A napi küzdelmek ellenére igazi ünnepet ültek Sápon
A falu legismertebb szülötte, Bojtor Imre magyarnóta-énekes születésének 100. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendezett Sáp önkormányzata szeptember 23-án. A hajdú hagyományok nyomában vármegyei programsorozat egyik állomásaként a sokféle szórakozási formát felvonultató, egésznapos eseménysorozat a falu templomában kezdődött. Az ünnepi istentiszteleten ott volt Vitányi István országgyűlési képviselő, Karacs Imre, Sáp polgármestere, Pajna Zoltán, a hajdú-bihari közgyűlés elnöke, helyettesei, Bulcsu László és Tasi Sándor, továbbá Bihar és a Sárrét több faluvezetője, valamint a közintézmények és civil szervezetek vezetői is.
Papp Tibor lelkipásztor istentiszteletében utalt arra, hogy ezen az ünnepi alkalmon kapja meg Sáp a vármegye településeinek összetartozását szimbolizáló Bocskai-szablya hiteles másolatát. Arról is beszélt, hogy az úrasztalán a szablya mellett ott van a Biblia is, és e kettősség hívja fel a figyelmünket arra, hogy minden nap meg kell vívnunk a harcunkat. A karddal, a szablyával, a tőrrel régen harcot vívtak, ma már leginkább a sportban használják ezeket. Ahol pedig régen a fegyver nem ért el eredményt, ott a Biblia igéje segített a léleknek, és ez ma is éppen úgy igaz, mint a múltban.
Papp Tiborné tiszteletes Bocskai-emlékbeszédéből megtudtuk, hogy Mátyás halála óta senkit nem siratott meg olyan szívből jövően, mint elhunytát követően Bocskai Istvánt. A mai korral párhuzamot vont azzal – utalva a Bocskai-kori történésekre –, hogy akkor bizonyos érdekkörök önös érdekből dobtak oda nemzeteket, országokat prédaként. Az emlékbeszédben kiemelte az 1604 októberében Álmosdnál a Habsburgok felett aratott győzelmét, annak jelentőségét. Bocskai politikai végrendelete minden magyarnak tanulságos lehet, hiszen abban az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre intett, továbbá óvta az erdélyieket, hogy el ne szakadjanak az anyaországtól, az anyaországiakat pedig ösztönözte az erdélyiek befogadására. – A szablya erőt adhat mindehhez, segítség mindenkinek, aki magyarként akar élni itt, és éljen bárhol is. Meg lehet maradni magyarnak, kereszténynek, Isten népének – fejezte be gondolatait a lelkész asszony.
Méltó helyre kerül az ereklye
Karacs Imre polgármester Sáp önkormányzata nevében köszöntötte a megjelenteket. Kijelentette, hogy a nap a visszaemlékezésről, a szeretetről és a megbecsülésről szól. Az emléknap megrendezését közel 6 millió forinttal támogatta a vármegye. – Az, hogy itt van a vármegye vezetése, tükrözi a közös hitünket, az összetartozásunkat, hogy csak együtt tudunk előre menni. Még akkor is, ha vannak dolgok, amiben nem értenek egyet, így is tudunk együtt haladni az úton – mondta a faluvezető.
Vitányi István országgyűlési képviselő a mindennapok taposómalmát idézte: szaladunk mindennap. Ami jogos is, hiszen a ránk bízott feladatokat nem lehet félvállról venni. Mint fogalmazott, most kicsit gyengébben mennek dolgaink, de hogy később jobb legyen, összefogás kell. A Biharban élők megérdemlik, hogy ne másodrangú álampolgárok legyenek az ország szerencsésebb részein élőkhöz képest. Nem egyszerű a vezetők dolga, hiszen itt kétszer annyit kell dolgozni ahhoz, hogy a 17 aranykoronás földön ugyanannyi termés legyen, mint a 40 aranykoronáson. – Mikor meghallottam gyermekkoromban Bojtor Imre nótáját, mindig büszkeséggel töltött el, hogy a művész a szomszédban, Sápon született – tért rá a politikus a nap egyik ünnepeltjére. – Szerte a világba elvitte szülőfaluja hírét, sohasem felejtette el, honnan indult, sokat megfordult a faluban. Nem véletlen, hogy Sápon róla nevezték el a művelődési házat, és a születésnapján kapja meg a település a Bocskai-szablyát.
– Legyen jelképe a települések összefogásának az utolsó sikeres szabadságharcunk vezetőjének, Bocskai Istvánnak a szablyája, ami összetart bennünket és a békét hozta el a magyarságnak – ezt már Pajna Zoltán vármegyei közgyűlési elnök mondta. – Nekünk napjainkban meg kell küzdeni a háborúval, egy új ideológiával, tehát nekünk is megvannak a csatáink. Ilyen körülmények között is fontos azonban, hogy az értékek felé forduljunk. Ezek közé tartozik a magyar nóta. Az 1700-as években alakult ki, és azóta összetart bennünket. Nézzük meg az értékeket, a klasszikus magyar dal is a hungarikumok közé tartozik. A szablya pedig kifejezi azt, hogy csak együtt lehetünk erősek, együtt lehetünk sikeresek – e gondolatokkal adta át a Bocskai-szablya másolatát Karacs Imrének. A polgármester ígéretet tett, hogy a szablyát, és a vármegye településeinek együttműködését szimbolizáló hajdú-bihari kirakót méltó helyen állítják majd ki.
Az ünnepség részeként Szegi Emma, Kaba polgármestere Radnóti Miklós Nem tudhatom című versét szavalta el, majd Pajna Zoltán a 21 éves polgármesteri munkájának elismeréseként vármegyei emlékérmet és emléklapot adott át Karacs Imrének. Az ünnepségen Tóth Jánosné aljegyző a közigazgatásban eltöltött munkájáért Pro Urbe díjat vehetett át. Az ünnepség a Bojtor Imre nevét viselő művelődési házban fejeződött be, ahol megkoszorúzták a magyarnóta-énekes mellszobrát.
– CH –
