Életjeleket ad a délibábos hajdú-bihari kerékpárút
Több mint két évtizede visszatérő ígéret a Tiszafüred és Debrecen közötti, a Hortobágyon átvezető kerékpárút. Egy ilyen, turisztikai élményekben szűkölködő vármegyének, mint Hajdú-Bihar, kézenfekvő, mennyire jól jönne, ha a Tisza-tóig lehetne tekerni. A puszta is más értelmet nyerne nyeregből. A vágyott útvonal azonban újra és újra „lefutott” a tervezőasztalról. Korábban elsősorban az államkincstár szűkössége miatt, újabban azért, mert a Debrecentől északnyugatra eső, a BMW-gyárat is magában foglaló területek közúti és vasúti térképét alapvetően rendezi át a végéhez közeledő gazdaságfejlesztés.
Mit kell érteni ezen az „átrendezésen”? Alapvetően a 33-as főút szélesítését a látóképi csomópontig, új utakat az ipari övezetben, sztrádakapcsolatokat, a 108-as vasútvonal megváltozott debreceni nyomvonalát, valamint a Balmazújvárosig tartó szakasz villamosítását.
Márpedig a Tiszafüred-Debrecen bicikliúttal azért is foglalkozni kell, mert az EuroVelo nevű európai hálózat 14-es számú kerékpáros útvonalának jövőbeni tervezett része. Az ausztriai Zell am See-ből induló – Közép-Európa vizei fantázianevű – 1150 kilométeres útvonal egyelőre Velencéig (Magyarország) tart és tematikájához illően folyóvölgyeket, tavakat, fürdőket érint. Ez folytatódna a cívisvárosig, később talán a Partiumban.
A Cívishír utoljára 2019 végén foglalkozott bővebben e kerékpárúttal, akkor már készült a Tiszafüred-Hortobágy és a Hortobágy-Balmazújváros szakaszok engedélyes terve, míg a Debrecen-Hortobágy szakaszé – igaz, csak kisebb részben – addig is megvolt.
Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős államtitkár a vármegyei közgyűlést most arról tájékoztatta, hogy
2024 nyaráig – ideiglenes nyomvonalként – kijelölik a Tiszafüred-Tiszacsege-Balmazújváros-Nagyhegyes-Hajdúszoboszló-Hajdúszovát-Debrecen útvonalat. Ennél jobb hír, hogy a jelenlegi uniós ciklus közlekedésfejlesztési forrásaiból (IKOP+) tervezik az 52 kilométeres Tiszafüred-Hortobágy-Balmazújváros szakasz megvalósítását.
Az államtitkár összegzőjéből az is kitűnik, hogy tanulmánytervi vizsgálat készül az Ér, a Berettyó, a Sebes-, a Fekete- és a Fehér-Körös, valamint a Maros árvízvédelmi töltéseinek kerékpározhatóságáról. Ennek megrendelője az Építési és Közlekedési Minisztérium, kérdés, hogy miként kapcsolhatók össze a magyarországi és a romániai kerékpárutak (hasonló vizsgálat odaát is készül).
Debrecen és Hortobágy közötti kerékpárútról nincs hír. Miként az ideiglenes nyomvonal is sugallja, egyelőre Balmazújvárostól inkább Hajdúszoboszló felé vezetne az út, ami érthető, ha azt vesszük, hogy a mezővárostól Nagyhegyesen át Hajdúszoboszlóig már van megvan az infrastruktúra. Ez esetben elég lenne a Hajdúszováttól Ebesig, és az Ebestől Debrecenig tartó 11,5 kilométeres szakaszt megépíteni. Ez utóbbi előkészítése már megtörtént, de a megvalósítását egyelőre csak tervezik. Mellette szól, hogy a gyorsan növekvő, már több mint 4 ezres Ebesről rengetegen ingáznak Debrecenbe.
A már említett IKOP+ projektek hosszú sorában szerepel egyébként a Balmazújváros-Debrecen kerékpárút, de nincs hozzárendelve sem forrás, sem konkrétum a jövőre nézve. Ez 6,9 milliárd forintba kerülne, ugyanakkor a kormány nem tett vállalást a megvalósításra. A kerékpárút a Hortobágyi-halastótól futna Balmazújvároson át Debrecenig.
Ratalics László
