Hivatástudat, hit, lélek: ők Debrecen kitüntetettjei
Az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének 68. évfordulója tiszteletére Debrecen önkormányzata ünnepséget rendezett október 23-án a Kölcsey Központban. Ünnepi beszédét követően Papp László polgármester adta át a város idei Boncz László-, Csokonai-, Dóczy Gedeon-, Hajós Alfréd- és Hatvani-díjait.
Papp László polgármester ünnepi beszédét azzal kezdte: „hatvannyolc évvel ezelőtt a remény napja volt ez Magyarországon, és a remény napja volt városunkban is október 23-a. Az akkori debreceni fiatalok közül többen még közöttünk vannak, és közülük, a ma már a nyolcvanas, kilencvenes éveikben járó, 1956-ban középiskolások és egyetemisták, iparosok és mezőgazdaságban dolgozók, pályakezdő értelmiségiek közül többen szoktak megemlékezni arról a felszabadultságról, arról a „másképp fújó szélről a Nagytemplom előtt”, amit addig sosem éreztek, hiszen ők már mind a világháború táján születtek és a Rákosi-korszakban nőttek fel. Reményt adott az a nap az akkori debreceni fiataloknak, akik az országban először tüntettek a kommunista diktatúra ellen itt, Debrecenben, és akik közé – fegyvertelen forradalmárok közé – itt, a nem olyan távoli Kossuth utcán az országban először lövetett aljas módon az ÁVH, hogy aztán számos más városban, Budapesten, Győrben, Mosonmagyaróváron, Kecskeméten, Miskolcon, Tiszakécskén és másutt további brutális sortűz kövesse a debreceni vérengzést. A terror ellenére, a forradalom tizenkét napjának egyszerre dicsőséges, ám ugyanakkor emberpróbáló küzdelmei ellenére a magyar társadalom döntő többsége reménykedett. És bár a forradalom leverését megtorlás, emberi tragédiák nagyon nagy száma, politikai gúzsbakötés és a hatalmi arrogancia tobzódása követte, ám közép- és hosszú távon éppen abban volt érzékelhető 1956 hatása, hogy egy idő után már semmi sem lehetett olyan, mint a forradalmat megelőzően. A forradalom ugyanis sokakkal képes volt megértetni, hogy már semmit nem lehet ugyanúgy tenni, mint október 23-át megelőzően. Az, hogy egy idő után csökkent a terror, hogy az arrogáns hatalom – ha óvatosan és nyilvános reflexiók nélkül, de – tett engedményeket a társadalom felé; az, hogy Magyarországnak, sőt, a keleti blokk más államainak is valamelyest nagyobb lett a mozgásszabadsága a szovjet befolyás és jelenlét ellenére, és az, hogy felcsillant a diktatúra megroppanásának esélye – mindez jórészt a magyar forradalomnak köszönhető.”
1956 ekképpen nemcsak a magyar társadalom jelentős részének volt identifikációs kérdése, a majdani reformok kiinduló alapja, sokak számára fontos emlékezeti csomópont, hanem a tekintetben is döntő része volt a magyar történelmi eseményeknek, hogy Csehszlovákiában, Lengyelországban, de még talán a Szovjetunióban is elindított folyamatokat: reményt adott arra, hogy talán még az ő életükben enyhül vagy véget is ér a kommunizmus szorítása.
