Az EU bírósága előtt a Debreceni Egyetem keresete
A luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága szeptember 9-én, kedden tárgyalta a Debreceni Egyetemnek az Európai Unió Tanácsa ellen benyújtott keresetét. Az ülésen a Debreceni Egyetem képviseletében Bács Zoltán professzor felszólalási lehetőséget kapott, és megosztotta az intézmény álláspontját a kilenc tagú bírói tanáccsal. A tárgyaláson részt vett Kossa György a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány elnöke is.
A Debreceni Egyetem 2023. március 2-án nyújtott be keresetet az Európai Unió Tanácsa ellen – az európai kollaborációk és a hallgatók Erasmus mobilitási programban történő részvételének ellehetetlenülése miatt –, hogy semmisítse meg az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről szóló tanácsi végrehajtási határozat ide vonatkozó részét.
- A pert azért indította az egyetem , mert véleményünk szerint a EU Tanács támadott végrehajtási határozta számos ponton sérti az alkalmazandó EU anyagi és eljárási jogot és magát a végrehajtási határozat meghozatalát is lehetővé tevő „Felhatalmazási Rendeletet” – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Kossa György, az intézményt fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.
A Debreceni Egyetem keresete alátámasztása érdekében összesen tizenkilenc jogalapra hivatkozik köztük számos ponton az Európai Unióról Szóló Szerződésre és az az Európai Unió Alapjogi Chartája.
Az ügy keddi tárgyalásán személyes meghallgatásokra került sor, az Európai Unió Törvényszékének kilenc tagú bírói Nagytanácsa előtt. Az alperes Európai Tanácsot, valamint a mellette támogatóként beavatkozó Európai Parlamentet és az Európai Bizottságot tíz ügyvéd, míg a Debreceni Egyetemet és a mellette támogatóként beavatkozó Magyarországot öt ügyvéd képviselte, valamint az egyetem és az azt fenntartó alapítvány részéről jelen volt Bács Zoltán professzor és Kossa György kuratóriumi elnök. A felperes Debreceni Egyetem képviseletében Bács Zoltán professzor, az egyetem megválasztott rektora is lehetőséget kapott, hogy a szóbeli előadás zárásaként megoszthassa az intézmény álláspontját a bírósággal.
- 37 éve élek, dolgozok a Debreceni Egyetemen, ahol 19 éve különböző választott vezetői posztokat betöltő egyetemi polgárként, egyben az egyetem professzoraként azt tudom elmondani, hogy az egyetemi közösség megbántva és értetlenül áll az Európai Unió Tanácsának döntése előtt. A magyar egyetemi és tudományos közösség az európai kollaborációk szerves része, amely a döntés kapcsán kitaszítottá vált, gátolva lett a tudomány szabadsága, a magyar diákok európai mozgása és járulékosan az egyetemi fejlesztések terén is. Ez nem lehet politikai kérdés, ez morális kérdés, ami súlyosan sérti a Debreceni Egyetemet az egyenlő bánásmód terén is – fejtette ki Bács Zoltán.
Az egyetemi professzor megjegyezte: az erkölcsi károkat nehéz számokkal kifejezni, de az európai kollaborációk és a diákok Erasmus részvételének ellehetetlenülése, a fenntarthatósági fejlesztések megszűnése önmagukért beszélő számokkal is bemutathatók: a Végrehajtási Határozat szerinti intézkedés óta mintegy 40.000 debreceni diákot és 2.000 oktatót és kutatót zárt ki az európai mobilitásból és kölcsönös tudástranszferből.
