Papp László: felgyorsul Debrecen úthálózatának fejlesztése

Bár a helyi úthálózat fejlesztése folyamatos Debrecenben, a következő években ez fel fog gyorsulni – derül ki Papp László, Debrecen polgármesterének szavaiból. A városvezetőt arról kérdeztük, hogy a lakosságszám várhatóan jelentős, mintegy 35 százalékos növekedéséből adódó többletterhelést miként tudja lekövetni a település úthálózata. A cívisváros gazdasági fejlődésének üteme Európa, sőt a világ élvonalába tartozik, és ez jó eséllyel teremti meg annak feltételét, hogy Debrecen az országhatárokon jóval túlnyúló régió központjává váljon az előttünk álló évtizedben.

Nagyobb áteresztőképességű kereszteződések

Tény, hogy a járműforgalom jelenlegi nagysága is megköveteli már az úthálózat fejlesztését, a csomópontok áteresztőképességének növelését, hiszen a reggeli és a délutáni órákban itt-ott bizony be-beáll a város gépjárműközlekedése. Ez a helyzet természetesen nem ismeretlen Papp László polgármester előtt, aki elöljáróban elmondta, a forgalom gyorsabb levezetése érdekében évek óta folyamatosan bővítik a város úthálózatát. Készültek arra a helyzetre, hogy Debrecen gazdaságának erősödésével, a régióban betöltött jelentősebb szerepével együtt a forgalom is növekszik majd. Mint mondta, lehet, hogy eljön majd az ideje annak, hogy szabályozási eszközökkel az agglomerációs vagy a tranzitforgalmat tudják csillapítani, de első lépésben mindenképpen a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt.

Aki pedig nyomon követi Debrecen gyarapodását, láthatja, ott alapvetően a közlekedés van a fókuszban.

– Ha csak a 2022-es esztendőt vizsgáljuk – részletezte az út- és csomópontfejlesztéseket a polgármester –, több beruházást is átadtunk már. Így például befejeztük a Nyíl utca és a Hadházi út, továbbá a Bem tér kereszteződésének átalakítását, amelyek a legjelentősebb közlekedési beavatkozások közé tartoztak, hiszen az az egyik legnagyobb átmenő forgalmat bonyolító csomópontjai a városnak, ráadásul villamossín-keresztezéssel.

A Bethlen utca és az Egyetem sugárút fejlesztése szintén a csomópontok, valamint az útvonal kapacitásnövelő bővítése érdekében zajlott. Befejeződött a nyugati kiskörút építése, s ezzel bezárták a belvárost körbe ölelő gyűrűt. – Folynak a munkálatok a Kishegyesi úton, amely nyilván komoly nehézséget okoz a közlekedőknek, hiszen egy nagy forgalmú útról van szó. Azonban a csomópontok átépítésével, a kapacitásnövelő beavatkozásokkal ott is a korábbinál ideálisabb helyzetet tudunk teremteni. Voltak, vannak kisebb beavatkozások is. Nemrég adtuk át a Derék utca külön jobbra kanyarodó sávját, átépítettük a Leiningen utca és a Mikepércsi út kereszteződését, s a Böszörményi úton is egy hasonló, jobbra kanyarodó sáv kialakítása történt meg. A kapacitásnövelő beavatkozásokat szeretnénk folytatni a következő időszakban is – mondta a polgármester.

Folyamatban van a Sámsoni út kétszer kétsávossá bővítése a vasúti kereszteződésig. Ez a munka 2024-ben fejeződik be, majd a második ütemben következik a vasúton túli rész átépítése. Az, hogy a következő ütem mikor indul, alapvetően az európai uniós költségvetési források függvénye, de azon vannak, hogy folyamatosan haladjon az építkezés.