Ez a remény, az 1956 őszi derűlátás emléke éledt fel pontosan 35 évvel ezelőtt, 1989. október 23-án, az új Magyar Köztársaság kikiáltásakor, és ez élt bennünk a rendszerváltás idején is – mondta. Ez a remény az, amely átsegíthet minket a csüggedéseken, amikor újabb és újabb nehézségek jönnek velünk szembe. Ez a remény az, amely felszabadultságot adhat, amely szorongáscsökkentő lehet olyan időkben is, amikor háborúk vannak körülöttünk, amikor kríziseket élünk át. Debrecennek, egész közösségünknek is szüksége van arra, hogy nemzeti ünnepünkön ebből az 1956-os reményből merítsünk erőt, és belülről is izmosodjon meg, váljon terhelhetővé és maradjon önazonos egy olyan változó időszakban társadalmunk, amikor jelentős léptékváltás történik városunkban: infrastrukturális szempontból, a vonzáskörzet növekedése vonatkozásában, a lakosság számát illetően. Ehhez a megújuláshoz ad segítséget és optimizmust az a munka, az a szolgálat, amely a mai díjazottjaink életpályáján keresztül mutatkozik meg számunkra – fogalmazott, hozzátéve, a díjazottak, sokszor kihívások közepette – mondhatjuk azt, akadályok ellenére – dolgoztak derűlátóan, célorientáltan, a jövőre szegeződő tekintettel, gazdagítva ezáltal egész közösségünket.
Debrecen Város Boncz László-díját a közgyűlés a gyermekvédelem, gyermekjólét, a szociális alapszolgáltatások és a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások, továbbá az egészségügyi alap- és szakellátás, az egészségfejlesztés területén a lakosság érdekében kimagasló szakmai tevékenység, valamint életmű elismeréseként adományozhat. A díjat ebben az esztendőben az egészségügyi alapellátásban és egészségfejlesztésben végzett kiemelkedő szakmai tevékenysége, áldozatos munkája elismeréseként dr. Kissné Ary Szilvia, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet igazgatóhelyettese, valamint a rászorulók megsegítése, a helyi közösség építése érdekében végzett lelkiismeretes munkája elismeréseként Kovács Edit, az Ondód Jövőjéért Egyesület vezetője kapta.
Dr. Kissné Ary Szilvia 1995 óta dolgozik a Debreceni Egyetemen, előbb területi, majd 2001-től vezető védőnői pozíciót tölt be. Személyesen vett részt a Debrecen városában elsőként bevezetett védőnői gondozás minőségi rendszerének kidolgozásában, az iskolavédőnői rendszer kialakításában, valamint a szolgálatok egységes informatikai rendszerének bevezetésében. Meghatározó szerepe volt a Debrecenben működő védőnői ellátás színvonalának emelésében. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézetnél 2019 óta igazgatóhelyettesi feladatokat is ellát. Vezető védőnői tevékenységét a 2023-as vármegyei rendszer átalakulása óta az iskola- és óvodaegészségügy, valamint az anyatejgyűjtő állomás szervezeti egységeinél végzi. Számára hivatása kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen a védőnői szolgálat az egészségügyi alapellátás egyik fontos pillére. Több évtizedes szakmai tapasztalatait felhasználva nagy hozzáértéssel és hivatástudattal formálja, neveli a védőnők generációit. Hitvallása: a védőnői hivatást csak szívvel és lélekkel, szakmai elhivatottsággal, alázattal lehet végezni. Munkatársai elismerik szakmai tudását, humánus vezetői hozzáállását. A folyamatos változások ellenére is sikerrel vezette át a védőnői szolgálatot több fenntartóváltáson, megtartva annak szilárd egységét és misszióját.
Kovács Edit 2016 óta az idén 25 éves Ondód Jövőjéért Egyesület vezetője. Több olyan klub is van – csigatészta-készítő, nyugdíjas, ifi-, baba-mama –, melyeknek a működését is segíti. 2006-ban megalapította a Magyar Vöröskereszt Ondódi Alapszervezetét, ahol azóta is titkári pozíciót tölt be. Sikeres pályázati munkájának köszönhetően újították fel a helyi futballpályát. A COVID-időszakban maszkokat varrtak és juttattak el időseknek, valamint táblagépeket vásároltak rászoruló gyerekeknek, segítve ezzel online-oktatásukat. 2021 óta segíti a népkonyha-szolgáltatást, melynek keretében ma 125-en részesülhetnek ebben az ellátásban Ondódon. Közreműködik számos teendő szervezésében, folyamatosan képezi magát. 2014-ben szociális ápoló-gondozónak tanult annak érdekében, hogy a rászorultak minél szélesebb körű ellátást kaphassanak a városrészben.
