Cégvezetőket és egykori alpolgármestert is díjazott Debrecen
Mazsu János történészt, korábbi alpolgármestert és Szűcs Gyulát, a Szinorg Universal Zrt. elnök-vezérigazgatóját díszpolgári címmel, Bódor Edit egyházi és a határon túli kapcsolatokért felelős önkormányzati tanácsadót, a Debreceni Karitatív Testület elnökét, a Debrecen Helyőrségi Zenekart és Gellén József Pétert, a debreceni közgyűlés egykori tagját Debrecen Város Pro Urbe, Fülöp Zsoltot, a Trans-Sped Kft. alapítóját Déri Frigyes-díjjal tüntette ki az önkormányzat közgyűlése a város napja alkalmából.
1693-ban e napon – tehát április 11-én – adományozott Debrecennek szabad királyi városi rangot I. Lipót magyar király, a kiváltság komoly gazdasági, jogi és társadalmi előnyökkel járt. A díjakat ünnepi közgyűlés keretében adták át a Kölcsey Központban; az eseményen Papp László polgármester a „debreceniségről” szólva kiemelte, az itteni polgárok különleges viszonnyal bírnak a városuk iránt és a belső béke fenntartása mellett elkötelezettek a helyi közösségek iránt, ha egyesek olykor próbálják is megbontani.
A városvezető szerint Debrecen az évszázados hagyományok iránti hűséggel, a műveltség, az oktatás támogatásával, gazdasági erővel járult hozzá a magyarság „válságállóságához”. Közölte: Debrecen nem hagyja magát eltántorítani sem a Közlekedési Múzeum, sem a Magyar Természettudományi Múzeum megvalósításától, mert azokat nemcsak az ország, hanem az egész Kárpát-medence számára elérhetővé tennék. „Pest központja az ország >;-áénak, de Debrecen középpontja a magyarságnak”; „Budapest erősség, de Debrecen asylum (menedék)” – idézte többször is a 200 éve született Jókai Mórt, aki 1849-ben több hónapon át lakott a városban. A díjazottak kapcsán megjegyezte, e debreceni polgárokat nem irigyelni, hanem követni kell, sőt azt is mondta, hogy mindannyiukat személyes példaképének is tekinti.
A tavaly Hajós Alfréd-díjas Császár Fülöp Imréné és a Debrecen Város Mecénása díjjal kitüntetett Bárd Dávid (az Arany Oroszlán Gyógyszertár tulajdonos-vezetője) most tudták átvenni az elismerést.
Mazsu János történész, a történettudományok kandidátusa. 1977-től 2017-ig tanított előbb a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, majd az integrálódott Debreceni Egyetemen. Fő oktatási területei az ipari modernizáció, a magyarországi „hosszú 19. század” gazdaság- és társadalomtörténete. Tudományos érdeklődése kiterjed Debrecen hagyományai, fejlődési sajátosságai, a cívis mentalitás értelmezésére. A rendszerváltás után, 1991 és 1994 között Debrecen város oktatásért és kultúráért felelős alpolgármestereként, 1998-tól 2019-ig tanácsnokként, a kulturális bizottság elnökeként, több állandó bizottság tagjaként játszott szerepet a város fejlődésében. A Debreceni Értéktár Bizottság megalakulása, 2013 óta annak elnökeként végez elhivatott munkát. Mazsu János számos kulturális és értékőrző projekt kezdeményezője. Az önkormányzati alapítású Őrváros Debrecen Közalapítvány vezetőjeként koordinálta és koordinálja a város kegyeleti hagyományainak számbavételét és korszerű módszerekkel való megismertetését. Meghatározó szakmai szerepet vállalt a Honvédtemető és a Hősök Temetőjének rekonstrukciójában, katonai és civil városi temetők digitális adatbázisának publikálásában.
Szűcs Gyula egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán, szerkezetépítő mérnöki szakon végezte. Az egyetemi évek alatt ösztöndíjszerződést kötött a Hajdú-Bihar Megyei Tanácsi Építőipari Vállalattal – a későbbi HUNÉP Rt. jogelődjével – és 1980-ban itt kezdte pályafutását műszaki gyakornokként. Hamarosan művezető, később osztályvezető-helyettes lett. A rendszerváltás idején, 1991-ben, a Hajdú-Bihar Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat részvénytársasággá alakult, melyet egészen 2018-ig elnök-vezérigazgatóként Szűcs Gyula vezetett. Sikeres munkájuk eredményeként az országban és Debrecenben is számos emblematikus épület jött létre. Szűcs Gyula jelenleg a 2013-ban a HUNÉP Universal Zrt-ből történő kiválással létrejött Szinorg Universal Zrt. elnök-vezérigazgatója és a HUNÉP Zrt. igazgatóságának az elnöke. Munkássága, szakmai igényessége példamutató, melyben megnyilvánul Debrecen iránti erős elkötelezettsége. Szűcs Gyula négy cikluson át töltött be vezető tisztségeket a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarában. Munkája elismeréseként 2004-ben megkapta a kamara legmagasabb kitüntetését, a Sesztina-díjat. 2014-ben az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Lechner Ödön-díjban részesítette.