Négysávos Sámsoni út

Papp László kifejtette, hogy a Sámsoni út átépítése során a legnagyobb kihívás a külön szintű vasúti átkelő – a közút forgalma aluljáróban megy majd – építése idején előálló közlekedési helyzet megoldása lesz. Elkerülő útként ebben az esetben a Budai Nagy Antal utca és az Acsádi út mellett a Veres Péter utca jöhet még számításba. A helyzeten könnyítendő, a TOP Plusz program forrásfelosztásába betervezte a város a keleti elkerülő út belső körgyűrűjének az első szakaszát, azaz a 471-es és a 4-es számú főút közötti rész megépítését. Ha a Brüsszellel történő megegyezés után a város megkapja a közel 41 milliárd forint értékű uniós támogatást, akkor az önkormányzat az egyik első közlekedésfejlesztési elemként a 471-es út tehermentesítését tűzi ki célként.

Ez a 471-es és a 4-es főút közötti szakasz megépítése, ami egyfajta „egérútként”, a belső elkerülő körgyűrű útjaként funkcionál majd.

Ez a Júliatelep és az azt környező utcák, továbbá a környéken lévő lakóterületek szempontjából is nagyon fontos lenne, mert az átmenő forgalom jelentős része ki tudná kerülni a lakott területeket. A jelenleg még teljesen hiányzó keleti elkerülőnek lesz egy belső és egy külső íve. Mindkettő a 47-estől a 4-es főútig tart, csak eltérő nyomvonalon. A külső, nagyobb elkerülő körgyűrűt, ami a 471-es, valamint a 47-es és a 481-es körforgalmától indul keleti oldalon, állami beruházásban lehet megvalósítani. Ennek a tervezésével kapcsolatos versenyeztetési eljárás már elkezdődött, s várhatóan 2023-ban a tervezését el lehet indítani.

Több irányból a reptérre

Egy korábbi, a Debreceni Egyetem DEViK üzleti innovációs klubjában tartott előadásában Papp László beszélt a repülőtér bővítéséről is, melynek kapcsán igen ambiciózus utasszámokkal rukkolt elő. Eszerint belátható időn belül a debreceni légikikötő forgalma elérheti az évi egy-két millió utast. A repülőtérre történő be- és onnan való kijutásukat a jelenlegi úthálózat csak nagyon nehezen tudná levezetni.

Ezért a repülőtér környékén jelentős úthálózat-fejlesztés várható a következő években.

– A realitás az, hogy a 2030-as évekre másfél-kétmillió utas körüli létszámot el tudjuk érni. Ez mindenképpen a közlekedési lehetőségek fejlesztését igényli a környéken. A városfejlesztési tervnek része a Homokkerti felüljáró bővítése – ennek kapacitását gyakorlatilag meg kell duplázni. Nyilván a keleti elkerülő út jelentős forgalmat át tud majd venni, és a repülőteret a Vértesi úttal is szeretnénk összekapcsolni. Az utóbbi irányába most is van közlekedési lehetőség, csak az nem komfortos, az út rossz állapotban van. Tehát többféle megközelítési lehetőséget igyekszünk biztosítani, hogy ne csak a Homokkerti felüljárón és a 47-esen keresztül lehessen elérni a repülőteret. Józsáról például most csak a városon átutazva érhető el a reptér, de ha megnyílik a következő időszakban az M35-ös autópálya józsai csomópontja, akkor a város északi részéről a repülőtérig az M35-ösön és a 481-esen át vezethet az útvonal, tehát a nyugati elkerülőn bárki kényelmesen utazhat.

Az első a déli városrészben lesz

Nagyon sokan érkeznek Debrecenbe autóval, ezért is zsúfoltak reggel, de főleg délután a városba be- és onnan kivezető utak. A nagyvárosok forgalmának csökkentését szolgálják szerte Európában a P+R parkolók. Ilyenek kialakítását Debrecen önkormányzata is tervezi. Papp László polgármester elmondta, hogy az önkormányzat egyik szakmai csoportja elvégezte az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat, és különítettek el forrást P+R parkolók építésére. Elsőként a déli városrészben, a repülőtér közelében terveznek ilyen parkoló létesítését, majd a város északi részében. Ez utóbbi helyen a városvezető meglátása szerint a Főnix Aréna meglévő parkolóját lehetne erre a célra használni, akár úgy, hogy egy felszín alatti parkolóházat is építenek hozzá. Az autóval érkezők innen busszal és trolival juthatnának el a belvárosba. A parkolóbővítés is európai uniós támogatás függvénye a TOP Plusz program keretében.

CH