Debrecen Város Csokonai-díja elismerést Debrecen Megyei Jogú Város képviselő testülete a kulturális élet területén, különösen a közgyűjtemény, a közművelődés, a művészetek, a társadalomtudományok terén maradandó értéket teremtő, kiemelkedő tevékenység, valamint életmű elismeréseként adományoz. A közgyűlés döntése alapján ebben évben az irodalomtudomány területén végzett maradandó értéket teremtő, kiemelkedő tevékenysége elismeréseként dr. Debreczeni Attila, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet professzora, valamint az egyházi zeneművészet területén végzett maradandó értéket teremtő tevékenysége elismeréseként Pintér Béla énekes, zeneszerző, dalszövegíró részesült Csokonai-díjban.
Prof. dr. Debreczeni Attila irodalomtörténész, 1984 óta a Kossuth Lajos Tudományegyetem, majd a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének oktatója, 2004 óta professzora. 2003 és 2016 között intézetigazgató, 2004-től 2006-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese, 2007-től 2010-ig a Debreceni Egyetem rektorhelyettese volt. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, számos tudományos bizottság elnöke. Szakterülete a magyar felvilágosodás és romantika korának irodalma, valamint a textológia (a kritikai szövegkiadás elmélete és gyakorlata). Tudományos munkássága jelentős mértékben kötődik a 18–19. századi Debrecen irodalom- és művelődéstörténetéhez, a „debreceniség” fogalmának, retorikai konstrukciójának feltárásához. Évtizedekig gondozta Csokonai Vitéz Mihály életművének nyomtatott kritikai kiadását. Két nagymonográfiát is szentelt Csokonainak, valamint összeállította életművének új, átfogó kronológiáját. Páratlanul eredményes tudományszervező tevékenysége: hallgatók generációit bevonva kutatócsoportok munkáját irányítja évtizedek óta, valamint több szakmai konferencia szervezője is volt, tudományos testületek tagja, illetve vezetője.
Pintér Béla az egyik legismertebb keresztény dalszerző, énekes hazánkban. A nevével fémjelzett közel negyven zenei album és a számtalan nagy sikerű koncert kimagasló mértékben járul hozzá a kortárs magyar nyelvű keresztény zene határokon átívelő ismertségéhez. Szerzeményeit felekezeti hovatartozástól függetlenül éneklik a különböző egyházak templomaiban, imaházaiban. Gyermekeknek szóló dalait a hittan oktatás tananyagában is felhasználják. Alkotásai között – a gyerekdalok mellett – számos stúdióalbum, hagyományos és modern gospel lemez is található. Harminc éves pályafutása alatt több mint háromszáz dallal gazdagította a magyar keresztény zene kincsestárát. Tevékenységével kiemelkedő módon járul hozzá a keresztény értékek megőrzéséhez.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a köznevelés területén végzett kimagasló, elhivatott oktatói, pedagógiai, nevelői, vezetői munka vagy az ahhoz kapcsolódó, azt segítő, kiemelkedő tevékenység, valamint életmű elismeréseként adományozhat Dóczy Gedeon-díjat. Idén a szakképzés érdekében végzett kimagasló, elhivatott tevékenysége elismeréseként Kiss Gyöngyi, a Debreceni Szakképzési Centrum Építéstechnológiai és Műszaki Szakképzési Iskola oktatója, valamint az óvodai nevelésben végzett kimagasló vezetői munka és értékeket teremtő tevékenység elismeréseként Turek Ferencné, a Kemény Zsigmond Utcai Óvoda igazgatója részesült ebben az elismerésben.
