltunk. Sokkal jobban meg kellett küzdenünk minden vendégért, mint egy debreceni cukrászdának – fogalmazott. Közben Andrea folyamatosan kereste az újdonságokat. Külföldi cukrászati könyveket, magazinokat vásárolt, és mivel nem beszélte a nyelvet, internet pedig még nem volt, szótárral próbálta kibogozni a recepteket. Így jutottak el viszonylag korán a mousse-technológiához is. Csakhogy ami egy szakmai magazinban izgalmasnak tűnt, nem feltétlenül kellett azonnal a vámospércsi vendégeknek. – Megcsináltuk a kis szilikonformás mousse-okat, és nem igazán értették. Akkor ugyanazokat a krémeket elkezdtük szeletben készíteni. Na, az már működött. A sütemények híre pedig terjedt. Egyre többen érkeztek Debrecenből is, és végül éppen ez a vendégkör alapozta meg a későbbi debreceni üzletet.
Van, aki harminc éve velük van
Andrea a beszélgetés során többször visszatért a munkatársakra. Mint mondta, a Kiss-Virág harmincéves története nélkülük nem lenne ugyanaz. Több cukrászuk tanulóként került hozzájuk, majd a szakma megszerzése után is maradt. A termelési vezető például a kezdetektől velük van. Más kollégák időközben családot alapítottak, majd a gyerekvállalás után visszatértek hozzájuk dolgozni. A mostani költözés alatt is sokat jelentett ez az összeszokottság. – Mindenki nagyon odatette magát most is. Nagyon hálás vagyok nekik azért, amit ebben az időszakban csináltak – jegyezte meg.
A technológiai fejlesztések egy része is arról szólt, hogy élhetőbb legyen a munka. A korszerű hűtési és fagyasztási rendszerekkel jobban előre tudnak dolgozni, így ma már úgy szervezhetik a beosztást, hogy a cukrászok minden második hétvégéje szabad legyen, és hétközben se torlódjon fel a munka. Andrea elmondta, fontos számukra, hogy a fejlődés ne csak több vagy modernebb süteményt, hanem kiszámíthatóbb munkát is jelentsen annak a 35 embernek, akik velük dolgoznak.
Már a lányaik is beleszólnak, mi kerüljön a pultba
Andrea és férje harminc éve nemcsak házasok, hanem munkatársak is – lassan azonban szeretnének hátrébb lépni, és élvezni az életet. A két lányuk ugyanis már nem egyszerűen besegít a családi vállalkozásba: egyre inkább megvan benne a saját területük. Fiatalabb lányuk, Eszter cukrász. Az ő feladata a fagylaltkészítés, valamint a vajas tésztából készülő termékekkel, így a pogácsákkal is ő foglalkozik. Anna élelmiszermérnökként végzett, és egyre több termékfejlesztési feladatot vesz át, követi az új cukrászati irányzatokat, intézi a marketinget és a grafikai anyagokat, emellett fokozatosan az édesapja gazdasági feladataiból is átvesz.
A szülők pedig tudatosan próbálnak teret engedni nekik. Andrea úgy látja, el kell jönnie annak az időnek, amikor nem ők döntenek minden apró kérdésben. Ennek jelei már a süteményespultban is láthatók. Andrea szívesebben nyúl a magyar gyümölcsökhöz és a hagyományosabb ízekhez, lányai viszont figyelmeztetik: attól, hogy ő nem rajong például a mangóért, a vendégek még keresik. – Mondják nekem, hogy anya, ezt így nem lehet. Attól, hogy te valamit nem szeretsz, még a vendég szeretheti. És igazuk van. Haladni kell a korral, a trenddel – nevette el magát.
Ez különösen fontos lehet az új üzletben, ahol az egyetem közelsége miatt a fiatalabb korosztályból is sok új vendégre számítanak. A család számára a generációváltás nem azt jelenti, hogy mindent lecserélnek, ami az elmúlt harminc évben működött, hanem azt, hogy a megszokott ízek mellé új gondolatok és új irányok is érkeznek. A termékfejlesztésben azonban generációktól függetlenül van egy fontos szabály: ami nem elég jó, az nem kerülhet a pultba. A család egyébként szó szerint benne van az új üzlet minden részletében. A bútorokat Andrea bátyja készítette, ahogyan korábban a Cegléd utcai cukrászdáét is.
A legnagyobb változás mégsem a bútor, a technológia vagy a nagyobb pult. Hanem az, hogy most már van hely maradni. Harminc évvel azután, hogy három emberrel elindultak Vámospércsen, a Kiss-Virág olyan teraszos debreceni üzletet nyitott, ahol egy sütemény mellé időt is lehet kérni: egy kávéra, egy találkozásra, beszélgetésre. Andrea férje gyakran mondogat egy mondatot: „a szerencse a felkészültség találkozása a lehetőséggel”. A Kiss-Virág életében harminc év alatt többször is találkozott a kettő. Most éppen a Nagy Lajos király téren.
Kiss-Virág Cukrászda
Debrecen, Nagy Lajos király tér 4. (bejárat az Egyetem sugárút felől)
Nyitvatartás: mindennap 9-19 óráig
