Akkora pénzek forognak, hogy Debrecen hátraléphet

Nagy terhet venne le Debrecen válláról, ha a repülőteret üzemeltető – 2018 ősze óta többségi önkormányzati tulajdonú – cégben az állam válna a fő tulajdonossá; a kérdésben nem kíván egy személyben dönteni; fel fogják vetni a mostani kisebbségi tulajdonos Xangának, hogy adjon el az üzletrészéből. Egyebek mellett így reagált Papp László, amikor december 3-án arról a kormányzati szándékról kérdeztük, mely szerint az állam 51 százalékos tulajdoni részt vásárolna az önkormányzattól a repülőteret üzemeltető Debrecen International Airport Kft-ben. Erről az előző napi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat árulkodik.

Debrecen polgármestere hangsúlyozta, a repülőtér mint ingatlan önkormányzati tulajdon, ennek átruházásáról nincs szó, ez így marad.

Kérdésünkre elmondta, a kormány részéről az utóbbi hetekben jelezték a vásárlási szándékot az önkormányzati vezetésnek, amelyik nyitottságot mutatott. Eddig semmilyen más döntés nem született – folytatta –, és természetesnek tartja, hogy a veszélyhelyzet időszakában se határozzon ebben egymaga, így azonnal a közgyűlés elé viszi az ügyet, mihelyt az újra összeülhet. Egyelőre független pénzügyi, adójogi szakmai átvilágítás kezdődik az üzemeltető cégnél annak érdekében, hogy megállapítsák annak forgalmi értékét. 

Kiemelte, az állami szerepvállalással a több százezres utasforgalom-visszaesést elszenvedő repülőtér újraindításának tetemes költségét nem egyedül a városnak kellene viselnie (megjegyezte, ehhez, illetve az idei működési veszteség finanszírozásához a kormány máris hozzájárult 720 millió forinttal). Elhangzott az is, hogy a Wizz Air szándékait egyelőre nem ismerik, az újraindítás konkrét tervei még nincsenek az asztalon. 

– A légi közlekedés a koronavírus-járvány egyik legnagyobb kárvallottja. Megállt az élet, nincs forgalom. 2021 első félévében újraindulhat a repülés, de egy ideig nem fogjuk tudni produkálni a tavalyi több mint 600 ezres utasforgalmat. Vagyis miközben az üzemeltetési kiadások nem csökkennek, a bevételek nem nőnek olyan ütemben, mint arra akár csak tavaly is számíthattunk – tette hozzá.

[Beillesztett cikk: A Wizz Air debreceni bázisán bő hetvenen szorítanak a járvány végéért]

Az állami szerepvállalás közben a repülőtér infrastrukturális fejlesztésében is megjelenik, hiszen a következő években végrehajtandó kifutópálya-felújítás, a fénysor, a leszállást segítő fejlesztések a terminálépítéssel együtt – a költségességük miatt – nagyobb részben kormányzati finanszírozású projektek. 

– Amennyiben a közgyűlés megszavazza a lépést, úgy az önkormányzati vezetés arra fog törekedni, hogy a állam garantálja a repülőtér hosszútávú működését, Debrecen megtarthassa vezető helyét a szűkebb régióban – közölte, megjegyezve, a téren egy részben állami, részben önkormányzati tulajdonú cég erősebb pozíciót élvez, mint ha az állam nincs benne. 

[Beillesztett cikk: Több mint 400 milliós tőkeemelésre szorul a reptér-üzemeltető]

Papp László a légi kikötő stratégiai szerepét hangsúlyozta:

– Az üzemeltetési veszteséget a járatszámok, az utasforgalom növelésével és más intézkedésekkel is csak faragni tudtuk egyelőre. Ugyanakkor azt mondtuk, a reptér olyan erőforrás, amelyiknek a fejlesztése érdekében érdemes vállani a veszteséget. Hiszen e befektetés a gazdaságfejlesztésben busásan megtérül. Abban, hogy közel 800 milliárd forint működőtőke érkezett a városba, a reptérnek nagy jelentősége volt. A cél e versenyelőny fenntartása

– magyarázta.

A jelenleg az üzemeltető cégben 25 százalékos tulajdonrésszel bíró Xangával tárgyalni szeretnének arról, hogy adjanak el az üzletrészükből. Az majd a tágyalások során derül ki, erre mekkora a nyitottság.

RaL