Kiszámítható gazdálkodás Tiszacsegén

A költségvetési fegyelem, a takarékosság és a fokozatos gazdasági rendrakás éve volt 2024 Tiszacsegén. A számok mögött hosszú évek tudatos munkája áll: a korábbi mintegy egy évtized több mint 170 millió forintos hiányát mára szinte teljes egészében ledolgozta az önkormányzat, miközben fejlesztésekről sem kellett lemondania. Beruházások valósultak meg, külterületi, belterületi utak újultak meg, a strand gépészete korszerűsödik és a piac is épül. A részletekről Szeli Zoltán polgármester számolt be a Cívishírnek.
Túl az adósságokon
Tiszacsege képviselő-testülete egyhangúlag fogadta el a 2024-es költségvetési zárszámadást, amely mögött kiegyensúlyozott gazdálkodás és fegyelmezett pénzügyi háttér áll. Mint Szeli Zoltán hangsúlyozta, az év során komolyabb beavatkozásra nem volt szükség, a felmerülő módosításokat – jellemzően pályázati önrészek kiegészítését – az önkormányzat saját forrásból fedezni tudta.
– Továbbra sincs likviditási gondunk, és egész évben nem is volt – húzta alá a városvezető, hozzátéve, hogy ez nem véletlen: mióta ő tölti be a polgármesteri tisztséget, célként határozták meg a gazdasági stabilitást, amit most már a testület egésze képvisel.
A városvezető emlékeztetett: amikor 2020-ban, időközi választáson átvette a település vezetését, 172 millió forintos hiánnyal szembesült, amelyet fokozatosan sikerült szinte teljesen megszüntetni. Az önkormányzatnak van egy 50 millió forintos folyószámlahitel-kerete is, de azt 2024 második felében nem kellett igénybe venni – bár nem mondták fel, elővigyázatosságból megtartják, hiszen bármikor adódhatnak váratlan kiadások.
A múlt öröksége ugyanakkor nem csak a hiányban mutatkozott meg. Az önkormányzatnak több, korábban elindított, de lezáratlan ügyet is rendeznie kellett.
Például a temető működtetéséhez kapcsolódó munkaügyi per végén közel 17 millió forintot kellett kifizetniük. Egy közmunkaprogramban betervezett hizlalda végül nem épült meg, ennek is 4 millió forintos költsége keletkezett, amit rendezni kellett. A tésztaüzemben lévő gépeket árverezték, amelyek visszavásárlása mintegy 2 millió forintba került az önkormányzatnak. A szennyvíztisztító bővítése előtt esedékes régészeti feltárás díját – 8 millió forintot – egy korábbi polgármester nem volt hajlandó kifizetni a Déri Múzeumnak, így a mostani önkormányzatnak kellett pótolni azt is.
A felsorolt ügyek nem részei a 170 milliós hiánynak, azokon felül jelentkeztek. Ráadásul egy korábbi, a szolgáltató csarnok építéséhez felvett, 50 milliós hitel törlesztése is az új városvezetés idejére esett, és ezt is ütemezetten kellett kezelni.
– Mindezek mellett sikerült elérni, hogy stabil pénzügyi helyzetben működjön az önkormányzat – jelentette ki Szeli Zoltán. A számok mögött ugyanakkor nemcsak múltbeli kárrendezések állnak, hanem a jövő építése is. A polgármester szerint a pályázatok beadása és a kivitelezés közötti időszak gyakran jelentős költségnövekedéssel jár: drágulnak az alapanyagok, nőnek a munkabérek, így a támogatási összegek sokszor nem elegendőek. Ilyenkor az önkormányzat kénytelen akár hitelt felvenni.
Ez évi beruházások
Tiszacsegén az idén több nagyobb beruházás is megvalósul. A piac építésének költségei is túlnőttek az eredetileg elnyert forráson, ezért a városnak saját pénzével is hozzá kell járulni a kivitelezéshez, előre láthatólag 30 millió forinttal. Hasonló a helyzet a strand gépészeti felújításával is: a 30 milliós támogatás mellett már majdnem 20 millió forintnyi önrészt is beletett az önkormányzat, mivel a munka közben újabb hibákra is fény derült.
A piac beruházása miatt a költségvetés 30 millió forintos hitel felvételével is számol, ezt már betervezte az önkormányzat a 2025-ös évre. A cél azonban nem változik: továbbra is a megfontolt, kiszámítható, takarékos gazdálkodás az alapelv.
A fejlesztések sorát bővíti a belterületi utak felújítása, amely a TOP Plusz pályázati támogatásból valósult meg. A napokban került sor a műszaki átadásra. A projekt szerencsésen zárult: a közbeszerzésen kedvezőbb árakat sikerült elérni, így majd 30 millió forint maradványösszeg keletkezett, amit három további utcai szakasz aszfaltozására fordíthatnak. Ezeket külön kell közbeszereztetni, az előkészítés már zajlik.
A Magyar Falu Programban jelenleg 8 millió forintos forrás áll rendelkezésre, amelyet útra és hídra kívántak fordítani. A tervezett gyalogoshíd állapota azonban olyan rossz, hogy a felújítás nem lenne ésszerű – elbontásra vár, és egy későbbi, nagyobb pályázatból pótolják majd. A temető hosszú kerítésének felújítását is ebből a programból tervezik, bár a rendelkezésre álló keret csak egy részének megvalósítását teszi lehetővé.
Az élhetőbb városért
Tiszacsege önkormányzata mára tehát túllépett a közel kétszáz milliós hiányon, és fegyelmezett, előrelátó gazdálkodással vette kezébe a város pénzügyeit. A takarékos működés mellett a fejlesztések sem maradnak el: utak, strand, piac – mind-mind egy hosszabb távú stratégia részei. Bár előfordulnak akadályok és a pályázatok gyakran többletköltséget hoznak, a helyi vezetés ragaszkodik Tiszacsege pénzügyi stabilitásához, miközben az élhetőséget kívánja erősíteni. A mostani zárszámadás nem lezár, hanem megalapoz egy következő, szintén építkező évet.
CH



















