Nem várt, súlyos döntés előtt a debreceni képviselők
Kétféle módon szavazhat a debreceni közgyűlés szeptember 15-én a városi tulajdonú vízmű jövőjéről: dönthet az önkéntes vagyonátadásról szóló tárgyalások megkezdéséről az állami képviselőjével vagy arról, hogy nem vesz részt ilyen tárgyalásokon.
Az önkormányzati tulajdonú víziközmű-cégeket – amelyek kétharmada financiálisan ellehetetlenült a rezsicsökkentés és más kötelezettségek miatt – érintő újhullámos államosítási törekvésről ebben a cikkben írtunk. Augusztus végén Papp László, Debrecen polgármester a Cívishírnek úgy fogalmazott, nem tartja valószínűnek, hogy lemondanának a víziközmű-szolgáltatói tevékenységről. Ennek okát a polgármester abban jelölte meg, hogy a Debreceni Vízmű Zrt. az önkormányzati tulajdonú tagvállalatokat tömörítő városi vagyonkezelő cég fontos, pénzt termelő fogaskereke.
[Beillesztett cikk: Debrecen valószínűleg nem adja az államnak az egyik legfontosabb cégét]
Másrészt éppen a debreceni akkumulátorgyár körüli csatározásokból nyugodtan levonható az a következtetés, hogy a vízhez kötődő témák egyre fajsúlyosabb szerepet kaphatnak a politikában, ezek hatása máris erősödik a közérzületetben. Aki „vizet veszít”, az befolyást veszít, ergo a polgármesterek és az önkormányzatok a saját politikai tőkesúlyukkal játszanak a víziközművek elengedésével.
A csütörtökön szavazásra bocsátandó, Papp László-féle előterjesztésre visszatérve, a dokumentum részletezi az „önkéntes átruházásra irányuló integrációs folyamat” előzményét és fontosabb tudnivalóit. Így például azt, hogy az államosítás mellett döntő önkormányzatok víziközmű-vagyona a nyilvántartási értéken történő átvezetéssel a Nemzeti Vízművek Zrt-hez kerül, ekként a továbbiakban az állam lesz a felelős az ellátásbiztonságért, az üzemeltetésért, a fejlesztésért.
Jó évek után nehezebbek
A Debreceni Vízmű a cívisvároson kívül 43 településen lát el szolgáltatói tevékenységet; Berettyóújfalu, Földes és Hajdúszoboszló idén januártól közérdekű kijelöléssel került ebbe a körbe. A céget a polgármester azért említette a Debreceni Vagyonkezelő fontos tagvállalataként, mert a Debreceni Vízmű számlaegyenlege augusztus végén – rezsicsökkentett díjbevétel mellett is – 6,67 milliárd forintot mutatott. Ezzel a holding legnagyobb pozitív számlaegyenlegű társasága, amely jelentős szereplője a vagyonkezelőn belüli belső finanszírozási rendszernek (ennek nyilván a veszteséges tagvállalatok az elsődleges kedvezményezettjei). Tehát a Debreceni Vízmű államosításával a holding likviditási egyensúlya is borulna…
Az előterjesztés azonban kedvezőtlen körülményekre is felhívja a figyelmet. így arra, hogy a közérdekű kijelöléssel a céghez került települések 300 milliós tervezett veszteséget okoznak annak 2022-es költségvetésében, amelyben az emelkedő energiaárak is rontják az eredményességet. Még aggasztóbb, hogy ez utóbbi költség a vízmű jövő évi büdzséjében 1,5 milliárd forintos költségnövekedést okoz (ebből 1,03 milliárd forint a debreceni ellátási területen realizálódhat).
Az előterjesztésben az is olvasható, hogy a cég vezérigazgatója, Gorján Ferenc a szolgáltatásba bevont további önkormányzatok számára az államosítást javasolta, mondván, 2022-től nem tudják megfizetni a magas energiadíjak miatt keletkezett költségeket (korábban nem volt ebből származó veszteség). Amennyiben nem így tesznek, intett, a településükön keletkező üzemeltetési veszteségért az ellátásért felelős tulajdonos önkormányzatnak kell helytállnia.
Ratalics László