- Egyetemünk a külső szem elvét követve egy nemzetközi tanácsadó céggel, a PWC (Price Waterhouse Coopers) nemzetközi szakértőivel vizsgáltatta meg magát 2023-ban, az Európai Unió Tanácsának döntését követően, hogy mennyiben felel meg az Európai Egyetemi Szövetség autonómia szempontjainak (4 db) és az irányítási struktúra mennyiben felel meg a politikai függetlenségnek. Az eredmények visszaigazolták a valóságot, azt, hogy mindenben nőtt az egyetem függetlensége és megtudtuk azt is, hogy nemzetközi összehasonlításban igen jó helyezésünk van mind a szervezeti, mind az alkalmazotti, mind a pénzügyi, mind az akadémiai vonatkozásokban, több esetben az élmezőnyhöz tartozunk. Ezek az eredmények tovább erősítették azt, hogy az egyetemünk kizárása az európai finanszírozási lehetőségekből a tudomány, az ifjúság és a felsőoktatás elleni bűn, olyanoknak a politikai és finanszírozási eszközökkel való büntetése, akik a politikán kívül állnak, fő erényük a nemzetközi tudáscsere, a jövő tudásának építése, az emberiség jóllétének fejlesztése. Határozott álláspontunk szerint a jogállamiság védelmében jogellenes, aránytalan és indokolatlan eszközökkel nem lehet fellépni – jelentette ki Bács Zoltán.
Az ülést követően a két vezető elmondta, hogy a tárgyalás érzésük szerint a svéd tárgyalásvezető bíró őszinte érdeklődése mellett zajlott, amelynek során elsősorban az Európai Unió szervezeteit képviselő ügyvédek kaptak kérdéseket, amelyre az egyetemünk jogászai és Magyarország jogi képviselői reflektálhattak.
Az Európai Unió jogi képviselői a 1,5 éves előkészítő eljárást követő tárgyaláson is vitatták azt, hogy az egyetemnek van-e lehetősége egyáltalán jogilag fellépni a Tanács határozata ellen. Kijelentették, hogy nem az intézmény büntetése volt a fő cél, és rendre az egyetemeket fenntartó kuratóriumok egyes tagjainak összeférhetetlenségére és annak potenciális lehetőségére hivatkoztak valamint ez által a politikai befolyás lehetőségét vitatták, továbbá az Európai Unió pénzeszközeinek védelmét hangsúlyozták. Elismerték ugyanakkor azt, hogy a közbeszerzési folyamat már nem tárgya a döntésüknek, hiszen bebizonyosodott, hogy az továbbra is érvényes a modellváltott egyetemekre, a közfeladatot állami és EU forrásból ellátó intézményekre és alapítványokra, Magyarország ezt már korábban tisztázta. Az uniós szervezetek jogi képviselőitől az is elhangzott, hogy Magyarország részlegesen teljesítette a Bizottság összeférhetetlenségi igényeit is, de aztán van amiben visszalépett.
Az egyetem jogi képviselői tárgyaláson kifejtették, hogy a szóban forgó igényekre az egyetemnek semmilyen hatása nincs, de egyéb iránt a kifogásolt kérdések egyike sem igaz a Debreceni Egyetemre, sem a fenntartó alapítványra, így az egyetem és polgárai csak károsultak az ügyben. Magyarország jogi képviselője megjegyezte, hogy nagyon nehéz olyan igényeket teljesíteni, amelyek folyamatosan változnak, mozgó célpontként kellene követni őket. Az egyetemi indítvány lényeges eleme, hogy a végrehajtási rendeletet kifogásolja abban, hogy az EU szervei nem végeztek intézményspecifikus vizsgálatokat, hanem kollektív döntést hoztak, pedig 21 intézmény esetén nem lett volna lehetetlen feladat a körülmények egyenkénti megvizsgálása. Az EU szervezeteinek képviselői tiltakoztak az ellen, hogy a bíróság figyelembe vegye a PWC Debreceni Egyetemre vonatkozó bizonyító erejű nemzetközi szakértői tanulmányát, mivel azt szerintük az egyetem későn csatolta be 2023-ban, rögtön annak elkészültekor. E közben az ő részükről 2024 decemberi dokumentumokra is hivatkoztak. A tárgyalás ebédszünet után délután is folytatódott.
A keddi tárgyalást szerdán öt további magyar egyetem (SE,ÁTE,ÓE,ME,DUE) által indított per tárgyalása, majd a tanácskozási szakasz követi, amely több hónapig is elhúzódhat, és csak ezt követően hirdeti ki az ítéleteit az Európai Unió Bírósága.
