Csökmő nem elkerülőt kér, hanem esélyt

Csökmő fejlesztési lehetőségeit és kilátásait alapvetően az M47-es gyorsforgalmi út megépítésének ideje és tervezett nyomvonala befolyásolja; erről Nagy Tibor polgármester beszélt a Cívishírnek. A településvezető szerint a faluban megvan minden, ami a nyugodt, biztonságos, egészséges élethez szükséges; a kérdés inkább az, mennyire lesz gyors és kiszámítható a kapcsolat a munkahelyek felé. Csökmő ugyan a vármegye déli szélén fekszik, de Debrecen és Békéscsaba nagyjából egy óra alatt elérhető, Nagyvárad pedig szintén „közel van” – ráadásul a schengeni határ miatt a határátlépés sem okoz gondot.

Új utak és felújítások több szakaszon

Nagy Tibor az elmúlt időszakban több útfelújításról is tájékoztatott. A Táncsics utcán mintegy 200-250 méter hosszan elkészült az új útszakasz. A Vörösmarty utcát teljes hosszában újraépítették TOP Plusz forrásból, és ebből újult meg a Széchenyi utca egy része is. A Széchenyi utca másik szakaszát a Magyar Falu Programból tették rendbe. Mint ahogy a járda is ebből a finanszírozásból készült el a Vörösmarty utcában. A Cserepes utcától az Alkotmány utcáig tartó rész két pályázatból, több ütemben épült meg, és tavaly fejeződött be. A következő időszakban a Magyar Falu Programban elnyert 9 millió forintból a Táncsics utca Kossuth és Akácfa utca közötti szakaszát újítják fel – a kivitelezés várhatóan tavasszal kezdődik.

Csökmő a Versenyképes Járások Programban három célra pályázott, és ezek közül több már a megvalósítás szakaszába ért. Az egyik beruházás a faluház alsó szintje nyílászáróinak cseréje, ez hamarosan befejeződik. A másik elem a polgármesteri hivatal informatikai fejlesztése; a régiek helyett új számítógépeket szereztek be. A harmadik fejlesztésben a polgármesteri hivatal munkakörülményeit javítják, oda klímaberendezéseket szerelnek fel. A polgármester itt megjegyezte: az épületben napelemes rendszer is működik, és korábban a gázkazánt korszerűbbre cserélték; mindennek hatását érezni, az irodákban kevesebb költséggel magasabb hőmérséklet tartható.

A fejlesztési igények között kiemelt helyen szerepel a közintézmények akadálymentesítése. Van, ahol ez már megvalósult, a polgármesteri hivatal és a faluház még előtte áll. A polgármester egy kisebb, de sürgetőnek tartott műszaki problémát is megemlített: — Az orvosi rendelő gázkazánja nem működik tökéletesen — jelezte, hozzátéve, fűtéskorszerűsítésre szeretnének pályázni, akár a Magyar Falu Programból, amennyiben lesz rá lehetőség.

A térségi együttműködésre is kitért. Példaként említette, hogy a Versenyképes Járásokhoz kapcsolódóan a települések – köztük Csökmő – közös ügyekben is gondolkodnak; ilyen a berettyóújfalui mentőállomás felújítása. 

Az M47 több a közlekedésnél 

Nagy Tibor úgy látja, a népesség megtartása szempontjából kulcskérdés, hogy az M47-es autóút minél közelebb fusson Csökmőhöz. Úgy fogalmazott: a település még mindig próbál lobbizni azért, hogy az út közelebb kerüljön a faluhoz. Elmondása alapján a legutóbbi, már engedélyezési szakaszba lépett változat Zsáka után egy meglévő, másik (engedéllyel rendelkező) nyomvonalba csatlakozna. Ennek a verziónak a csatlakozási pontjai nagyjából 15 kilométerre lennének délre és északra Csökmőtől. Közben azt is jelezte, a gazdák érdekét és a termőföldek védelmét szem előtt tartva nem mindegy, miként lehet majd megközelíteni a falut. A településvezető célja azonban az, hogy a gyorsforgalmi út Csökmő határához közelebb, a meglévő 47-es vonalát minél inkább felhasználva fusson. Ennek érdekében térségi összefogással lépnek fel, ami egyelőre egy közös levél megfogalmazásánál tart, és az ügyben országgyűlési képviselői támogatást szeretnének szerezni.

– A gyorsforgalmi kapcsolat nemcsak közlekedési kérdés, hanem népességmegtartó tényező is: ha az út közelebb kerül, könnyebben elérhetők a munkahelyek, a nagyobb városok, csökkenhet az ingázás ideje. Ugyanakkor a térségben szűkülnek a munkalehetőségek, ezért minden olyan fejlesztés, amely javítja a nagyvárosok megközelíthetőségét, hosszabb távon a helyben maradást is segítheti – fogalmazott a polgármester. 

Mezőgazdaság, aszály, vízmegtartás 

A helyi megélhetési alapokról szólva Nagy Tibor a mezőgazdaságot és a lakosság mindennapi életét segítő szolgáltatásokat emelte ki. Ipari park jelenleg nincs, és a polgármester nem látja reális esélyét annak, hogy a közeljövőben legyen.

A mezőgazdaságnál a tartós aszály okozta nehézségeket emelte ki. Szerinte a térség jövőjét alapvetően az határozza meg, sikerül-e érdemben javítani a vízmegtartást. Kapcsolatban vannak a Sárréti Víziőrzők kezdeményezésével, és rendszeresen egyeztetnek helyi szereplőkkel a víz megtartásának lehetőségéről.

A térségben a gazdálkodók és a vízügyi szakemberek részvételével elindult a közös gondolkodás arról, miként lehetne a hóolvadékot és a csapadékot jobban helyben tartani. Úgy fogalmazott: ha így folytatódik, a kukorica termesztését gyakorlatilag „el lehet felejteni”, a napraforgó sem hozta a korábbi mennyiséget, és a búzánál is nagy gond a vízhiány. A helyzet súlyosságát azzal is érzékeltette, hogy a határban több kút kiszáradt.