Kiss Gyöngyi tizenöt éve dolgozik a Debreceni Szakképzési Centrum Építéstechnológiai és Műszaki Szakképző Iskolájában, ahol gépészmérnök-mérnöktanárként kezdte munkáját. Tehetséges, ambiciózus és elkötelezett pedagógusa a tantestületnek. Folyamatosan képezte magát az épületgépészet területén. Ennek érdekében létesítménymérnöki egyetemi diplomát szerzett, így szakmai óráin hitelesen tudott oktatni. Tanulóit bevonva kialakított az intézményben egy épületgépészeti múzeumot is. Aktív résztvevője az iskolában folyó felnőttoktatásnak és a felnőttképzésnek. Tanulói 2014-ben a Szakma Sztár Fesztivál országos döntőjében III., 2022-ben I. és II., az idén II. és III. helyezéseket értek el. Egyik tanulója a World- és EuroSkills víz-gáz-fűtésszerelő szakma döntőjében első helyezését ért el. A tehetségfejlesztésen túl a közösségépítésben is jelentős szerepe van, diákjai mindig tisztelettel és megbecsüléssel emlegetik. Többször is volt Az év oktatója a Debreceni Szakképzési Centrumban.
Turek Ferencné 1994-től a Kemény Zsigmond Utcai Óvoda igazgatója. Pedagógusi pályáját 1979-ben kezdte jelenlegi intézményében óvónőként. 1998 óta az önkormányzati óvodák vezetőiből álló egyik szakmai munkaközösség vezetője. Ezen túlmenően a városi közgyűlés állandó bizottságaként működő oktatási szakbizottság tanácskozási joggal rendelkező meghívottjaként évek óta segíti a testület munkáját. 2015 óta szakértőként és tanácsadóként támogatja Debrecen és a régió óvodapedagógusainak munkáját. 2004-ben első ízben vállalta fel az általa irányított óvoda élén az autista gyermekek nevelését egy óvodai csoportban. A szakmai munka és a helyi igények kielégítésének eredményeként 10 évvel később, 2014-ben újabb autista óvodai csoport indítására nyílt lehetőség. Immár a 8 csoportos óvodában 2 csoportban zajlik a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozás. Az óvodához kötődik az I. Debreceni Kék Séta megszervezése is, ami hagyománnyá vált. Turek Ferencné vezetőként és pedagógusként egyaránt mintául szolgál kollégái és igazgatótársai számára. 2010-ben óvodája Debrecen Város Közoktatásáért kitüntető díjban részesült, 2021-ben pedig Apácai Csere János-díjjal ismerték el az igazgató asszony szakmai munkáját.
A Debrecen Város Hajós Alfréd-díja elismerés kimagasló sportteljesítmény, kiemelkedő testnevelő tanári, sportvezetői, edzői, a versenysportban, a szabadidősportban, az utánpótlás-nevelésben, a testnevelés vagy a diáksport terén végzett magas színvonalú munka, maradandó értékeket teremtő tevékenység, életmű elismeréseként adományozható.Ebben az évben a kézilabda sportág területén végzett kiemelkedő sportolói és szakvezetői munkássága elismeréseként Bíró Imre, a Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézetének ügyvivő-szakértője, a Debreceni Egyetem Atlétikai Club Sport Nonprofit Közhasznú Kft. kézilabda szakosztályának szakmai igazgatója, valamint a debreceni polgárok testi és lelki egészségének megőrzése, javítása érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Császár Fülöp Imréné, a „Mozdulj, Libakert!” Egyesület, a Mozdulj, Debrecen! mozgalom alapító tagja és Kiss Erzsébet, a Mozdulj, Debrecen! mozgalom nagykövete részesült – megosztott – Hajós Alfréd-díjban.
