Biharnagybajom: gazdálkodj okosan, faluszinten
A költségvetési zárszámadás nem pusztán számtani mérleg, hanem tükröt tart az önkormányzati működésről, döntésekről és jövőbe vetett hitről. Biharnagybajom idei zárszámadása egyúttal iránytű is:
megmutatja, merre tart a település, és milyen eszközökkel kívánja megőrizni pénzügyi egyensúlyát egy forráshiányos közegben.
Szító Sándor polgármester a legutóbbi képviselő-testületi ülésen részletes tájékoztatást adott a község gazdasági állapotáról. A 2024. évi zárszámadás elfogadásával a testület hivatalosan is lezárta a tavalyi évet, amelyről elmondható: a takarékos gazdálkodás meghozta eredményét.
– Forráshiányos település a miénk, így kénytelenek vagyunk megfontoltan gazdálkodni. De minden nehézség ellenére sikerült némi tartalékkal zárni az évet – fogalmazott Szító Sándor. Mint hozzátette, az elmúlt években is rendre hasonló módon, egy kis pénzügyi tartalékkal sikerült zárni az esztendőt, ez pedig fegyelmezett működésre utal.
A polgármester ugyanakkor nem hallgatta el: a fejlesztési tartalékok jelentősen megcsappantak. Az elmúlt időszakban több beruházás is megvalósult a településen, és bár voltak száz százalékban támogatott pályázatok, ezek sem teljesen költségmentesek. – Egy beruházás nem a támogatás elnyerésével kezdődik, hanem a tervezéssel, az előkészítéssel, a dokumentációval. Ezek mind költséggel járnak, amit az önkormányzatnak kell állnia – hangsúlyozta a polgármester.
Ingatlanpolitika is új alapokon
A képviselő-testület elfogadta a község gazdasági programját is, amely új szemlélettel közelít a helyi lehetőségekhez. Biharnagybajom gazdasági stratégiai terve részletesebb, elemzőbb, mint a korábbiak, és kiemelt célja a saját bevételek növelése.
– Szeretnénk a befolyt iparűzési adóból egy meghatározott százalékot félretenni fejlesztési célokra. Hogy pontosan mennyit, arról év végén döntünk, de az alapot már most megteremtjük hozzá – mondta Szító Sándor.
Az önkormányzat emellett a saját gazdasági társaságától is hatékonyabb működést vár el. Ez a nonprofit szervezet korábban inkább ellátási feladatokra koncentrált, a jövőben viszont vállalkozási tevékenységekkel bővítenék profilját. A cél: a társaság termeljen hasznot, amit aztán vissza lehet forgatni a működésbe. Nem nyereségkivonás, hanem fenntartható önkormányzati működés – ez a stratégia lényege.
A község vezetése újraértékeli vagyonelemeit is. Az önkormányzat jelenleg több olyan ingatlannal rendelkezik, amely kihasználatlan. Ezek részben zártkertek, részben használaton kívüli telkek, épületek. A nyár folyamán összeáll egy lista, amely alapján dönteni lehet az értékesítésről vagy cseréről.
– Nem az a cél, hogy mindenáron túladjunk az ingatlanokon, hanem hogy csak azokat tartsuk meg, amelyek valóban kellenek a működéshez. Ami másnak hasznosabb lehet, abból próbáljunk bevételt teremteni – hangsúlyozta a faluvezető.
A 2029-ig szóló ciklusprogram egyik fő pillére az infrastruktúra, különösen az úthálózat fejlesztése. Jelenleg Biharnagybajom utcáinak 10-15 százaléka még földút, ezeket az elkövetkező években szilárd burkolattal kell ellátni. – A legtöbben az útépítésből érzik, látják a fejlődést. A cél az, hogy 2029-re minden utcánk járható legyen folyamatosan, még ha az nem is jelent tökéletes állapotot. Lesznek mindig javítandó szakaszok, de a legalapvetőbb elvárás, hogy esőben, hóban, fagyban is közlekedni lehessen – fogalmazott a polgármester.
Ez azonban komoly pénzügyi kihívás.
Pályázati források nélkül nem lehet utakat építeni; önerőből jó, ha kátyúzni vagy néhány tízméteres szakaszokat lehet aszfaltozni. A cél: minél több állami vagy uniós forrást bevonni a közlekedési infrastruktúra fejlesztésébe.
Ipari park: álomból lehetőség
A település gazdasági fejlődésének másik kulcsa lehet egy iparipark-szerű terület kialakítása. Biharnagybajomban már kijelöltek korábban egy iparterületet, de a helyszín nem volt szerencsés választás. Most újragondolták a koncepciót: a település déli része, ahol már jelenleg is működnek vállalkozások, jobb adottságokkal bír.
Szító Sándor szerint nem minden falunak van szüksége ipari parkra, de Biharnagybajom számára a közelség Debrecenhez és Nagyváradhoz, valamint Románia schengeni övezethez való csatlakozása új lehetőségeket nyit. Ha egy befektető telephelyet keres, a községnek legyen mit ajánlania.
– Ha létre tudunk hozni egy piacképes, jól megközelíthető területet, akkor megnyílhatunk a térség gazdasági folyamatai felé. Ez nem egyik napról a másikra lesz, de az első lépések már megtörténtek – hangsúlyozta a polgármester. Az ipartelepítés, az új munkahelyek létrehozása összhangban van az iparűzési adó összegével, ami – bármilyen meglepő – Biharnagybajomban összefüggésben van az időjárással. A falu ugyanis mezőgazdasági település, így az iparűzési adóbevétel szorosan összefügg a mezőgazdaság teljesítményével – az pedig az időjárástól függ.
– Van év, amikor alig kapunk állami támogatást, mert magas az iparűzési adóbevétel, máskor, ha gyenge a termés, több pénz érkezik a központi költségvetésből – mondta Szító Sándor. Tavaly például jelentősebb kiegészítő támogatást kaptak, amely segített az egyensúly megőrzésében.
A község nem fizet szolidaritási hozzájárulást, sőt sok esetben kedvezményezettje a támogatási rendszernek. Ez azonban kiszámíthatatlan, így különösen fontos a saját bevételek stabilizálása. Biharnagybajom gazdasági stratégiája – mint az látszik – nem varázslat, hanem következetes, tudatos tervezés. A település vezetése tisztában van a korlátaival, de nem engedi, hogy ezek határozzák meg a jövőt. Fejlesztések, strukturális átalakítások, bevételi oldali bővítés és egy megújult ingatlanpolitika jelenti azokat az eszközöket, amelyekkel a falu tovább szeretne haladni a fenntartható működés útján.
Szorosra húzott nadrágszíjjal, de nyitott szemlélettel – ez lehet Biharnagybajom mottója 2029-ig. És talán azon is túl.
CH
