Ártánd: a település fizet, de keveset kap

Ártánd, a bihari határszél kis faluja csendesnek tűnik, ám az ott élők jól tudják: a nyugalom mögött kőkemény munka, tudatos gazdálkodás és számos, kívülről nem látható teher húzódik meg. A 700 fős Ártánd a kavicsbányái és az országhatármenti fekvése miatt évek óta ipari jelenléttel bír, ám a gazdasági aktivitásnak ára is van – mondja Benkő Sándor polgármester, akivel a település jelenéről és jövőjéről beszélgettünk.

Szolidaritási hozzájárulás

Ártánd egyike azon kevés bihari kistelepüléseknek, ahol nagyobb ipari vállalkozások működnek. A helyi iparűzési adó éves szinten 26-30 millió forint bevételt jelent a falunak, de ennek is ára van.

– Az idén 2,6 millió forint szolidaritási hozzájárulást kell befizetnünk az államkasszába. Ez egy kistelepülésnek nagyon sok. Azt szoktam mondani, hogy mi nem kaptunk semmit „ingyen”, a gazdaság működik nálunk, de ezért mintha büntetnének bennünket

– fogalmazott a polgármester. A gond nem is csak az, hogy fizetni kell, hanem hogy közben az önkormányzat nem kap pénzt a szociális támogatásokra. Az állami forrásokból egyre kevesebb jut, miközben más települések – ahol nincs jelentős ipari tevékenység – normatív alapon, szociális támogatásként számíthatnak segítségre.

– Nálunk minden támogatás a saját költségvetésünkből megy. Ha tűzifát adunk, ha iskolakezdési vagy karácsonyi segítséget nyújtunk, az mind az önkormányzat saját kasszájából történik. Nincs mögötte központi támogatás, és ez hosszú távon gondot jelenthet

– mutatott rá a faluvezető, aki azt is megosztotta a Cívishír olvasóival, hogy gyakran inkább lemondanak fejlesztésekről, csakhogy biztosítsák az alapműködést, ki tudják fizetni a közüzemi számlákat, hiszen számukra ezek prioritások. A polgármester szerint visszás a helyzet: a település bevételt termel, de ezzel párhuzamosan jelentős pénzektől esik el.

– A zaj, a forgalom, az ipari működés terheit is mi viseljük. Azt mondják, hogy mi élvezzük az ipar jelenlétének az előnyeit. Igen, de a hátrányait is! Az egyik kompenzálná a másikat, de ha elcsipegetik a pénzünket, akkor már csak a hátrány marad

– mondta keserűen Benkő Sándor.

A beruházásokat a pályázatok mentén tervezik, de kevés a lehetőség. A jelenlegi Élhető Járások Programban például a ravatalozó felújítása szerepel: tetőcsere, festés, általános állagmegóvás.

Határhelyzet: schengeni változások

 Az idei év fontos változást hozott: január 1-jétől Románia csatlakozott a schengeni övezethez. Ez nemcsak politikai vagy gazdasági kérdés, Ártándon ez a hétköznapokat is jelentősen befolyásolja. – Az itt élők egy része a határ túloldalán dolgozik, és onnan is járnak munkába hozzánk. A schengeni csatlakozás óta megszűntek a várakozások, korábban 15-20 percig tartott az átkelés az ellenőrzések miatt – magyarázta a polgármester.

A határnyitás kapcsán előkerült a biztonság kérdése is. A polgármester leszögezte: alaptalan a félelem, hogy Romániából „rossz emberek” jönnének. – Aki át akart jönni, az eddig is átjött. A határ sosem volt áthatolhatatlan, és nem a schengeni csatlakozással fog hirtelen romlani a közbiztonság. Most is vannak mélységi ellenőrzések, járőrözések – mondta.

A polgármester kifejtette, hogy a közeli Bors és Nagyvárad meghatározóak a helyiek életében. Ártándról öt perc alatt elérhető a határ túloldalán lévő első hipermarket, ahol olcsóbbak a termékek és nagyobb a választék. Mindez olyan előny, ami a határmenti létet megkönnyíti.

Kereskedők, bódék, rendezetlenség

A 42-es főút mentén sok-sok éve jelen vannak a bódés árusítóhelyek. A polgármester szerint ezek többnyire rendezetlen, csúnya látványt nyújtanak, és semmi keresnivalójuk sincs ott. Az önkormányzatnak nincs ráhatása ezekre, mivel a terület a Magyar Közút Zrt. fennhatósága alá tartozik.

– Tisztességes vendéglátóhely, étterem jöhetne, de ez a sok bódé csak rontja az összképet. Hiába kérjük, hiába egyeztetünk, érdemi változás nem történik. Az infrastruktúra nincs rendben, de nincs eszköz a kezünkben, hogy rendbe tegyük a főút melletti területet

– mondta Benkő Sándor. A problémát tovább súlyosbítja, hogy a tiltó táblák ellenére is megállnak az autók, szemét halmozódik fel, és a terület ápolatlanná válik.

Új lakók, új kihívások

Ártánd lakossága az utóbbi években változott. A hivatalosan 700 fő körüli településre egyre többen költöznek Romániából. A közelség, a jó közbiztonság, a teljes infrastruktúra vonzó – és ez meglátszik az ingatlanpiacon is.

– A lakások ára jelentősen nőtt, 10 milliótól akár 75 millió forintig is van kínálat. Aki itt ingatlant vásárol, az 15 perc alatt eljut a munkahelyére, ráadásul csendben, jó körülmények között élhet 

– mondta a polgármester. Az újonnan betelepülők azonban nem minden esetben illeszkednek be a falu közösségi életébe.

– Jó lenne, ha nemcsak laknának itt, hanem be is kapcsolódnának Ártánd közösségi életébe. Aki Romániában magyarnak vallja magát, attól elvárható, hogy itt részt vegyen a nemzeti ünnepeinken 

– fogalmazott a polgármester.

Van, aki helyben járatja gyerekét az óvodába, más inkább átviszi a határ túloldalára, az egyórás időeltolódás miatt is. Ugyanis Romániában egy órával „előrébb van” az idő, így ha valaki reggel hétre jár dolgozni, az magyar idő szerint hat órát jelent, és ilyen korán nem tudja az ártándi óvodába vinni a gyermeket. Ettől függetlenül többen a lakóhelyük szerinti óvodába járatják.

– Nem panaszkodunk, de kimondjuk, ha igazságtalanság ér bennünket. Az a cél, hogy megmaradjunk, és ha lehet, fejlődjünk. Még ha ez nem is könnyű – zárta a beszélgetést Benkő Sándor.