Bíró Imre kézilabdázóként a Debreceni Dózsában lépett először pályára. Csapata 1979-ben megnyerte a Magyar Népköztársaság Kupát. A Budapesti Honvéd játékosaként 1984-ben második volt a magyar bajnokságban. Egy évvel később mutatkozott be kézilabdakapusként a válogatottban, amellyel három világbajnokságon is szerepelve egy 11., egy 6. helyezés mellett világbajnoki ezüstérmet szerzett, olimpiai negyedik és hetedik helyezést ért el. Edzői pályafutását 1996-ban a DVSC női csapatánál kezdte. A DEAC-ban 2012-től irányítja a klub kézilabda szakosztályát. 2019 és 2022 között a DEAC NBI/B-s kézilabdacsapatának vezetőedzője volt. Jelenleg a Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézetének ügyvivő-szakértőjeként dolgozik a kézilabda sportág tudományos fejlesztése és a testnevelőképzés szolgálatában.
Császár Fülöp Imréné és Kiss Erzsébet a Mozdulj, Debrecen! mozgalom alapítói, arcai. A program elindulásától kezdve aktív résztvevői és szervezői a különböző mozgásformáknak, közösségi eseményeknek. Mindketten példaképek és egyben kiemelkedő egyéniségei a tevékeny cívis polgári közösségnek.Császár Fülöp Imréné közösségépítő szerepe meghatározó Debrecen városában. Élete során mindig mások segítését helyezi előtérbe, elkötelezettségének köszönhetően az általa szervezett közösség létszáma folyamatosan növekszik. 2021 decemberében indította el a Mozdulj, Debrecen! szívbarát tematikus sétát. Kitartása motiválja a résztvevőket, neki köszönhetően a szépkorúak körében egyre népszerűbbek a heti rendszerességgel tartott gyaloglások. Több mozgásprogram szervezésében is részt vesz, ösztönözve társait, illetve a fiatalabb korosztályokat. (Császár Fülöp Imréné nem tudott részt venni az eseményen, így az elismerést egy későbbi időpontban veszi majd át.)Kiss Erzsébet munkásságát Debrecen és Hajdú-Bihar Vármegye sportéletének szentelte. Tevékenységét módszertani kiadványok, cikkek és könyvek sokasága kíséri. Korábban a megyei művelődési osztály ifjúsági versenyrendszerének főelőadója volt. A Művelődési Minisztérium tanácsadó testületének tagjaként közreműködött az úttörő olimpia versenyrendszerének kidolgozásában. Elkötelezettségének köszönhetően az általános és a középiskolákban testnevelés tagozatos, később sportosztályokat és sportkollégiumot alakítottak ki. Nyugdíjasként tovább bővítette mozgásrepertoárját meridián tornával, nordic walking-oktatással, szenior örömtánccal, egyensúlytréninggel, gyaloglással. Nagykövete a Mozdulj, Debrecen! programjainak, valamint az Életet az Éveknek Hajdú-Bihar Vármegyei Szervezete mozgás nagykövetének is megválasztották. Önkéntese a „Millió lépés” kampányoknak. Jelenleg a térség 63 évnél idősebb testnevelőtanárainak munkásságáról ír.
A Debrecen Város Hatvani-díja elismerést a közgyűlés a város fejlesztése érdekében a természettudományok, az egészségügy, a szociális tevékenység, az urbanisztika, a városfejlesztés területén maradandó, a jövőt megalapozó értéket teremtő, kiemelkedő munka, tudományos tevékenység, valamint életmű elismeréseként adományozza. Idén a közgyűlés döntése alapján a hazai és nemzetközi szakmai elismertséget kivívó kutató, oktató tevékenysége elismeréseként Gálné dr. Remenyik Judit habilitált tudományos tanácsadó, a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Komplex Rendszerek és Mikrobiom-innovációk Központjának vezetője, valamint az orvostudomány területén végzett kiemelkedő orvosi tevékenysége, maradandó értéket teremtő munkája elismeréseként dr. Palatka Károly, a Debreceni Egyetem habilitált docense, a Debreceni Egyetem Gasztroenterológiai Klinika szakorvosa részesült Hatvani-díjban.
