Egy rövid szakaszon már Debrecen után is négysávos a 33-as főút
Hivatalosan és ünnepélyes keretek között adták át a 33-as főút Debrecen északnyugati gazdasági övezet és az M35-ös autópálya közötti 2x2 sávosra bővített szakaszát november 10-én. Az eseményen Kósa Lajos, a városrész országgyűlési képviselője köszöntötte a résztvevőket. – Aki meg akarja érezni és látni, hogy milyen módon fejlődik Debrecen, elég csak ide jönni, barangolni a felüljárók, aluljárók, vasút- és BMW-fejlesztés világában, és tudni fogja, hogy miről beszélünk akkor, amikor azt hozzuk szóba, hogy Debrecen vitathatatlanul az ország egyik ipari központja, illetőleg a főváros után az egyik legnagyobb helyi iparűzési adóval rendelkező városa – kezdte a politikus, aki nem titkolta, büszke arra, ami itt történik.
Mint fogalmazott, az egyik leginnovatívabb ipar települ Debrecenbe. Elektromos autózás, elektromobilitás, zöld energiával előállított elektromos autók készülnek majd a gyárban. Innovatív, zöld iparágak, termelőegységek épülnek fel, betartva a legszigorúbb környezetvédelmi eljárásokat, miközben az iparfejlesztés a világ élvonalába húzza fel Magyarországot. – Súlyosan tévednek, akik azt állítják, hogy összeszerelő világot csinálunk Magyarországból. A magyar ipar jövője a zöld energia előállítása és tárolása. Örülök, hogy ennek a jövőnek a bölcsőjét itt ringatjuk a korábban lesajnált Kismacs és Nagymacs között. Ezt a csomópontot az ipar és a debreceniek használni fogják – zárta köszöntőjét Kósa Lajos.
– Debrecen dinamikus fejlődéséhez kétség sem férhet. A hely, ahol most vagyunk, megmutatja Debrecen fejlesztésének legfontosabb irányait, gazdaságét és a közlekedését. E két terület az elmúlt években történelmi léptékű fejlődésen ment keresztül. És ennek még nincs vége – ezt már Papp László polgármester mondta, aki kijelentette, hogy a 33-as főút Debrecenből kivezető szakaszának fejlesztése egészen biztosan váratott volna magára még néhány évtizedig, ha nem jön létre az Észak-nyugati gazdasági Övezet, és azon belül Európa legmodernebb, korszakalkotó autógyára a BMW beruházásában.
Hangsúlyozta, a városban zajló fejlesztések messze túlmutatnak Debrecen határain, hiszen a 33-as főút fejlesztése egyaránt szolgálja a város lakosságát, az agglomerációban élőket és a helyi gazdaságot is. Ez az együttes fejlesztés az egyik biztosítéka annak, hogy Debrecen a Kárpát-medence keleti régiójának központja legyen. Ezáltal Debrecennek kiemelten kell foglalkoznia a közlekedés kihívásaival.
Ezért döntöttek úgy 2016-ban, hogy teljesen új alapokra helyezik a közlekedést. – Ami eddig történt, azt egyszerű bemelegítésnek tekinthetjük. A következő években nagyobb volumenű és jelentősebb közlekedési beruházások valósulnak meg. Elindult a keleti elkerülő, a Vágóhíd utcai- és a Homokkerti felüljárók fejlesztésének előkészítése. 2024-ben az minisztériummal összefogva a város öt nagy csomópontjának átépítése kezdődik. Mint ahogy megkezdődött a 35-ös főút Józsa és Debrecen közötti szakaszának 2x2 sávosra bővítése, és az északi elkerülő szakasz előkészítése is. A 33-ason is és a 471-esen is folytatjuk a munkát. A Debrecen 2030 városfejlesztési stratégia széles körű megvalósításai elkezdődtek, és megvalósításuk jó ütemben zajlik.
Az is kijelenthető, és arra is érdemes emlékeztetni a város polgárait, hogy ezeket a fejlesztéseket a baloldal a Debrecen 2030 program elutasításával nem támogatta. Ha rajtuk múlik, a város egy lépést sem tett volna előre ezekben a fejlesztésekben előre - emelte ki. A polgármester az útépítés kapcsán egy újdonságról is beszámolt: itt alkalmazták először azt a debreceni innovációt, ami a hidak kivitelezéséhez, a töltések kialakítása során a Debrecenben előállított üveghabot használja fel. Zárszóként hangsúlyozta, az új út Debrecen és az agglomeráció polgárainak nyújt gyorsabb és biztonságosabb közlekedési lehetőséget.
Debrecen a követendő példa
Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség, a HIPA vezérigazgatója elmondta, ezzel az átadással az ipari parki fejlesztés jelentős mérföldkövéhez érkeztek. A kormány és a befektetési ügynökség számára kiemelt célkitűzés, hogy országszerte fejlett infrastruktúrával rendelkező, modern ipari parkok jöjjenek létre, amelyek képesek a csúcstechnológiát felvonultató nemzetközi és hazai befektetőknek befogadására. Kezdeményezésükre tavaly óta mintegy 125, az ipari parkok fejlesztését szolgáló kormányhatározat és kormánydöntés született több mint 800 milliárd forint értékben. Utak, vasútihálózatok épülnek vagy zárultak le a beruházások. Ezek a fejlesztések nemcsak az ipari szereplőket szolgálják, hanem cél az itt élők életminőségének fejlesztése is. A betelepülő cégeknél a kiválasztási folyamatban kiemelt szempont a logisztikai adottság, infrastruktúrájának fejlettségi szintje. Az útépítés hozzájárul a beruházásbarát környezet további erősítéséhez. Az északnyugati gazdasági övezetben 1000 milliárd forintnyi beruházás zajlik. Ezek jelentik a magyar gazdaság fejlődésének stabil alapjait. Fejlett technológiát és modern ipart hoznak hazánkba, miközben elősegítik a kis- és középvállalatok fejlődését is. Debrecent most már dinamikusan fejlődő ipar is jellemzi. Debrecen a haladást, az átgondolt fejlődést választotta, amelyre ma már külföldi városok egész sora tekint követendő példaként. Bói Lóránd helyettes államtitkár is méltatta, hogy ez a beruházás a gazdaságot is segyti, továbbá a debreceniek és a környéken élők közlekedését is biztonságosabbá, komfortosabbá teszi. Emlékeztetett, a kormány kiemelt feladata a gyorsforgalmi úthálózat építése. Ma már valamennyi vármegyeszékhely és szomszédos ország elérhető gyorsforgalmi úton. A fejlesztés iránya azonban az alsóbbrendű úthálózat minőségének javítása felé is kiterjed.
