Polgár üzenete Európáról és összefogásról

Polgár városában az augusztus 20-ai ünnepség nemcsak a kenyéráldásról és Szent István emlékéről szólt, hanem a jelen dilemmáiról és a jövő iránti felelősségről is. Tóth József polgármester beszédében egyszerre tekintett vissza ezer év távlatába, és előre a következő évtizedek kihívásaira. Szavai szerint a világ forrong, a szomszédban zajló háború mindanyiunkat nyugtalanít, miközben Magyarországnak ma is választ kell adnia arra, hogy merre tartson: Kelet vagy Nyugat, demokrácia vagy autoriter berendezkedés, együttműködés vagy elszigetelődés.

A polgármester úgy fogalmazott: „a magyar jövő Európában van, a civilizált és szabadságon alapuló világban”. Meggyőződése szerint a szabadvilág felé vezet az út, ahol demokratikus berendezkedés, igazságos társadalom és erősebb gazdasági együttműködés várhat a nemzetállamokra. A magyarok döntő többsége – mondta – inkább ehhez a nyugatos világhoz húz, és a politikának kötelessége ezt egyértelművé tenni. „Az unióban nem vendégek vagyunk, hanem alakítói a közösségnek. A magyar emberek európai béreket, európai szintű oktatást, egészségügyet és szociális ellátást szeretnének, és joguk van ehhez.”

Tóth József Szent István örökségét a jelenkori kérdésekhez kapcsolta.

Felidézte, hogy az államalapító király szuverén módon határozta meg Magyarország helyét a keresztény Európában, miközben megőrizte az ország függetlenségét. István felismerte: csak úgy maradhat meg a magyarság, ha alkalmazkodik, de közben megőrzi saját kultúráját és önazonosságát. Ez a döntés alapozta meg a jogbiztonságot is, amelyre a magyar államiság épült. „Ma is ehhez kell ragaszkodnunk. Egyetlen jogból sem szabad engedni, csak akkor, ha az állam bizonyítani tudja a korlátozás elkerülhetetlenségét” – fogalmazott a polgármester, hozzátéve: ehhez társadalmi megegyezésen alapuló, gránitszilárdságú alkotmányra van szükség.

Az ünnep vallási és szimbolikus rétege is hangsúlyos volt. Augusztus 20. az új kenyér ünnepe, amely az élet, a munka és a közös erőfeszítés jelképe.

A történelem tanulságaira utalva kijelentette: a magyarság akkor boldogult, ha az összefogás és a közös akarat jellemezte. „Ma is szükség lenne olyan vezetőre, aki bölcs és igazságos módon irányítja az országot” – mondta.

Tóth József kemény szavakkal bírálta a mai közállapotokat. Szerinte Magyarország megosztott, agyonpolitizált és önmagát kereső nemzetté vált, ahol néhány tízezer ember gazdagsága mellett százezrek küzdenek a mindennapi megélhetésért.

Véleménye szerint változásra van szükség, amelyet a fiatal, elhivatott és önzetlen vezetők hozhatnak el. „A társadalom többsége már új korszakot vár. Minőségi emberekre, minőségi szakmaiságra és minőségi cselekvésre van szükség” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a népnek ismét a legalkalmasabbakat kell kiválasztania, nem pedig hajbókoló pártkatonákat.

A beszéd zárásaként a polgármester a társadalmi béke fontosságát hangsúlyozta. „A nemzeti politika célja nem lehet más, mint a magyarság egyben tartása határon innen és túl. A vezetők feladata, hogy nyugalmat teremtsenek, segítsék a közösséget, és jobbá tegyék az emberek életét.” Úgy vélte, a világ akkor lehet szép, ha az emberek önzetlenül segítenek egymáson.

Külön kitért a hétköznapi emberek szerepére: a tanárokra, útépítőkre, óvónőkre, tűzoltókra, orvosokra, mérnökökre, takarítókra, közalkalmazottakra és közmunkásokra, akik fenntartják és működtetik az országot. Augusztus 20-a az ő ünnepük is, hiszen a közös munka, a kitartás és a helytállás szimbolikus elismerése.

A polgármester szavai végén egyszerre hordoztak reményt és felelősséget: éljen soká Magyarország, és Isten áldja meg Polgárt.

CH