Gálné dr. Remenyik Judit a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Komplex Rendszerek és Mikrobiom-innovációk Központjának vezetője, habilitált tudományos tanácsadó. A Debreceni Egyetemen 2001-ben szerzett kémiatanár és okleveles vegyész diplomát. Ezt követően a Szénhidrátkémiai Kutatócsoportban analitikus vegyészként, 2008 óta pedig a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán dolgozik. 2020-ban habilitált, jelenleg akadémiai doktori értekezését készíti. 2023-ban megbízást kapott a kar Komplex Rendszerek és Mikrobiom-innovációk Központjában a központvezetői feladatok ellátására. A növényi hatóanyagok izolálásával, hatásvizsgálatával foglalkozik. Az elmúlt 10 évben 12 hazai és európai uniós finanszírozású fejlesztési projekt szakmai vezetője, szenior kutatója volt. Hazai és nemzetközi szinten is számtalan publikáció szerzője. 2020-ban az év női kutatója, 2023-ban a Gróf Tisza István a Debreceni Egyetemért Alapítvány kiváló professzora. Dr. Palatka Károly 1990-től a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézetének, jelenleg a Gasztroenterológiai Klinikának a munkatársa. 1993-ban belgyógyászati, 1998-ban gasztroenterológiai szakorvosi képesítést szerzett, valamint oktatói tevékenysége – angol és magyar nyelvű orvosképzés, szakorvosi továbbképzés – eredményeként az egyetem habilitált docense. 1994-től részt vesz az angol nyelvű egyetemi graduális képzésben. Több terület angol, illetve magyar nyelvű oktatásában – például gasztroenterológia, propedeutika, endoszkópia – is jelentős szerepet vállal. Több felsőoktatási intézmény oktatója, 1995 óta rendszeres előadó belgyógyászati, gasztroenterológiai továbbképző és szakvizsga előkészítő programokon. Intézeti tudományos diákköri felelős, részt vesz konferenciák bírálóbizottságában. Hat angol és magyar nyelvű tudományos diákköri pályamunka készült az irányításával, három országos helyezéssel, valamint egy külföldi díjjal. A gyulladásos bélbetegségek okait célzó kutatási eredmények alapján PhD-doktori fokozatot szerzett. Vezető tisztséget tölt be többek között a Magyar Gasztroenterológiai Társaságban, melynek megválasztott elnöke, valamint az Európai Chrohn Colitis Társaság magyarországi képviselője. Az új endoszkópos, ERCP licencvizsga grémiumvezetője.
Papp László polgármester az elismerések átadását követően a díjazottakat köszöntve többek közt arról ejtett szót: biztos volt abban, hogy a város közgyűlése nagyon jó döntést hozott az elismerések odaítélésekor, de látván a díjazottakat bemutató kisfilmeket, még inkább megerősödött benne az az érzés, hogy valóban méltó és nagyszerű tulajdonosai lesznek a város elismeréseinek.
Úgy véli, három szóban lehetne összegezni azt, ami meghatározó lehet minden díjazott életében: hivatástudat, hit, lélek. Papp László szerint irigylésre méltóak azok az emberek, akik ennek a nagyszerű városnak az elismerését kivívják. Debrecen kitüntetettjének lenni óriási kiváltság. A polgármester azt kívánta a díjazottaknak, hogy munkájukat soha ne hagyják abba, s ez az elismerés adjon számukra újabb lendületet a következő évek kihívásainak leküzdéséhez, újabb eredmények eléréséhez. Szavai szerint: dolgozzunk együtt, építsük tovább városunkat, munkálkodjunk városunkért közösen!
Az ünnepi közgyűlés keretében a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen színművészeinek előadásában láthatták a jelen lévők az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére erre az alkalomra készített, „Ők voltak, ők voltak, ők” című ünnepi műsort.