Bódor Edit évtizedek óta hűséges és áldozatkész szervezője Debrecen közösségi életének. Munkássága alatt erősödött az egyházi felekezetek és a város közötti együttműködés. Számtalan határon átnyúló programmal hidat épített a kárpát-medencei magyarság közösségei között. Példamutató tevékenységét szorgalom, elkötelezettség, szervezőkészség, vezetői képesség, valamint nyílt, derűs egyénisége jellemzi. 2013 januárjától 2021 szeptemberéig vezette a Főnix Rendezvényszervező Kft.-t. 2024 szeptemberétől a Debreceni Karitatív Testület elnöke. 2018-ban Magyarország honvédelme érdekében végzett eredményes tevékenységéért, a Magyar Honvédség támogatása érdekében végzett áldozatos szerepvállalása elismeréséül a Honvédelemért kitüntető cím III. fokozatában részesült, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Hajdú-Bihar megyei szervezetétől Prima Díjat kapott. 2024-ben Magyarország köztársasági elnöke a magyar kultúra ápolását és népszerűsítését szolgáló tevékenysége, valamint Debrecen város érdekében végzett odaadó munkája elismeréseként március 15. alkalmából a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesítette.
A Debrecen Helyőrségi Zenekar a magyar katonazene egyik legnagyobb múlttal rendelkező együttese, amely 2024-ben ünnepelte megalakulásának 70. évfordulóját. A hagyományok ápolása és a folyamatos megújulás egyedülálló ötvözete jellemzi történetét, amely összeforrt az Országos Katonazenekari Fesztivállal, majd később a Nemzetközi Katonazenekari Fesztivállal. Az együttes munkásságát Debrecen önkormányzata Csokonai-díjjal, a Pro Patria Alapítvány nívódíjjal és alegységzászlóval ismerte el. A formáció olyan neves művészekkel működött már együtt, mint Pál Dénes, Rácz Rita Franciska és Haja Zsolt, valamint Gájer Bálint. Emellett rendszeresen koncerteznek a Kodály Kórussal és a Magyar Nemzeti Férfikarral is. A Debrecen Helyőrségi Zenekar sokszínűségét mutatja, hogy tagjai között a szerződéses és hivatásos katonák mellett területvédelmi tartalékosok is megtalálhatók.
Gellén József Péter majd’ másfél évtizeden keresztül önkormányzati képviselőként dolgozott Debrecen fejlődéséért. Az 1990-ben megalakult önkormányzatnál vagyoni, gazdálkodási, vállalkozásfejlesztési tanácsnoki (koordinátori) megbízást kapott. Debrecen külkapcsolatainak építése terén az addig jórészt protokolláris látogatásokat jelentő testvérvárosi kapcsolatokat kibővített tartalommal töltötte meg. Legfőbb szorgalmazója volt azon városgazdálkodási rendszer kialakításának, amely a mai napig a város sajátja. Nevéhez fűződik a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány létrehozása, valamint a Kisvállalkozás-fejlesztési Központ Alapítvány megalakítása. Irányítása alatt a Debreceni Nyári Egyetem széles körű nemzetközi ismertségre és elismertségre tett szert. Sokat tett a Debreceni Nemzetközi Iskola létrehozásáért és a debreceni közoktatásban meghonosított nemzetközi érettségi bevezetéséért. Évtizedeken át oktatója volt a Kossuth Lajos Tudományegyetem angol tanszékének, a debreceni diákok sokaságát tanította.
Fülöp Zsolt Hatvanban született, Polgáron nevelkedett, de már több mint négy évtizede debreceninek vallja magát. Pályafutását a MÁV-nál kezdte, majd a Volánnál folytatta, ahol kezdetben diszpécserként dolgozott, később pedig jelentős karriert épített a teherszállítási üzletágban is. 1990-ben hozta létre a Trans-Sped Kft.-t. A cég kezdetben szállítmányozással foglalkozott, majd tevékenységi köre belföldi és nemzetközi fuvarozással, raktározással bővült. Az évek során a Trans-Sped cégcsoporttá nőtte ki magát, amely ma Magyarország egyik vezető logisztikai szolgáltatója. Fülöp Zsolt a társadalom iránt érzett felelősségtudatáról is ismert. 1998-ban jelentős szerepet vállalt a Borzán Gáspár utca kiépítésében, melyhez szervező munkája mellett anyagilag is hozzájárult. Rendszeresen támogatja a helyi közösségeket, adományfuvarral és felajánlással segíti a rászorulókat és a különböző jótékonysági, nonprofit szervezeteket. Emellett alapító tagja a Debreceni Autóipari Klaszter Egyesületnek, amely a régió autóiparának fejlesztését és versenyképességének növelését tűzte ki célul. Debrecen közgyűlése 2009-ben Mecénás díjat adományozott neki. Szakmai életútját 2024-ben a Magyar Szállítmányozók Szövetsége Életmű Díjjal ismerte el, míg 2025-ben a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége Logisztikai Példakép Díjat adományozott részére.
